Mezőgazdasági oktatási központ kellene

http://www.szekelyhon.ro/hirek/faluszerte/mezogazdasagi-oktatasi-kozpont-kellene
RÉDAI BOTOND2012. február 7.

Több mint százötven Hargita megyei gazda tanulja keddtől a sajtkészítés mesterséget a megyei tanács, illetve a Hargita Megyei Agrárkamara szervezésében zajló tanfolyam keretében. Míg a tanoncok termékeik értékesítésének fellendítését remélik a képzés által, az illetékesek részéről ismételten megfogalmazódott egy oktatási központ létrehozásának igénye.

Magyarországi mester vezeti be a gazdákat a sajtkészítés tudományába

A jelentkezők nagy száma miatt a szervezőknek újra kellett tervezniük a sajtkészítő tanfolyam oktatási folyamatát. Eszerint a képzés első hete egyszerre több helyszínen zajlik. A haladók, akik már részt vettek a tavalyi tanfolyamon is, a megyei tanács csíksomlyói multifunkcionális központjában bővíthetik a sajtkészítéssel kapcsolatos ismereteiket, míg a kezdők, két csoportra osztva, a megyeháza alagsorában hallgatják az órákat.

Mint azt Márton Istvántól, a megyei tanács vidékfejlesztési közhasznú társaságának igazgatójától megtudtuk, a gazdákat március végéig összesen 300 elméleti és 150 gyakorlati órán képezik. Az elméleti tudnivalók átadásába a Sapientia egyetem oktatóit is bevonták, ők a csíki, illetve gyergyói régiókból érkezőkkel osztják meg a szükséges információkat. Az udvarhelyszékiek Székelyudvarhelyen hallgatják az elméleti órákat, melyek lezárulásával egy hetes intenzív gyakorlati oktatás helyszíne lesz Csíkszereda. 

„Ez a helyzet tarthatatlan” – véli a mezőgazdasági képzési rendszerrel kapcsolatban Márton István. Az illetékes kifejtette: a megyei tanács nem oktatási központ, így nincs felkészülve arra, hogy ilyen nagyszámú résztvevőnek szervezzen képzést. „Régóta beszélünk arról, hogy Hargita megyének szüksége lenne egy jól felszerelt, tangazdasággal ellátott oktatási intézményre, amilyenek tőlünk nyugatabbra is működnek” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a felnőttoktatás révén valamennyire pótolni tudják az űrt, ám ez még mindig nem elégséges.

Elmondta, külföldön vannak olyan szakközépiskolák, ahol a diákok maguk termelik, dolgozzák fel és értékesítik az iskolák bemutató üzleteiben mezőgazdasági termékeiket. Hasonló jellegű intézményekre vidékünkön is volna igény. A múltban például, az 1950-es évekig Csíkszereda közelében (Erdőalján) mezőgazdasági technikum is működött – jegyezte meg. „A mostani piaci viszonyok között nem elég az a tudás, amivel rendelkeznek a gazdák. Azzal vagyunk, amit ránk hagytak a nagyszüleink, és esetleg amit ellestünk innen-onnan, Nyugatról. Ezt a hézagot próbáljuk pótolni ezekkel a tanfolyamokkal” – magyarázta Márton István. 

A tanfolyamon részt vevő gazdák azt remélik, a képzésen szerzett tudás segíti őket majd abban, hogy jobban tudják értékesíteni termékeiket. „Nem tudjuk eladni saját portékánkat. Ezen szeretnénk változtatni” – fogalmazott egyikőjük, miközben a magyarországi előadó órájára sietett. A gyakorlati képzést a körösladányi Kiss Ferenc, illetve az Egerből érkező Sándor Tamás sajtkészítő mester tartja. A tanfolyam végén sikeresen vizsgázók pedig a Munkaügyi Minisztérium által elismert sajtkészítő diplomát kapnak.

Megjegyzés

E cikk is arról győz meg bennünket, hogy a Magyar Polgári Párt immár három éve helyes úton jár, amikor is az agrároktatást szorgalmazta-szorgalmazza!

Egy gazda fejezte ki a legjobban azt is amit már rég hajtogatnak a polgári párt szakemberei, hogy a vidéken élő gazdák ma-holnap a piaci lehetőségekből kimaradnak amiért a szakmai tudás mellett a marketingre is szüksége lehet az agráriumba leledzők.

Ma, amikor már léteznek olyan szevezett piaci formák mint a Caritas "Átalvető" projektje vagy a Transylvanicum Autheticum, stb. akkor ezekhez kellene  a gazdákat irányítani, hiszen ott van egy pozitív jövőkép.

A Hargita megyei szövetségi vezetés sok esetben "elpalja" a jobbnál jobb ötletet,mert a nem a helybéli szakmabelit keresi meg... vagy csak az "image" miatt teszi a "jógazdát"

Ami a szakiskolabeli tevékenységeket illeti, a mindenkori hazai kormányok nem a szövetkezés- együttműködés mellett tették le a voksukat! Igy kevésbé jogos és még kevésbé helyes az ilyen irányú kérés.

A szövetkezeti törvény nem ismeri el az iskolaszövetkezet típust, ezért még ha meg is termelné a szakiskolában a tanuló azt terméket amiről szólnak a cikkben eladni már nem tudná, lásd a Codex Alimentarius-t... (Erdélyi Polgár)