Áruja minősíti a termesztőt Újratervezni és szakadatlanul dolgozni

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/ujratervezni_es_szakadatlanul_dolgozni.php

Balta János 2012. március 02.

Simonyifalván Kádár Antal és családja zöldségfélék nagybani termesztésével foglalkozik. Hogy e munka az elmúlt évben milyen hatékonyságú volt, a következő beszélgetésből derül ki.

– Tavaly milyen zöldségféléket termesztettek, és mekkora területen?

– A fóliasátraink összterülete nagyjából 3000 négyzetméter volt. Azért mondom múlt időben, mert két fóliasátrunk, ami korai retekkel, illetve zöldhagymával van beültetve, a ráhullott hó súlya alatt összedőlt. Nem is a tönkrement zöldségfélék, inkább az összedőlt sátrak képezik a keletkezett kár nagyobbik részét. Azzal, hogy egy termés tönkre megy, meg vagyunk szokva, hiszen akkor is hasonlók a veszteségeink, ha a szép termésünket nem lehet eladni. Tavaly elég sokat dolgoztunk potyára…

– Miért, nem lehetett eladni?

– Árában általában mindent el lehet adni, de az nem mindig fedezi az önköltséget. Drága a gázolaj, a piacra történő gyakori szállítás, a teherszállító jármű fenntartása és még sorolhatnám…

– Milyen zöldségféle hozott hasznot, milyennek a termesztése járt veszteséggel?

– Semelyik termesztése nem volt túlzottan sikeres, talán a padlizsán hozott méltányos hasznot. Az is csak úgy, hogy nem a nagybani piacon, hanem apránként, jobb áron próbáltuk értékesíteni.

– Aradon vagy Nagyváradon szoktak árulni?

– Csak Nagyváradon, de a kilónkénti értékesítés sokkal több időt igényel, amit az ember a termesztés kárára tehet.

– Megérte-e a nyereség az elvesztegetett időt?

– Megéri annak a termesztőnek, akinek otthon biztosítva van a hátország. Ami nekem szerencsére biztosított, mert a feleségem ilyenkor helyettem is helytáll. Tavaly 3500-4000 szál padlizsánt ültettünk, tűrhetően termett, akárcsak a zöldhagyma. Az őszi paradicsom is szépen indult, mikorra azonban ára lett volna, a korán beköszöntött hideg miatt a fólia alatt megfagyott. Az október 17-én, 18-án tapasztalt -7-8 Celsius fok túl hidegnek bizonyult a fűtetlen fóliasátor számára. Még a dupla fólia sem képes hatástalanítani ekkora fagyot. Mindig két paradicsomtermésre számítunk – az egyiket korán, március végén, április elején szoktuk kiültetni, a kései paradicsomot július 15-éig. Az őszi termés jobb haszonnal kecsegtetett, mivel tavasszal beleütköztünk a kilónkénti 1-1,2 lejes árba, később Nagyváradon már el sem lehetett adni. 

– Aradon miért nem próbálkoznak?

– Inkább Nagyváradra járunk, ott általában jobb a piac, de minket is jobban ismernek. A nagybani piacon úgy megy az értékesítés, hogy nem az árut, hanem az embert nézi a vásárló, akitől már többször vásárolt megfelelő minőséget. Tulajdonképpen az áruja által az embernek van bizonyos minősége a piacon.

– Mindent egybevetve, tavaly megérte-e kertészkedni?

– Tavaly egy nagy nullás évet zártunk. Szerintem túl nagy veszteségem nem volt, de nyereségem se igazán…

– Ennek tudatában idén mit szándékoznak termeszteni?

– Mivel két fóliasátram is ledőlt, az egyikről levágtam a fóliát, hogy menthessem a menthetőt. Abban bízom, hogy a megjavított fémvázat majd vissza lehet állítani, de csak miután elolvadt a földjét fogva tartó hó. Jelenleg két sátor megépítésén dolgozom, amihez néhány éve el volt készítve az anyag. A mostanihoz hasonló sátordőlésre mindig számítani lehet, ezért jó, ha az embernek van másik sátorkészítéshez anyaga. Máskor a szélvihar szokta tönkre tenni a sátrat, hiszen a jelenleg összedőlt is 700 négyzetmétert akar, tehát hatalmas felületen belékapaszkodhat a szél, nyomhatja a hó.

– Mit fűtöttek a télen?

– Csak a 132 négyzetméteres palántanevelőt széntüzelésű kazánnal, január elejétől. Azóta naponta 80-100 kiló szén elégett, de szükség esetén fával is növeltük a hőfokot. Főként amikor éjjel -20-22 Celsius fok volt. Ha este alaposan megraktam a kazánt, éjjel már nem kellett rá tenni, de a biztonság kedvéért nagy hidegben éjjel is megnéztem.

– Most milyen palántákat nevel?

– Paradicsom, padlizsán, káposzta, karalábé, zeller, illetve paprika palántákat. Első terménynek a korai retket, illetve a zöldhagymát szántuk, csakhogy most az éppen hó alatt található, ha egyáltalán maradt belőle valami. Próbáltam kifürkészni az állapotát – ahol a retken és hagymán hó található, az megvédte a fagytól, ahol viszont a hó alatt fólia is rajta van, ott nem kapott levegőt. Amíg a hó el nem olvad, nincs értelme rámenni, mert csak összetapossuk, még többet árthatunk neki. Szerintem a sátorban, illetve a terményben keletkezett kár 15-20 ezer lej lehet. Hóhullás idején általában egy kis szél is lengedez, ami lefújja a félkör alakú sátortetőről. Most azonban napközben is -10-12 Celsius fok volt, ezért az első hóréteg a fóliára fagyott, ráadásul nagy mennyiség került rá egyetlen éjszaka, ezért reggelre a váz összeroskadt a nagy teher alatt. Ezzel újra kell terveznünk a termesztési stratégiát is.

Közben benéztünk a palántanevelőbe, ahol a kinti hideg ellenére kellemes meleg, párás levegő fogad, a káposzta- és a karalábépalánták már alkalmasak a fűtetlen fóliasátorba történő átültetésre. Át is ültetik, mihelyt sikerül befejezni a készülő két sátrat. Kádár Antal és családja, miközben újratervezi a termesztési stratégiát, készíti az új sátrakat, reménykedik az idei nagyobb szerencsében. Ami már nem a nagy nyereséget, hanem a megélhetéshez szükséges, tisztes bevételt jelentheti.

Hozzászólt: 

valaki / Péntek, 2012. március 02.
"Aradon miért nem próbálkoztak?" - volt már a kedves újságiró pl. az Óboron kora reggel (nem most, hanem a szezonban), hogy lássa, hogy ott milyen viszonyok uralkodnak? Tud-e ön arról hogy a cigánymaffia mennyire kisajátitotta a jobb helyeket, annyira hogy a kistermelők csak a legfélreesőbb helyeken kaphatnak (ha) már helyeket? Tudja-e Ön, hogy mennyi pénzt van pofájuk elkérni a helyekért s Top zrt.-s maffiozóknak? Hát azt hogy csak "pilával" lehet hozzájutni a jobb helyekhez? Ez csak egy kis helyzetkép az aradi piacmaffiáról és a kistermelők "könnyű" helyzetéről.