2012. március 2., Árus Zsolt
A napokban jelent meg a sajtóban az a hír, hogy Borboly Csaba etikai kódex elfogadását javasolja a többi pártnak a helyhatósági választásokra. Egyik portálon errõl ezt lehet olvasni:
Borboly szerint „a mocskolódás, az alaptalan, névtelen vádaskodás, a harsány, ellenséges hangnem az embereket elfordítja, elriasztja a választási részvételtõl” … Mint azt a politikus kifejtette, „a választási kampány tisztességes mederben tartásával mindhárom szervezet kímélhetné anyagi, emberi erõforrásait, és a választókat érdeklõ érdemi problémákra, vitákra koncentrálhatna a választási kampányban, illetve a kampánykezdetig hátralévõ hetekben”.
Nem telt el csak pár nap, s arra is példát kaptunk, hogy milyen is az a borbolyi etika, ugyanis az EMNP elsõ kongresszusa kapcsán született blog-bejegyzésében ezeket lehet olvasni:
A Transindex helyszíni tudósítása szerint nem harcias RMDSZ-ellenesség jellemezte az alakuló ülést (…), és ez jó dolog, mert veszekedõs pártokra nincs szüksége az erdélyi magyarságnak. És úgy tûnik, hogy ezt egyre több MPP-s is kezdi belátni, mert információim szerint mostanában sorol át az EMNP-hez az MPP három városi polgármestere közül az egyik, Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester.
Komoly logikai bakugrással jut el Borboly az EMNT-tõl a Magyar Polgári Pártig, de ettõl most tekintsünk el, mert ez gondolkodásának belsõ koherenciáját jellemzi csak, nincs köze az etikához. A nagy gond a második mondattal van, ugyanis az úgy hazugság, ahogy van, márpedig egy etikai kódexbe biztos nem fér bele az, hogy a politikai ellenfelekrõl szemrebbenés nélkül hazudni. Itt üt vissza az, hogy Borbolynál a jelek szerint ez maga a mindennapi gyakorlat, olyan természetes, mint a levegõvétel. Esetleg észre sem veszi, nem is tudatosul benne, hogy mikor hazudik. Ettõl függetlenül igencsak etikátlan dolgot mûvel, s pont az, aki másokat akar etikus viselkedésre sarkallni.
Ez azonban még semmi, vannak további visszatetszõ dolgok az írásban:
És gondolom, példáját mások is követni fogják. Sõt bízom benne, hogy valójában az RMDSZ-be való visszatérés, belépés elõszobájának tekinthetõ EMNP helyett egyre többen közvetlenül az RMDSZ-t választják, mert ami volt, az volt, most nem azzal kell foglalkozni, hanem a jövõbe kell tekinteni. Természetesen most egyesek felkapják a fejüket, hogy egy MPP-s számára az EMNP miért elõszobája az RMDSZ-be való visszatérésnek, de szerintem a magyarázat pofonegyszerû. Azért, mert a parlamenti választásokon erdélyi magyar pártkoalíció nem indulhat a törvény által elõírt magas küszöb miatt, csak egy politikai szervezet.
Így gondolkozik egy valódi demokrata: akik az egyedül üdvözítõ pártból valaha kiléptek, avagy még bele se léptek, azok mind tévelygõk, akiknek egyetlen okos lépésük lehet: visszalépni, illetve belépni. Mit neki lelkiismereti szabadság, többpárt-rendszer, meg egyéb ilyen butaságok. Egy akolba mindenkivel, mert egységben az erõ! Így rögtön más színezetet kap a fenti idézetbeli békülékeny hang, a harsány ellenségeskedés elítélése. Borboly nem akarja tisztességes versenyben legyõzni politikai ellenfeleit, neki jobb ötlete van: el kell õket tüntetni, integrálni az RMDSZ-be, ahol aztán õ - a vezér - megmondja, hogy merre van az arra, ki milyen tisztséget kaphat, stb. Zseniális elgondolás, kár, hogy nem birkák gyülekezete a másik két párt, ergo nem fog beválni ez a taktika.
S akkor majd levetkõzi Borboly is eme békés bárány-bõrét, s kimutatja a foga fehérjét.
