Balta János 2012. március 05.,
A mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmek megadózásáról tárgyalt Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár és Édler András RMDSZ-es parlamenti képviselő a pénzügyminisztérium adópolitikákért felelős államtitkárával, Dan Lazărrel, valamint a minisztérium felelős vezérigazgatójával, Doru Dudaşsal.
„A tárgyalás elsődleges célja a jelenlegi törvényes keretet előírásainak a tisztázása volt, de azt is el szeretnénk érni, hogy a minisztérium, az Országos Adó és Pénzügyi Hatóságon (ANAF) keresztül biztosítsa ezen törvényes keret egységes alkalmazását. Javaslatot tettünk egy új adózási rendszer kidolgozására is, amely különbséget tenne a háztáji gazdaságok és a vállalkozásként működtetett gazdaságok, farmok között” – tájékoztatott Tánczos Barna.
Az államtitkár elmondta, bár az érvényben levő jogszabályok értelmében a természetes személyeknek, a mezőgazdasági és az erdészeti tevékenységükből származó jövedelmek után, nem kell adót fizetniük, a pénzügyi törvénykönyv kivételeket is tartalmaz, és ezeket a gazdáknak is ismerniük kell.
Kivételt képez például, ha a gazda terményét – és itt kizárólag a gabonafélékre, zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozik a jogszabály – engedélyezett begyűjtő központoknak, feldolgozó egységnek vagy állattenyésztési egységnek adja el. Emellett adózandó az a jövedelem is, amelyhez a természetes személy virágtermesztés, üvegházas vagy öntözéses zöldségtermesztés útján jutott, a dísznövények termesztéséből és értékesítéséből származó jövedelem, valamint a csemetekertek működtetéséből származó bevételek is. A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy a tej- és a hústermékek értékesítéséből származó jövedelem után, sem a magánszemélyeknek, sem az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személyeknek (PFA) nem kell adót fizetniük.
Az adózási rendszer egyébként az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személyekre is kiterjed. A törvény értelmében, habár egyszerűsített könyvelést kötelesek vezetni, ők is ugyanúgy adóznak, mint a természetes személyek. Tehát azok a gazdák, akik gazdaságaikat PFA formájában jegyeztek be azért, hogy Európai Uniós pénzalapokra pályázhassanak, ugyanúgy adómentességet élveznek az adótörvénykönyv 42-es cikkelyének K. pontja értelmében – mondta el Tánczos Barna.
Édler András parlamenti képviselő elmondta: a természetes személyek és az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személyek mezőgazdaságból származó jövedelmeinek adózása már évek óta gondot jelent a székelyföldi megyékben. A törvény nem megfelelő értelmezése könnyen abba az irányba sodorhatta volna a dolgok menetét, hogy a mezőgazdasági jövedelmet megvalósítók inkább lemondanak az uniós pénzek lehívásáról, minthogy adót fizessenek egy olyan jövedelemre, amit adómentesen is megvalósíthatnak. Lényegében a törvény szelleme az, hogy a mezőgazdasági jövedelmet megvalósító, egyfajta „önfenntartó” (azaz a saját, illetve a család megélhetését biztosító) termelőket, függetlenül attól, hogy őstermelőként, vagy egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező személyként valósítják meg a jövedelmet, segíti azáltal, hogy adómentességet biztosít a számukra.
Azok, akik a 141-es mezőgazdasági intézkedés szerint sikeresen pályáztak, és részesültek a projektenkénti 1500 euróban, és tejet, állatokat, mézet, méhészeti termékeket értékesítenek, zöldségeiket a piacon, a gabonát a szomszédnak adják el, vagy vetőmagként értékesítik azt, netalán kereskedőnek adják el és nem közvetlenül egy malomnak, azok NEM kötelesek adót fizetni – nyilatkozta Édler András parlamenti képviselő.
„E rendelkezéseknek a pontos és egységes alkalmazása érdekében, a Mezőgazdasási és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium egy szakértőkből álló munkacsoportot állított fel, amely a tervek szerint két hét múlva új eredményeket mutat fel. A mezőgazdasági tevékenységek adózása akkor kerülne a rendes kerékvágásba, ha módosítanánk a jelenlegi jogszabályokat és megkülönböztetnénk a háztáji, nem adóköteles gazdaságokat (az értékesítéstől függetlenül) vállalkozásként működtetett gazdaságoktól. Ehhez arra van szükség, hogy törvényen keresztül tiltsuk meg a több ezer főből álló juhállományoknak a magánszemélyként való tartását, tenyésztését, vagy az 50-100 tehenes farmok természetes személyre való bejegyzését” – magyarázta Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár. Aki szerint a jövőben azon is módosítani kellene, hogy magánszemélyként ne lehessen több száz hektáron gazdálkodni – áll a Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár sajtóirodájától kapott tájékoztatóban.
