2013.02.11
Életképtelen lenne Székelyföld, ha "önállósulna": erre a következtetésre jutott az Adevărul című napilap, amely hétfői számában Hargita, Kovászna és Maros megye gazdasági mutatóit elemezte.
A lap azt vizsgálta, hogy milyen gazdasági kilátásai lennének egy "etnikai alapú" székelyföldi autonóm területnek, amelyet a cikk szerzője "állami entitásként" emleget.
Az Adevărul szerint a három megye összterméke tavaly körülbelül hatmilliárd eurót tett ki, ami az 1,12 millió lakosra vetítve, ötezer euró körüli egy főre eső GDP-t jelentene. A háromnegyedrészt hegyvidékből álló terület az elemzés szerint csak - nem túl hatékony - állattenyésztésre és zöldségtermesztésre alkalmas. A három megyében bejegyzett 67 ezer cégnek összesen 21 ezer alkalmazottja van, vagyis a lakosság kevesebb mint 20 százalékának van munkahelye, a foglalkoztatottsági ráta pedig 37 százalékos.
Az elemzés szerint a térség nem tudná egyedül eltartani 120 egészségügyi és 450 oktatási intézményét, több mint száz községi és 16 városi polgármesteri hivatalát, hiszen az ezekhez szükséges összeget jelenleg évi 25 millió euróval pótolja ki a központi költségvetés.
Az Adevărul szerint a székely "tartományt" el kell tartania valakinek, ha nem akar "magyar mintára" 27 százalékos áfát és 20 százalékos társasági és jövedelemadót bevezetni, miközben "az enklávét" körülvevő Romániában 24 százalékos az áfa és 16 százalékos az egységes adókulcs.
A lap mindebből azt a következtetést vonja le, hogy "Székelyföld projekt" egy olyan utópia, amire nem érdemes vesztegetniük az idejüket sem a magyaroknak, sem a románoknak, sem más európaiaknak. manna.ro/mti
Megjegyzés
Nem tudjuk, hogy honnan veszi az adatait az Adevarul, de egy biztos ahhoz, hogy ha idejutottak a székely megyék azért csakis az eddigi neokommunista vezetések a hibásak, mert ebből is látszik hogy mennyire elnyomják a megyevezetések az ott élőket, mert a megtermelt hatmillárdnyi össztermékből - szinte a röhely határán - "csak" 25 milliónyit ad a kormány "cserébe"!
Furcsa, hogy a fejenkénti 50.000 eurós GDP összegből nem tudja a székely ember eltartani a helyi és a megyei intézményeket, de hogy is tudná, ha nem az általa megálasztott vezetők használják fel a megtermelt javakat. Hasonlóan kár emlegetni az ÁFA-t valamint a jövedelem adót, mert az csak kis részben kerül vissza a helyi pénztárakba.
Sántít az is hogy a cikkíró a GDP összeghez hasonlítja és nem a befolyt adókat emlegeti, hiszen tudva levő Erdély megyéiben szinte 100 %-os adó behajtás van.
Azonkivül az sem derült ki a számitásukból.hogy mennyi pénzalap kerül erre a vidékre a külföldön dolgozóktól!
Amivel azonban nem számolt a cikkíró az éppen a nagy altalaj- és természeti kincshalmaz valamint a táj vonzó ereje, stb, stb hadd ne soroljuk...
A baj inkább ott kezdődik, hogy addig amig a székely megyék ellen harcolnak, a saját megyéiből egyre kevesebb adót tudnak beszedni! Azonkivül az "enklávia" elleni cselekedeteivel még nagyobb ellenkezést fognak elérni, mert egy népközösség, amely szinte egy évszázados önvédelemre rendezkedett be azt nehezebb beolvasztani és teljesen mindegy, hogy lesz-e szlovákfajta törvény vagy sem. (Erdélyi Polgár)
