2013.02.07
Mi kell a felfedezésekez? Sztahanovista kitartás, nyáron hideg sör, télen meg idő az olvasáshoz. Így cuppantunk rá a lámkeréki őshüllőre.
Eurazhdarcho langendorfensis
Vremir Mátyás kolozsvári paleontológus-geológust, a lelet megtalálóját ide-oda állították, és arra is felszólították, hogy felvétel közben ne forgassa a fejét, ne nézzen a mellette lévő üvegszekrényre, ahol az őshüllő mellett a két évvel ezelőtt bemutatott Balaur bondoc (zömök sárkány) maradványaira is rá lehetett csodálkozni.
Mire a felfedező végre kikerült a román sajtó karmai közül, kezdte elveszíteni a türelmét, de így is szívesen válaszolt a magyar sajtó kérdéseire, és többször is elismételte, mire bukkantak a Sebes folyó medrében, Lámkeréken.
A lelet azért igen ritka,
mert Európában ez az egyik legteljesebb. Több mint száz éve alig került elő öt-hat hasonló. A faj egyedei ritkán maradnak meg, mert csontozatuk vékony, és nehezen konzerválódik. A kiállított repülő őshüllőt négy évvel ezelőtt találták meg, de a preparálás, az új faj tudományos leírása közel négy évig tartott.
Vremir Mátyás
Az őshüllő az Eurazhdarcho langendorfensis nevet kapta. Elnevezését az ezzel rokonítható faj, az ázsiai azhdarcho és a felbukkanás helyének (a szászok által alapított Lámkerék, németül Langendorf) nevéből illesztették össze. A felfedező szerint a repülő őshüllő szárnyainak háromméteres fesztávolsága ellenére tízkilósnál könnyebb lehetett, és feltehetőleg mindenevő volt.
Vélhetően krokodiltámadás áldozata lett, az egyik csontdarabkán harapásnyomok látszanak. Kimondottan szárazföldön élt, ezt az támasztja alá, hogy nem vízi környezetben, például tengerparton találták meg az utóbbi években felfedezett más példányokhoz hasonlóan. Korábban azt feltételezték, hogy ez a csoport inkább a vizes környezetet kedvelte.
Mivel elsőre csak a jobb szárny és a nyak csontozatát
találták meg, Vremir Mátyás elmondta, csapatával tovább kutakodott. Egy későbbi kiszállás során elő is került pár csont, de ezeket lenyúlták a kolozsvári geológiai egyetem számára. A lényeges csontok viszont az EMÉ-hez kerültek.
„A kolozsvári egyetem egyetlen érdeme, hogy egyesek próbálják fékezni az ilyen kutatásokat. Soha nem értettem meg, mi ennek a lényege. De tény, hogy előidéztek egy nagyon fura állapotot: úgy tesznek, mintha versengés lenne, pedig szó sincs erről”, mondta a geológus. Vremir Mátyás a sebesi múzeummal és a gyulafehérvári tudományos bizottsággal dolgozott együtt.
Balaur bondoc
A Sebes folyó üledékében további értékes leleteket,dinoszauruszok, teknősök és kisemlősök maradványait találták meg ugyanebből a korból. A paleontológus a csontokon látható harapásnyomok alapján valószínűsítette, hogy valamennyi állat krokodilok marcangolásának esett áldozatául. Csontjaik pedig azért maradtak meg, mert röviddel az elpusztulásuk után az üledékbe kerültek.
Ugyanezen a helyen találták meg a két évvel ezelőtt bemutatottzömök sárkány maradványait is. Vremir Mátyás szerint várható, hogy ugyanebből a leletanyagból további felfedezéseket jelentenek be az elkövetkező években, azt már nem árulta el, hogy pontosan mikre is bukkantak. Az ásatásokat tavasszal tovább folytatják.
Arra a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy a felfedezések gördülékenyen menjenek, a geológus úgy válaszolt: „Sztahanovista kitartás. Nyáron egy kis hideg sör, télen meg idő az informálódáshoz, olvasáshoz”.
A repülő őshüllő és a zömök sárkány leleteivel az EME eltűnt, híres gyűjteményét szeretnék újraéleszteni. Meg nem erősített források szerint az egyesület hamarosan visszakapja eredeti székhelyét, ahol jobb feltételek mellett állítják majd ki a leleteket.
