2013.02.12. | Nagykároly.ro
„Meglepetéssel fogadtam a hírt. Őszintén szólva nem számítottam arra, hogy aközött a tíz személy között leszek, akik megkapják ezt az elismerést. Szó volt arról, hogy 57 emberből 46 fog kapni elismerő oklevelet, tízen pedig kiválósági diplomát. Én úgy mentem oda, hogy fogalmam sem volt benne leszek az első tízben" - fogalmazott Bogdan Georgescu.
„Nagyon örültem az oklevélnek, megtisztelőnek érzem, hogy átvehettem, de ugyanakkor úgy vélem, hogy ez a díj nem csak nekem szól, hanem a Nagykárolyi Kulturális és Sportigazgatóság összes alkalmazottjának, hiszen csapatmunkáról van szó és nem utolsósorban egy városnak az érdeme is. Ugyanis minden ami itt történik és megyei szinten is hallanak róla, annak köszönhető, hogy egy csapattal dolgozunk, és annak is, hogy a lakosok eljönnek és értékelik a rendezvényeinket."
„Szatmárnémetivel ellentétben egyedüli kulturális intézményként működünk a városban, kevesen vagyunk, de ennyien is megpróbáljuk kielégíteni a károlyi kulturális igényeket. Természetesen nem olyan szinten mint a megyeközpontban, hiszen nincsen színtársulatunk, filharmóniánk, de helyi szinten mindent megteszünk azért, hogy minél színvonalasabb rendezvényeket szervezzünk. Mindebben nagy segítségünkre van a sajtó is, hiszen az újságokban és hírportálokon olvasható beharangozók, tudósítások, úgy helyi, mint megyei szinten nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy minél többen ellátogassanak rendezvényeinkre, vagy tudomást szerezzenek tevékenységeinkről" - folytatta az igazgató, aki hozzátette, hogy maga a díj részeredménye egy hosszú folyamatnak, amely a jövőben is folytatódni fog.
„A gálán is elmondtam, és most is kihangsúlyoznám, büszke vagyok, hogy olyan emberek munkáját folytatom, mint Deák Endre, Karácsonyi Péter, Marius Nicoriuc, Maghiaru Vasile, Tavi Lazăr vagy Emil Boldur, akik beindították a kulturális életet és hosszú évekig tartó munkájuk során olyan kulturális központot varázsoltak Nagykárolyból, hogy nemcsak a megyében, hanem az egész országban híre lett. A károlyi kulturális élet a körülmények tükrében (országos szinten nagyon sok minden megváltozott) egy ideig bizonyos tekintetben a háttérbe szorult, de az a tény, hogy megint beszélnek rólunk, számomra nagy eredményt jelent."
