2013. február 10. maszol/MTI
Több román publicista közölt a héten a kisebbségi jelképhasználat jogát elismerő, a nacionalista hangulatkeltést elítélő írást a székelyzászló-ügy kapcsán.
Ezeknek a kivételeknek az internetes portálok és közösségi fórumok biztosítottak nyilvánosságot, miközben a televíziós vitaműsorokban a meghívott politikusok és elemzők többnyire ellenséges hangnemben beszéltek a székelyek követeléseiről, és a magyar politikusokat hibáztatták.
A román szolidaritási megnyilvánulások sorát Lucian Mândruță televíziós személyiség nyitotta meg, aki már a diplomáciai szintre került vita kirobbanásának másnapján székely zászlót "tűzött ki" Facebook-oldalára és bejelentette: "ma én is székely vagyok, az első Arges megyében".
Bejegyzésében kifejtette: egyetlen román sem tudja, hány magyar halt meg azért, hogy megvédje Erdélyt a töröktől és a tatártól, mert a tankönyvekben nincsenek benne más nemzetiségek hősei. Rámutatott, hogy a regionális identitás ápolása Nyugaton természetesnek számít, és értelmetlen dolog ezt Romániában tiltani.
Ugyancsak közösségi oldalakon terjednek Sabin Gherman kolozsvári publicista írásai, aki hazai példákkal igazolta, hogy a regionális jelképek Romániában is jelen vannak: Tordán és Aranyosgyéresen például a zászlórudakon a város zászlaja is ott lobog, két hónapja pedig a Gorj megyei prefektus nagy örömmel közölte, hogy Victor Ponta miniszterelnökkel együtt tűzi ki az olténiai megye zászlaját a Papusa-csúcsra.
Ilyen körülmények között még téma lehet a székely lobogó kérdése? - veti fel a kérdést Sabin Gherman. Kifejtette: tudatában van annak, hogy a jelenlegi hangulatkeltés közepette az Erdély elszakítására törő magyarok bérencének fogják nevezni. Mint írta, azt szeretné, ha a román polgárok is olyannyira ragaszkodnának trikolórjukhoz, akár a székelyek saját lobogójukhoz, a román politikusok pedig ugyanolyan vehemenciával óvnák a határon túli románok jogait, mint budapesti kollégáik a külhoni magyarokét.
A Tiszta Romániáért egyesület portálján Moise Guran, a román gazdasági tévéműsorok egyik legnépszerűbb szakújságírója írt arról, hogy a román hatóságoknak nem lenne szabad "buta és történelmileg igazságtalan" módon tagadniuk Székelyföld létezését.
A médiaszemélyiség szerint inkább gazdasági és idegenforgalmi téren kellene hasznosítaniuk azt a márkanevet, amit Székelyföld jelent.
Vasárnap az Evenimentul Zilei című jobboldali lap internetes kiadása Angela Tocilă nagyváradi író blogbejegyzését vette át a székelyzászló-ügyben. A szerző ironikus hangnemben ecseteli, hogy a témáról keletkezett médiahisztéria alapján a televíziónézők azt hihették volna, hogy nem csak hogy küszöbön áll Erdély elszakítása, de már a Kárpátokon túli területeken is erőszakos magyarítás áldozatául esett románokat kényszerítenek arra, hogy nevüket magyarul anyakönyvezzék.
/Tocilă ugyanakkor rámutatott, hogy a tévében agitáló politikusok várakozásaival ellentétben Erdélyben "a magyar és román emberek nem döfték le egymást zászlórudakkal, nem köpködtek egymásra, hanem munkába mentek, elvitték a gyereket iskolába, mintha mi sem történt volna", és hidegen hagyta őket a Bukarestben "fortyogó" hazafiasság.
"Úgy tűnik, hogy a nép mégsem olyan buta, hogy elég legyen számára kenyér helyett a cirkusz, és Erdély elrablásával már nem lehet ijesztgetni őket" - vonta le a következtetést Andrea Tocilă.
