2013.03.19.
A Rákóczi Szövetséget 1989-ben hozták létre Magyarországon, azért, hogy erősítsék a magyar identitástudatot, és a Nagyságos fejedelem szellemiségét hirdessék. Mára mintegy 360 tagszervezete több mint 18 ezer tagot számlál.
Március 15. – nem robbantottak ki forradalmat, de besurrantak a köztudatba
A Rákóczi Szövetség a Sapientia EMTE csíki karainak Hallgatói Önkormányzatát kereste meg helyi csapat alapításának gondolatával. A fiataloknak tetszett az elképzelés és a szervezet üzenete, és HÖK-tagokkal, valamint a Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Katolikus Gimnázium történelem szakos tanáraival 2002-ben létrehozták a csíkszeredai tagszervezetet. Az első rangos rendezvényük éppen március 15-hez kapcsolható: bizonyára sokan még ma is emlegetik a Sapientia előcsarnokában berendezett Pilvaxot.
– Akkoriban a város lakosságát is megmozgatta ez a programunk. Kávéházat alakítottunk ki éppen tíz éve a Sapientián: asztalokkal, székekkel rendeztük be, a felszolgálóink korabeli viseletben kávéval, teával várták a vendégeket. Spontán módon annyira népszerűvé vált, hogy a csíkszeredai lakosok is bejártak kávézni, sőt néhány helybeli vagy Csíkba látogató politikus is megfordult nálunk – emlékezett Hargitay Tamás, a szervezet korábbi alelnöke, egyik alapítója, aki a HÖK-tevékenység miatt az elején nem vállalt túl sok szerepet a helyi szervezetben.
A valódi közösségi szerveződés azt követően indult, hogy a HÖK vezetősége „kiöregedett”, és többet foglalkozhatott a Rákóczi Szövetséggel. 3-4 év után a szervezet már széles körben ismertté vált, és az évek során százakhoz szólt. Ha tételesen akarunk néhány kimagasló eredményt bemutatni, akkor elmondhatjuk, hogy közel 200 személy jutott el általuk a budapesti Gloria Victis rendezvénysorozatra, 40 fiatal jutott el a Szentendrei Főiskolás Táborba, rendezvényeikre pedig mintegy 400 embert vontak be. Ma hozzávetőleg száz tagja van.
– A csíkszeredai a Rákóczi Szövetség egyik legaktívabb és legjobban működő erdélyi szervezete. Dinamikus, kreatív és fiatalos csapat. Példaértékű más helyi szervezetek számára – jellemezte a csíkiak tevékenységét Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára.
Megbélyegzik a megnevezés miatt
A helyi szervezet tagjai hamar rájöttek, hogy önerőből nem tudnak nagy tömegeket megmozgatni, ezért széles körű partnerhálózat kiépítésébe vágtak. A tapasztalatok azonban nem bizonyultak rózsásnak:
– Nehezen tudunk partnerekre találni, mert sokan azt gondolják, hogy ha neves magyar ember nevét viseli a csapatunk, akkor nacionalisták vagyunk. Holott éppen azért hódolunk a nevünkkel II. Rákóczi Ferenc előtt, mert példamutatónak tekintjük azt, hogy egy nemes ember, akinek mindene megvan, mai divatos kifejezéssel élve képes kockára tenni a karrierjét, a vagyonát, a jövőjét, az életét azért, hogy népéért valami jót tegyen – közölte Hargitay.
Hiába nyitottak az egyetem és a város felé, a legtöbb esetben süket fülekre találtak:
– Az egyetem és az intézményen belül működő tevékenységi körök zöme meghátrált. Úgy tűnik, Rákóczi neve számukra nem az áldozatkészséget, a tenni akarást jelenti, hanem a „nagymagyarkodást” – véli a volt alelnök.
– Sajnos a magyarországi Rákóczi Szövetséget nagyon beskatulyázták, jobbosoknak tekintik őket. Nem tudom elfogadni azt, hogy az identitástudat ápolása miatt ilyennek vagy olyannak nevezzék az embert – mondta a morfondir.ro-nak Zöld Ildikó, a Segítő Mária történelem szakos tanárnője, a helyi szervezet elnöke.
Vérfrissítésre szorul a csapat vezetősége
Zöld Ildikónak manapság már nem jut sok ideje a csapattal foglalkozni. Büszke a szervezet tevékeny fiataljaira, de mint mondja, vérfrissítésre volna szükség.
– Nagyon kellene egy fiatalabb vezetői gárda a Csíkszeredai Rákóczi Szövetség élére. Heti 29 tanóra, osztályfőnökség és iskolán kívüli tevékenységek mellett nem tudok eleget foglalkozni a szervezettel. Annak viszont örülök, hogy a középiskolákban is egyre többen érdeklődnek a szövetség iránt – nyilatkozta Zöld Ildikó.
A csíki rákóczisok tanulmányi kirándulásokat, vetélkedőket, kulturális rendezvényeket szerveznek. Bejárták azokat az erdélyi helyszíneket, amelyeken Petőfi is megfordult, a Petőfi nyomában nevű programhoz hasonlóan pedig ötlet szinten már beszélnek a Jókai nyomában programról is.
– Hallatjuk a hangunkat, a jeles eseményeken koszorúzunk, és most már tudnak rólunk az emberek – mondta Zöld Ildikó.
A diszkrét hírverés azonban másodlagos: a lényeg, hogy a rákóczisok minden nap tesznek valamit azért, hogy az önkéntességet, a segítőkészséget, a magyarságérzetet népszerűsítsék. Kovács Hont Imre morfondir.ro
