2013.04.03.
Victor Ponta miniszterelnök ugyanannyi órát szerepelt beszélgetős tévéműsorokban, mint ahány rendeletet hozott második kormánya első száz napja alatt – közölte szerdán internetes kiadásában a kormánypártokkal és az ellenzékkel egyaránt kritikus Gandul című bukaresti lap.
„A talk-show kormány első száz napja" című cikkében a lap arról készített mérleget, mennyit szerepelt a tévében, és mennyit dolgozott a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke, valamint Traian Basescu államfő.
A Gandul szerint Victor Ponta miniszterelnök átlagosan három naponta vesz részt beszélgetős tévéműsorban: második kormánya decemberi beiktatása óta 22-szer ült be valamely televízió stúdiójába és 9-szer kapcsolódott be több mint félórára telefonon egy-egy műsorba.
Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke 26-szor volt jelen a különböző tévéműsorokban, és számtalanszor kapcsolódott be telefonon a tévéstúdiókban zajló beszélgetésbe – írja a lap. A Gandul felidézi, hogy a szenátus elnöki tisztségét betöltő politikus székfoglaló beszédében azt mondta: az az álma, hogy a parlament legyen a politikai élet epicentruma. A lap szerint viszont a politikai élet epicentruma a tévéképernyőre költözött Romániában. Antonescu állítólag 15 szenátusi ülést vezetett a második Ponta-kormány első száz napja alatt, eskütételén és beiktatásán kívül pedig mindössze egyszer szólalt fel a szenátusban.
Tavalyi felfüggesztése óta Traian Basescu államfő, akit „a talk-showk rendszeres szereplőjének" nevez a lap, sokkal ritkábban vett részt beszélgetős műsorokban: december 21-e óta mindössze háromszor. Basescu korábban akkor is rendszeresen betelefonált egy-egy műsorba, ha nem volt meghívott. A Gandul rámutat, hogy az államfő mostanában legalább kéthetente „főműsoridőben tartott, hosszú sajtóértekezletekkel kompenzálja" a beszélgetős műsorokból való távolmaradását.
Romániában öt országos hírtelevízió működik, amelyek a közélet minden mozzanatát élőben közvetítik, híradásaik között pedig meghívott politikusok és újságírók kommentálják a történteket. A magánkézben lévő hírcsatornák – tulajdonosaik politikai érdekeinek függvényében – kisebb-nagyobb elfogultsággal tükrözik, illetve befolyásolni is próbálják a román politikát. MTI
