2013.03.15.
A zágoni önkormányzat legutóbbi ülésén a frissen alakult Zágoni Gazdálkodók Egyesülete kérte a községi legelők bérbevevését. A tíz évre szóló szerződés megkötése folyamatban van, ám egy, a szerkesztőségünknek címzett sms szerint Zágonban „olyan sok a legelő, hogy még az idegeneknek is jutott”, és nincs szükség a gazdaszövetségre sem, mert „úgyis csak egy-két személy élvezne belőle hasznot”. Ezek után jártuk körül, hogy a nagyközségben valóban szükség van-e az egyletre.
Az sms-be foglalt, ironikusnak tűnő megjegyzések kapcsán először az üzenet íróját akartuk elérni, de sikertelenül, mert az üzenet elküldése óta (lassan egy hete) a telefonja ki van kapcsolva. Kis József, Zágon polgármestere szerint az sms előzménye minden bizonnyal az lehet, hogy az utóbbi években a községvezetés hét zágoni juhtartó gazdának adta át a községi legelők adminisztrálásának jogát, ám erre idővel sokan ráfáztak. A bérlők, vagyis a hét személy egyfajta egyeduralmat gyakorolt, kisajátította a támogatásokat, emellett kevés túrót vagy sajtot adtak azoknak, akik rájuk bízták juhaikat. Emellett jelentős legeltetési bért számoltak fel, nem beszélve arról, hogy a „gondozók” teljesen elhanyagolták a községi legelőket. Kis elmondta, pontosan e fejetlenség megszüntetéséért üdvözölték a Zágoni Gazdálkodók Egyesületének létrejöttét, melynek megalakításakor olyan sikeresen működő gazdaegyletekről vettek példát, mint a szitabodzai vagy épp a baconi.
Az elöljáró kiemelte, 2014-től magán személyek nem juthatnak támogatáshoz, így a gazdáknak mindenképp jó, hogy egyesületbe tömörülve mégis pályázhatnak. Kis szerint a zágoni önkormányzat nem fogja kisajátítani az egyesületet, sőt a területalapú SAPS-támogatások 70 százalékával ők gazdálkodhatnak, 30 százalékát pedig legelőbérként az önkormányzatnak fizetik be, de azt az összeget is a legelők karbantartására költi majd a községvezetés. A Zágoni Gazdálkodók Egyesülete 2023-ig kapja meg a 640 hektárnyi községi legelő adminisztrálási jogát.
Az egyesület egyelőre félszáz tagot számlál, állományuk közel 300 tehén, 3000 juh. Elnöke, Bokor Gábor elmondta, nincs meglepődve a támadáson, hiszen több olyan személy van a faluban, aki busás jövedelemtől esik el azáltal, hogy az egyesület kezeli a községi legelőket. „Ezzel szemben mi a falu minden állattartó gazdájának lehetőséget akarunk biztosítani a jószág legeltetésére” – tette hozzá.
Az utóbbi években jelentősen csökkent Zágonban az állatállomány, többek között a legelőhiány miatt is. Szakszerű legelőgazdálkodásra törekednek, ettől remélik a községi állatállomány gyarapodását. Az egyesület nem csak a legelők adminisztrálásával kíván foglalkozni, fokozatosan szerepet akar vállalni a gazdálkodáshoz szükséges alapanyagok, -eszközök beszerzésében, a termékértékesítésben, a tejeladás megszervezésében. „Az egyesület mindenki előtt nyitva áll. Minél többen vagyunk, annál könnyebben tudjuk érvényesíteni a tagság, a zágoni és papolci gazdák érdekeit az agrárium minden szintjén” – jelentette ki Bokor. Nagy Sz. Attila Székely Hírmondó
