http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=139720&cim=lopj%E1k_a_k%E9t_sz%E1zal%E9kot
Sajnos, nem minden esetben ér célba a civil szervezetek számára felajánlott 2 százalék. A parlament által 2003-ban elfogadott 571-es számú törvény 57. és 84. cikkelye értelmében minden jövedelemmel rendelkező fizikai személynek lehetősége van felajánlani személyi jövedelemadójának 2%-át nonprofit szervezetek számára. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján még mindig sok megválaszolhatatlan kérdés merül fel a rendszer átláthatatlansága miatt.
2013.04.15.
Tiboldi Beáta, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke az Erdély.mának elmondta: annak ellenére, hogy pontos kimutatást vezettek azokról, akik szervezetüknek ajánlották fel adójuk 2 százalékát, az elmúlt évben mégis hatvannal kevesebb személytől érkezett be a felajánlott összeg, mint ahány nyilatkozatot leadtak.
- Ami a tavalyi felajánlásainkat illeti, egyszerű volt a képlet: akik hozzám eljuttatták a nyomtatványo- kat, azokat szkenneltem, így pontosan tudtam a leadott ívek számát is. Amikor a támogatás bejött, kevésnek véltem, és a pénzügyről megérdeklődtem, hogy hány személy jövedelemadója került a számlánkra. A rés nagyon nagy volt, talán ha kevesebb lett volna, nem zavar ennyire. Azt mondják, nem áll módjában az egyesületnek kimutatást adni a leadott, elszámolt ívekre. Csak annyit szeretnék tudni, hogy mi a helyzet azzal a 60 személlyel? Valóban két non-profitnak írtak alá „véletlenül" – mind a hatvanan -, és a rendszerbe elsőként beregisztrált személyi szám alapján máshova jutott a pénz? – tette fel a kérdést Tiboldi Beáta szerkesztőségünknek.
Az érthetetlen jelenségek hátterében sokan már-már célzott átirányítást sejtenek bizonyos államilag támogatandó szervezetek irányába, mások pedig a módszertan kidolgozatlanságát okolják. Az Erdély.ma megpróbált utánajárni ezeknek a furcsaságoknak.
Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy abban az esetben nem tudják folyósítani a felajánlott összeget, ha a fizikai személy hibásan tölti ki a szervezet adatait. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy az elmúlt pénzügyi évben mindössze hét ilyen esettel találkoztak a megyében.
- Ilyenkor elírás történik a civil szervezet adószámában vagy csak a szervezet nevét adja meg az illető, adószám nélkül. A hiányos kitöltés miatt a hivatal nem tudta folyósítani az összeget, ilyen esetben a felajánlott összeg nem kerül folyósításra. A hivatal nem dönthet abban, hogy például melyik Petőfi Sándor iskolának juttassa el a két százalékot, ha az nincs pontosítva. A másik ok, amiért nem jut célba a felajánlott összeg, amikor egy személy kétszer vagy többször is felajánlja az adóját. Ilyen esetben, aki hamarabb behozza a kitöltött űrlapot, az kapja a pénzt. A rendszer nem enged feldolgozni többet – magyarázza az igazgató.
Azt is elmondta, hogy a tavaly óta, mióta bevezették a 112-es adóbevallási űrlapot, kevesebb visszaélésre van lehetőség. Mindenki, aki élni szeretne a 2 százalékos adófelajánlással, a 230-as űrlapon kell nyilatkoznia erről.
- Mi történik akkor, ha valaki tudtomon kívül teszi le a nevemben az űrlapot és azok az adatok kerülnek feldolgozásra?
- Ha én tudom, hogy nem adtam senkinek, akkor eljövök a pénzügyhöz és kérem írásban, hogy nézzenek utána. Erre személyesen mindenkinek van lehetősége. Ilyenkor azonosítani tudja az aláírását és megerősíteni, hogy valóban annak a civil szervezetnek adta, akinek szánta.
- Hol történhet elcsúszás?
- Most már nincs olyan eset, hogy a munkaadó automatikusan átirányítja az alkalmazottak 2 százalékát az általa preferált civil szervezetnek. Ez korábban kétféleképpen valósult meg: az egyik része kényszerítette az alkalmazottat arra, hogy egy adott szervezetnek tegye meg a felajánlást, vagy a másik lehetőség, hogy valaki veszi a 230-as űrlapot, kitölti a személyi adataimmal és aláírja helyettem. Ez bűncselekménynek számít.
- Ha valaki letette a nevemben előzetesen a 230-as űrlapot, amit tudtomon kívül valaki aláírt, majd később én felajánlom jóhiszeműen egy szervezetnek, akkor iktatják ezeket az űrlapokat?
- Igen, iktatjuk, de a személyi szám alapján már ekkor kiderül a duplázódás! Ilyenkor megkeressük az első nyilatkozót is, és behivatjuk, hogy nyilatkozzon személyesen is. Amíg nem bizonyítható be, hogy az első leadás hamis, addig a módszertanunk szerint az első űrlap kerül feldolgozásra. A leadás utolsó dátuma május 25-e, a feldolgozásé szeptember. Ha addig felmerül bennem a gyanú, hogy valaki más letette az én nevemben, akkor kell kérni a kivizsgálást és mindaddig nem dolgozzák fel az én adataimmal érkezett nyilatkozatoka, amíg ez nem tisztázódik. Ezt követően utólag is felajánlhatom az általam a civil szervezetnek szánt összeget, az a pénz a rendelkezésére áll.
- Dokumentálják, ha egy személy részéről több felajánlás is érkezik?
- Nincs dokumentálva, mert nincs ahogy dokumentáljuk. Mi csak azt tudjuk megnézni, ami a rendszerbe bement. Hatalmas anyagmennyiség van a háta mögött, ha a rendszer azt jelzi, hogy nem ismeri, azt tovább nem keressük, az megy a „kerek doszárba". Nem archiváljuk ezeket a dokumentumokat.
- Mit tehet a civil szervezet, ha felmerül a csalás gyanúja? Van-e lehetősége analitikus kivonatot kérni?
- Van lehetőség erre, de csak nyilatkozó személy révén. Vagyis gyakorlatilag csak a 2 százalékot felajánló személyek kérhetnek ilyen kivonatot, akár szervezett formában is. Ugyanis a civil szervezet csak haszonélvezője ennek, ő hiába jön, hogy neki még járna pénz. A civil szervezet vezetőjének semmilyen joga nincs arra, hogy megtudja, hogy minden felajánlás célba ért-e. Azt megtudhatja, hogy hány felajánlás érkezett, de hogy ki nem adott, azt nem.
- Széles körben hallani olyan szóbeszédet, hogy az ortodox egyháznak van egy kvótarendszere, amely meghatározza a két százalékokból megyénként befolyt összeg mértékét.
- Mi hivatalból nem utalunk át semmilyen szervezetnek összeget. Erre is volt példa, nem az ortodox egyház, hanem egy militarizált egység esetében. Ők egységesen szerették volna a 2 százalékokat egy civil szervezetnek juttatni, az alkalmazottak beleegyezése nélkül. Mi kértük tőlük az űrlapok személyes aláíratását. Lehet, hogy egyes gazdálkodó egységek vagy intézmények esetében van ilyen megkötés, lehet hogy a háttérben meggyőzőmunka folyik, de minden esetben le kell tenni a megfelelő űrlapot. Azt, hogy jobb kézzel vagy bal kézzel van-e aláírva, mi azt nem tudjuk ellenőrizni.
- A fentieken kívül még milyen esetek fordulhatnak elő, amikor nem ér célba a felajánlás? Akit minimálbérrel alkalmaznak, az nyilatkozhat-e a két százalékról?
- Mindenki, aki személyi jövedelmet valósít meg, megteheti, hogy felajánlja a 2 százalékot. A nyugdíjasok nem tehetik ezt meg. Hiába olyan magas valakinek a nyugdíja, hogy az állam megadózza, mégsem teheti meg a felajánlást. Az állam kivette az olyan jellegű adókat is, amelyek tőkebefektetésből jönnek, mint például a banki kamatok, részvényekből származó osztalékok stb. Tehát ezek után az összegek után sem lehet a 2 százalékot átirányítani.
Az ügyvezető igazgatótól azt is megtudtuk, hogy Hargita megyében egyre többen élnek a felajánlás lehetőségével, úgy a nyilatkozatok száma, mint a felajánlott összeg mértéke is évről-évre növekedik.
- Ha azt vesszük, hogy hány munkavállalónk van és ebből hányan éltek a lehetőséggel, akkor toronymagasan vezetünk a többi megyéhez képest – hangsúlyozta Kedves Imre.
A rendszer hiányosságai további visszaélésekre adnak lehetőséget. A 230-as űrlap leadása nemcsak személyesen, hanem postai úton vagy akár egy kötegben, a kedvezményezett civil szervezet által is megtörténhet. Ilyen esetben a kötegre ráírják a leadó személy nevét és telefonszámát, hogy az iktatásnál esetleg felmerülő gond esetén meg tudják keresni. Sem a leadott űrlapok hitelességét, sem az azt leadó személyek azonosságát nem ellenőrzik.
Ha tehát valaki, akinek hozzáférése van a lakcímünkhöz és a személyi számunkhoz (például a katonai központ egy alkalmazottja), és egy általa szimpatizált szervezethez szeretné eljuttatni a mi adónk 2 százalékát, nem kell mást tennie, mint a mi nevünkben kitölteni a 230-as nyilatkozatot, majd postán elküldeni a városi pénzügyi hivatalba. Ha mi nem tesszük le ugyanezt a nyilatkozatot, személyesen, lehetőleg korábban, mint ahogy az övét iktatták, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy olyan nonprofit szervezetet vagy egyházat fogunk támogatni – tudtunkon kívül –, amelyet a legkevésbé szeretnénk...
Ezért mi mindenkinek azt javasoljuk, hogy lehetőleg személyesen vigye be (vagy ott helyben töltse ki) a 230-as űrlapot, várja meg amíg beiktatják és kérje el az iktatószámot! Amennyiben a támogatni kívánt szervezetre bízza az ügyintézést, az űrlapot csakis személyesen írja alá, és az aljára írja rá, hogy másikat, más szervezet javára nem írt, és ebben az évben nem is fog aláírni. Salló Emőke Erdély Ma
