Az alábbi cikkben foglaltak nem egyeznek a címbe szereplő gondolatokkal, hiszen a politikumba nem az érdekvédelmi szervezetek, alakulatok értelmezhetők. Ha politikum, akkor a Polgári Párt és Néppárt mindenképpen jelen kellett volna legyen, másképpen nem igen értelmezhető csak úgy, hogy az egyház kerületiek alárendelni akarják a híveket és a velük rokonszenvező egyházközeli civil alakulatokat...
E fogalomzavar, amiben a tisztelt Egyházkerületi Székházban összegyűltek leledzenek mutatja, hogy mennyire "hasznos" volt a szövetségiek kormányközelisége, amikor is az adófizetőktől származó pénzalapokat csak tetszésszerűen osztották ki és csakis azoknak akiket, meglehetett környékezni...
Furcsa, hogy most, amikor már csak ez a forrása van a szövetségi vezetésnek - amit az összes adófizetőtől begyűjtött a kormány, s amiből most már nem igen fog "leosztani" - még most is hajbókolásra késztet egyeseket... Az elhangzott igehirdetésben foglaltak pedig már az elhangzásakor üres szavakká váltak... Hol vannak a "vastag-nyakúak"? Hiszen köztudott, hogy a katolikus egyház vezetése is ebbe a hibába leledzik...
A visszaszolgáltatás dolgában milyen az a hozzáállás, ha még a hiteles okmányokat csatolására sem tellett egy olyannak akinek ide s tova két évtizednyi ideje volt arra, hogy az egyházak érdekeit is hasznosan szolgálja és ne csak igérgetésekkel traktálja a népközösségünket? (Erdélyi Polgár)
Egy általános erdélyi szellemi és politikai út kijelölését vetette fel április 19-én tartott tanácskozása témájaként a Királyhágómelléki Egyházkerület, melyre lelkipásztorai mellett partiumi önkormányzati előljárókat és parlamenti képviselőket hívott meg.
Az Egyházkerületi Székház dísztermében megjelenteket Forró László előadótanácsos köszöntötte, majd Lukács József főjegyző nyitóáhítata következett, az ApCsel 5,29 alapján. "Könnyebb hallgatni, visszavonultan élni, mint veszélyek közepette felvállalni Krisztus nevének hirdetését. Amikor leszűkült a mozgásterünk, akkor egy járható útra van szükségünk, s ezt csak akkor találjuk meg, ha Istennek engedelmeskedünk és nem embereknek" – mondta az igehirdető.
Az egyház és az RMDSZ közös felelőssége az együttműködés – hangúlyozta köszöntőjében Varga Attila főgondnok, hozzátéve, hogy ebben sok éves lemaradása van a két félnek. Arra is rámutatott, hogy az egyház átlátható és korrekt támogatási rendszert vár az államtól, melyben első számú partnere az RMDSZ. A főgondnok a két fél közti tanácskozás évenkénti megtartására, szakbizottságok létrehozására, az országos és önkormányzati hatóságok egyházat érintő döntéseinek követésére és a magyar parlamenti képviselőkkel történő folyamatos konzultációkra tett javaslatot.
Közös erdélyi nemzetépítő stratégia
Csűry István püspök Újszerződés Erdély magyarjaiért címmel tartott előadást, melyben egy közös erdélyi nemzetépítő stratégia kialakításának szükségességét sürgette. Mint rámutatott: “Erdély Partiumában, Bánságában, Máramarosban, Szilágyságban élő magyar közösségének tagjaiként sürgősen meg kell vizsgálnunk a létezésünk állapotát, egzisztenciánk lehetőségét, egyáltalán a jövendőnk kilátásait.” Fel kell vállalni és kiegészíteni a Kiáltó szó üzenetet, valóban honfoglalói öntudattal élve mindennapjainkat. Fontos, hogy Isten a helyére kerüljön a lélekben, a családban és a társadalomban.
“Erdélynézetünk nem lehet más, mint olyan szolgálat, amely bizonyságot tesz a bennünket összegyűjtő Istenről, és a szülőföldön együttműködő szeretetről” – hangsúlyozta a püspök. Csak egy erős érdekképviselet tud eredményeket elérni és pozitív jövőképet felmutatni – szögezte le ezt követő korreferátumában (a fő előadást kiegészítő kisebb előadás – a szerk.) Szabó Ödön képviselő, mely nem függ Bukaresttől, Budapesttől vagy Brüsszeltől.
A testi és lelki egészség programja
A 2010 után időszakot új egyházi stratégia, a testi és lelki egészség programja jellemezi – mutatott rá a református kórházról szóló előadásában Forró László előadótanácsos. Hozzátette: az intézmény olyan konkrét célt jelent, mely szükséges és egyesít. Létjogosultságát a romániai egészségügyi közállapotok megkérdőjelezhetetlenné teszik. A kezdeti felmérések és a piaci körülmények figyelembe vétele nyomán úgy vélik: a reménybeli intézmény gyógyászati profilja a gyermekgyógyászat és a mozgásszervi rehabilitáció lesz majd.
A történelmi példák és előzmények mellett a jelenből is említett példát az előadó az egyház gyógyító szolgálatáról: a magyar fővárosban működő, a gyermekgyógyászat területén működő református Bethesda Gyermekkórház országos elismerésnek örvend.
Ami az egyházkerület kórházprojektjét illeti: a megvalósíthatósági tanulmány 180 ágyas intézménnyel számol, melyet önfenntartó módon szeretnének működtetni. A tervek készülnek, a telek már adott. Közadakozást az építkezés elkezdése után hirdetnek – mondta Forró László, akinek előadásához Cseke Attila képviselő, korábbi egészségügyi miniszter szólt hozzá.
A restitútiós folyamatban a mindenkori román államhatalom ellenérdekelt – mutatott rá még előadása elején Antal János előadótanácsos, aki a visszaigénylés történeti vázát ismertette 1990-től napjainkig, nem felejtve el az előző püspök szerepvállalását sem. Beszámolójából kiderült: az erdélyi magyar történelmi egyházaktól több, mint 2140 ingatlant orzott el a kommunista államhatalom, ebből 348-at a királyhágómelléki egyházkerülettől. 2012-ig ennek fele került vissza egyházi tulajdonba, de használatba csupán egyharmada. A zilahi az egyetlen romániai református kollégium, amely nem került vissza tulajdonosához. A visszadott épületek többsége lelakott, romos állapotban volt, az önkormányzatok pedig perekkel lassítják a birtokbavételt.
A készülő restitútiós törvény sem szakít a félmegoldásokkal, így a kárpótlási folyamat akár 2030-ig is elhúzódhat – mutatott rá gazdagon adatolt előadásában Antal János, hozzátéve, hogy az egyházkerület a részjogok helyett, a restitutio in integrum elve alapján a visszaszolgáltatási folyamat felgyorsításában érdekelt. Seres Dénes képviselő a zilahi kollégium elmaradt visszaszolgáltatását azzal indokolta, hogy a jogviszonyt igazoló iratok leadása nem történt meg időben. Az új restitútiós törvény kapcsán reményét fejezte ki, hogy bár “olyan, amilyen, de a javunkra válhat”.
Elkötelezetten a szórványért
Szórványegyházkerületnek számítunk – szögezte le az államsegélyekről és a pályázatokról tartott előadásában Farkas Zsolt előadótanácsos, melyet számokkal is alátámasztott. A 2011-es adatok szerint az egyházkerületnek 160 ezer nyilvántartott és egyháztagságát vállaló tagja van. A kerület 284 gyülekezete közül mindössze tízben 2500 feletti a lélekszám, 94 gyülekezetben 500 és 1000 közötti a népesség, míg 180 eklézsia 500 fő alatti.
Vállalásunk a szórványok megtartása, megmaradása – hangsúlyozta az előadó, aki arra is kitért, hogy a legtöbb helyen az egyház az egyetlen magyar intézmény, és a lelkész az egyetlen magyar értelmiségi. Szintén az egyház az, amely napi vagy heti kapcsolatot tud fenntartani a szórványban élő emberekkel, és az emberek mozgósításának képessége is jóval nagyobb, mint városon. A működés biztosítására, a szórványlelkészek megerősítésére forrásokat kell találni, különben a sivatag tovább terjed – húzta alá Farkas Zsolt, aki az egyház szociális és diakóniai vállalásai kapcsán arra is rámutatott, hogy a gyülekezeti szolgálat mellett sok más területen – kórházban, iskolában, börtönben – is szükség lenne lelkészi jelenlétre. A témában Erdei D. István képviselő mondott korreferátumot. Fábián Tibor
