Csinta Samu | 2013.05.09.
Ott tartunk ezzel a Schweighofer Holzindustrie nevű faipari óriásberuházó körüli székelyföldi vitával, hogy lassan annak sem hiszünk, aki kérdez.
Mert mi is történik? Megjelent egy több, romániai érdekeltséggel is rendelkező üzletember Háromszéken, fellépését az évszázad beruházásaként tálalta a regnáló helyi hatalom, az ígérvények között pedig elhangzott két, többé-kevésbé értelmezhető adat is: 150 millió (a befektetés értéke euróban) és 650 (a létrehozandó új munkahelyek száma). A befektetési böjt éveiben imponáló kínálat, különösen egy olyan térségben, amely egyelőre hasztalan igyekszik lerúgni magáról a Nadrágok völgye címkét. A textil- és konfekcióipar hagyománya ugyan nem feltétlenül szégyellnivaló, ám napjainkban, amikor mindenki saját Szilikon-völgyről álmodik, mégiscsak jó lenne szabadulni a nadrágosdobozból. Ezért aztán – no meg jó adag hatalmi arroganciától elhomályosodva – senki sem gondolta, hogy ekkora közegellenállásba ütközik a jó szándékú befektetőt még jobb szándékkal odacsábító lobbisták igyekezete.
Pedig a fakitermelés mindig is erős embereket termelt ki. Érkeztek is a mindenféle ellenérvelések, tiltakozások, adatok röpködtek, amelyek még azt a tézist is képesek voltak felülírni, miszerint a számok megfellebezhetetlen dolgok.
A lassan megkövesedő patthelyzetben máshonnan kellene megközelíteni a kérdést. Például onnan, hogy a jó minőségű és árú fát kereső jó szándékú beruházó termékének tekintélyes részét ne fűrészáruként értékesítse, hanem a magasabb szintű helyi fafeldolgozásba is fektessen be. Hiszen a bútorgyártásnak is van hagyománya, s talán még szakembere is Háromszéken. Hogy hasonló kritériumrendszernek a jelenlegi ellenzők, a kisgáteresek megélhetését féltők sem tapsolnának? Érthető, hiszen a székelyföldi erdők általuk kitermelt része ugyancsak rönkként, deszkaként indul távoli célállomások felé.
Schweighofert ne féltsük. Bármennyire is nem szívesen látott vendég saját hazájában sem, egzisztenciája nem a mi lelkiismeretünket terheli. Annál inkább azok a művi hazugságok, amelyek mögül nem akarnak kilátni a saját gátereik mögé beszorultak sem.
