2013 május 7.
A magyar kormánynak a nemzetközi porondon határozottabban kell fellépnie a székely autonómia ügyében – hívta fel a figyelmet az Itthon.mának adott interjújában Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke, a Jobbik országos alelnöke.
Balczó Zoltán beszédet mond a Makfalván megrendezett 5. Székely Majálison. Fotó: Itthon.ma
Itthon.ma: A baloldali kormányokkal ellentétben, a Fidesz kormány számos szimbolikus gesztust tett a külhoni magyarok felé, ugyanakkor a székely autonómia ügyében nem történt érdemi előrelépés. Mi szükséges ahhoz, hogy a holtpontról előremozdulhasson az önrendelkezés ügye?
Balczó Zoltán: Nem lesz székely szabadság, ha az önrendelkezést, az autonómiát ki nem vívja. Ennek érdekében meg kell mozgatni a magyar társadalmat, az országgyűlést, a kormányt, mert a szimbolikus eredmények mellett, határozott magyar érdekérvényesítés nélkül nem tudjuk megvalósítani amit akarunk. Minden pozitívum ellenére, a magyar kormánynak a székely autonómia kivívása érdekében, a nemzetközi porondon sokkal határozottabban kell föllépnie, mint ahogy ezt jelenleg teszi. A kormány részéről voltak nagyon komoly előrelépések, mint a nemzeti összetartozás napja, a diákcsoportok utazási lehetősége határon túlra, az állampolgárság megszerzésének lehetősége és a választási jog. Nagyon fontos esemény volt a székely zászló melletti kiállás, ami egy szimbolikus ügy. Ugyanakkor mérleget kell vonni, hogy a nemzetegyesítés ügyében, miként teljesített a magyar országgyűlés, illetve a magyar kormány. Miként teljesültek a 2010. november 19-én az Országházban ülésező Székely Nemzeti Tanács által megfogalmazott proklamációk, határozatok.
Itthon.ma: A szomszédos országokkal fenntartott mosolydiplomácia, elősegítheti-e a külhoni magyarok nemzeti érdekeinek előbbre jutását?
Balczó Zoltán: Különösen vigyázni kell azokra a szimbolikus eseményekre, amikor például Áder János államelnök a szlovák államelnökkel találkozik, és semmi érdemi előrelépés nem történik a magyarság számára fontos ügyekben. Ez elfogadhatatlan, mivel alkalmat teremt a szlovák félnek arra, hogy azt mondja, minden rendben van kérem, hiszen a legnagyobb egyetértésben adtunk ki közös nyilatkozatot. De ugyanígy ítélem meg, adott esetben, a román és magyar kormány közös ülését is. Ezt a típusú diplomáciát kritizálom, ugyanis konkrét eredmények nélkül megadja a környező államoknak azt a lehetőséget, hogy a nemzetközi közvélemény felé, föl tudják mutatni a harmonikus problémamentes együttműködést, miközben a leglényegesebb kérdésekben nincs előrelépés.
Például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara még mindig nem kapta meg azt a lehetőséget, amit egyébként a törvény szavatol. Tehát, én feladatul rónám a magyar kormánynak, hogy konkrét eredmények kiharcolásáért küzdjön. Jól tudjuk, hogy Európában példaként tekintett Dél-Tiroli autonómia, soha nem jött volna létre, ha Ausztria nem vállal védőhatalmi szerepet a nemzetközi porondon. Nem azt mondom, hogy konfrontáció kell, mert nem az a cél, viszont tudomásul kell venni, hogy a magyar kormány, a magyar parlament leghatározottabb kiállása és követelése nélkül nem lesz székely autonómia. A székely autonómia súlyát pedig abban látom, hogy ha ezt sikerül kivívni, akkor a szórványban élő magyarságnak, vagy az éppen nem területi autonómiát igénylő magyar közösségeknek megnövekszik a lehetősége nemzeti ügyekben.
A székely autonómiáért vívott küzdelem a zászlóshajója az önrendelkezési küzdelmeknek. A konfrontációk elkerülésével, de túl kell lépni a minden áron való jó szomszédi viszonyon, hiszen ezekben az ügyekben csak a radikális kiállás fog segíteni, amit nekünk a „minden magyar felelős minden magyarért” erkölcsi parancs értelmében kell teljesíteni. [L. T.]
