Amint írtuk a címben is úgy néz ki, hogy már a kereskdelmi kamara vezetősége is meg lett "nyerve" a megagáter ügynek... Nem tudni miért értelmezi egyenlőnek az 1000 munkahelyt jelentő 40 %-os cégcsődött a mukahely "átszerveződése" utáni alig 500-al . Már az is "lecsúszást jelent, hogy a megagátert működtető cégnek nemcsak a rétyi részlegébe tervezett "átszerveződött" munkahelyek számával. Az ilyen csúsztatást mondhatni boszorkányságot pedig igencsak el kellen üldözni a Székely Földről! Sajnáljuk az elnök urat, hogy nem jó oldalra űlt le! Mellébeszélést lehet felismerni a Rétyi természetvédelmi terület megvédését illetően is...
A nevezett beruházás óránként 25-50 drb. egyenként 20 tonna fűrészanyagot jelent, ami enyhén szólva is rablásnak minősülhet, ha a megvadult pórnép leírtja a ősi székely erdőket...
Milyen számadatoknak a tudatában meri valaki is boszorkányüldözésnek nevezni azt amikor a pluviális vízmennyiség százszazalékosan majd lerohan a székelylakta völgyekbe.
A Tatros völgyében lerohant árvizeket már láthatta a pórnép és a szakember is s legalább az 24. órában kellene meghúzni a vészféket, vagy a székelységre csak akkor hat az ár, ha már ellepi őket?
A iparkamarai elnök talán ökológus szakember, hogy kimeri mondani és főleg mutatni, hogy valóban csak a pontatlanság vagy megalapozatlanság miatt zúdultak fel egyesek?
Köztudott tény, hogy az erdők a lehulló esőviz mennyiségéből átlagban 70-75 %-át lassabban ereszti le a földre - főleg a levelek és az ágak ellenállása miatt is. Ha nincs erdő akkor az esővízek gyorsan lezúdulnak és a völgyekbe összegyűlnek!
Kimutatott tény, hogy az eltelt tiz évben a lezuduló eső mennyisége mindegyre nőtt és kiszámitatlanná, szeszélyessé válltak. Nem lesz ritka a négyzetméterenkénti 180-240 liter esővízmennyiség sem. A székely megyékben a völgyek alja és a magas erdőnélküli oldalak teteje között nem csak 100 méter a szintkülönbség hanem sok esetben ennek a többszöröse vagyis a több százezer négyzetméterenkénti vizmennyiség is tetemes lehet! Hát akkor ennek a többszöröse vajon mekkora magasságot tudna elérni egy többhektáros felhőszakadás esetében?
Ha csak egy hektárról van szó már akkor is óriási mennyiséggel kell számolnia a székelynek! Ha ez a vízmennyiség elindul lefelé, a keskeny völgyet gyorsan ellepi!
Sőt, nem lesz ritka a 3 - 5 méteres árhullám kialakulása sem, ami a folyó medrekben elindul és akkor a szűkkeresztmetszett miatt a székely lakta helységekbe, házakba is betörhet a magas vizállású áradat...
Kinek szolgál ez, Édler úr? Önt csak az azonnali haszon hajtja, hogy a TVA és az adó a román pénzügyminisztériumba kerül?
Mit szól akkor, ha majd az Olt ellepi Sepsiszentgyörgyön, az alacsonyfekvésű területeken felépített tömbházakat - mondjuk úgy az elsőemeleti magasságban... Hány székelyember éltetét olthatja ki egy ilyen áradat? De lehet, hogy Önnek a hegytetőn van a háza... úgy nem érdekli ez a része a dolognak... (Erdélyi Polgár)
Nagy D. István | 2013.05.08.
Pontatlan, sok esetben nem megalapozott adatok nyomán elindított „boszorkányüldözésnek” látja az osztrák Holzindustrie Schweighofer háromszéki beruházása elleni támadásokat Édler András, a háromszéki kereskedelmi és iparkamara elnöke.
Édler szerint fölösleges a pánikkeltés
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője szerdán úgy értékelte, sokkalt megfontoltabb, mérsékeltebb hangnemben kellene elemezni a megaberuházás esetleges előnyeit, de legfőképp annak hátrányait. Édler úgy véli, jelenleg úgy áll az egész márciusban nyilvánosságra hozott beruházási történet, hogy egy nagyvállalkozó Háromszékre jönne valamit létrehozni, munkahelyeket teremteni, és mielőtt még bárki is tudná pontosan – például egy alapos hatástanulmány nyomán –, hogy mi is a hozadéka a tervezett befektetésének, máris elindult a negatív kampány. Ráadásul ezt olyan adatokra alapozzák a kezdeményezők, amelyek közelebbi vizsgálat esetén nem állják meg a helyüket. Az elnök szerint ennek igen kellemetlen következménye lehet Kovászna megyére, mivel kialakulhat az a vélemény, hogy nem érdemes Háromszékre jönni beruházni, mivel ez egy „befektető-ellenes” térség.
A kamara vezetője a boszorkányüldözéshez hasonlította a tiltakozásokat, azaz a kezdeményezők úton-útfélen hangoztatják, hogy a térség szempontjából egy káros beruházásról van szó. Teszik mindezt anélkül, hogy létezne legalább egy alapos hatástanulmány, amely alapján megállapítható, hogy a környezetre, vagy az egészségre káros lenne. Édler ugyanakkor leszögezte, amennyiben kiderül, hogy valóban léteznek ilyen veszélyek, az elsők között lesz, aki fellép ellene. A Székelyhon.ro érdeklődésére, ki tud egy igazán ütőképes tanulmányt elkészíteni, anélkül, hogy felmerülne a befolyásoltság vádja az ellenzők részéről, a kamara vezetője a civil szféra felé „mutatott”, mivel szerinte jelen pillanatban is léteznek olyan szervezetek, amelyek megfelelő szakmai háttérrel rendelkeznek egy ilyen szakdokumentum összeállításához.
Az elnök továbbá kiemelte, hogy a politikusoknak is felelősebben kellene viszonyulniuk a helyzethez. Utalt arra, hogy az egyik magyar politikai alakulat vitatható információk felhasználásával politikai tőkét kíván kovácsolni, illetve imázst építeni magának.
Édler pár konkrét, 2011-ből származó adattal is szolgált, elsősorban a beruházás által érintett vállalkozások tekintetében. Eszerint a leginkább befolyásolt ágazat a faiparon belül a középszintű feldolgozás. Ilyen tevékenységet Háromszéken 109 vállalkozás folytat, és ezek közül – a legrosszabb forgatókönyv szerint is – mintegy 40 százaléka szűnhet meg az osztrák megavállalkozás bejövetele hatására. Tekintve, hogy ezek a cégek, valamivel több mint ezerszáz személyt foglalkoztatnak, a megszűnő munkahelyek száma 440-re tehető. Ha ezt összevetjük a Schweighofer-csoport romániai telepein dolgozók számával (közel 1900 személy), ami átlagban közel 470 alkalmazottat jelent, akkor ez úgy is értelmezhető – Édler szerint –, hogy a munkahelyek nem megszűnnek, hanem átszerveződnek.
Az érdekvédelmi szervezet vezetője emellett felsorolta azokat az előnyöket, amelyekkel a beruházás járna a megye szempontjából, ilyen a község bevételének megduplázódása, illetve amennyiben a beruházó Háromszéken külön céget jegyeztet be, akkor az áfa és a jövedelemadó egy része is visszatérül, illetve a telep kivitelezésében helyi vállalkozások is részt vehetnek. Édler ugyanakkor úgy látja, az osztrák vállalkozó nemhogy tönkretenné a rétyi Nyír természetvédelmi területet, hanem be lehet majd vonni konzerválási projektek támogatásába is.
Ami a bérezést illeti, az elnök kifejtette, erre nézve nincsenek információi. A beruházás hátterében álló esetleges érdekekről Édler csak annyit mondott, hogy ezek is csak híresztelések, és nem kellene ezért még a nagybefektetők ellen fordulni, nekik tulajdonítva többek között az erdő letarolását, hiszen székelyföldi erdőket így is, úgy is folyamatosan kitermelik, ha az erdőtulajdonosok ezt hagyják.
