Szombat, 2013. május 4. | Szerk.
A zöld gazdaságot váltó, Erdélyben és Romániában a legtöbb ember számára is csak hallomásból ismert Kék Gazdaság előnyeiről, illetve potenciális lehetőségeiről számoltak be ma Marosvásárhelyen a XII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozóján. A plenáris előadáson a Kék Gazdaság nagyjai, dr. Charles van der Haegen és dr. Kiss Tibor adtak elő – Günther Pauli, a Kék Gazdaság-modell kidolgozója virtuálisan, egy videóbejátszásban volt jelen Marosvásárhelyen. Ezt követően kisebb csoportokban tartottak szakmai előadást a több mint félszáz fiatal közgazdásznak és vállalkozónak.
„Erdélynek az elmaradottságát, a rurális gazdasághoz való közelségét sokan hátránynak tekintik, de a józan paraszti gondolkodás, a hagyományos nézőpont fellendítheti a region gazdaságát, és ezzel együtt az életszínvonalat is” – utalt Szőcs Endre, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető igazgatója megnyitó beszédében dr. Kiss Tibor legfrissebb interjújára. Szőcs hangsúlyozta, a fiatalok generálni tudják a változást, aminek a legjobb bizonyítéka „a mai konferencia, amelynek témáját eddig senki nem vállalta fel Romániában”. „Ismernünk kell az eddigi gazdasági módozatokat, és bátrak, merészek kell legyünk ahhoz, hogy bármit is tudjunk csinálni a jövőben” – szögezte le Szőcs Endre.
Galambos Tamás, a Magyar Közgazdász Társaság főtitkárhelyettese. A plenáris ülés előtt mondott beszédében az MKT és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság közötti együttműködés fontosságát emelte ki. Ugyanakkor hangsúlyozta az RMKT Ifjúsági Frakciója bátorságáról tett tanúbizonyságot azáltal, hogy a Kék Gazdaságot választotta a XII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozójának a központi témájául. „Ez a konferencia bizonyítja azt, hogy mernünk kell elszakadni a hagyományos makrogazdasági témáktól, és szembenézni a gazdasági kihívásokkal, kipróbálni, megismerni az új gazdasági modelleket” – fogalmazott.
„A Kék Gazdaság igazi paradigmaváltást visz véghez azzal, hogy megvalósítja a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak a gazdaságba való átültetését” – hangsúlyozta a konferencián dr. Charles van der Haegen. A belgiumi vállalkozó, aki Günther Pauli, a Kék Gazdaság-modell kidolgozójának a megbízásából vett részt a plenáris előadáson. Elmondása szerint az eddigiekben megoldásként felvázolt zöld gazdaság azt ajánlja a beruházóknak, hogy fogadjanak el alacsonyabb beruházás-megtérülést, és kéri a fogyasztókat, hogy fizessenek többet. „Ez azonban csak a a gazdaság fellendülése esetén lehet életképes, válság esetén nem működik, éppen ezért nem válhat meghatározó gazdasági modellé.
„A Kék Gazdaság fő törekvése a rendszerszemléletben való gondolkodás, kiterjesztve azt a természeti környezetre is. Az innovációk alapja a tápanyagok és az energia olyan elven történő alkalmazása, amely – az ökoszisztémához hasonlóan – a természet erejét használja ki, úgy, mint a vízesés, amely nem igényel külön energiát, a gravitáció ereje mozgatja” – hangsúlyozta a konferencián dr. Kiss Tibor, aki szerint az emberiség az ökológiai paradigma szétdarabolásával próbálta felépíteni a gazdasági paradigmát. Meglátása szerint a kapitalizmus és a szocializmus egyaránt vörös gazdaságok voltak – nem törődtek sem az emberekkel, sem a környezettel. A zöld gazdaság a lelkiismeretünk szerint kér tőlünk többletfizetést, logikájában sokszor megegyezik a vörös gazdasággal. „Az igazi fenntarthatóságot a Kék Gazdaság jelenti – mondta. Hozzátette, az ugyanis a régiók számára is esélyt ad arra, hogy egy, a természettel is összhangban lévő fejlődési pályára állhassanak rá”. Ez a gazdasági modell ugyanis alkalmat teremt a városok és a falvak, a tudományos, a közigazgatási, az üzleti és a civil szféra összefogására, a közös cselekvésre.
Amint a konferencián is elhangzott, a Kék Gazdaság önmagában egyfajta filozófia, ezért előbb annak elméleti alapjait kell elsajátítani, megérteni és megértetni, és csak azt követően jöhet az építkezés. Ebben is egyébként nem feltétlenül a konkrét módszerek, hanem a szemléletváltás a fontos, a rendszerek kinyitása, amelyre Erdélyben – a már említett, jó értelemben vett paraszti gondolkodás rehabilitálásával – rendkívül jók az esélyek. (Fotó: facebook.com/efikot)
A zöld gazdaságot váltó, Erdélyben és Romániában a legtöbb ember számára is csak hallomásból ismert Kék Gazdaság előnyeiről, illetve potenciális lehetőségeiről számoltak be ma Marosvásárhelyen a XII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozóján. A plenáris előadáson a Kék Gazdaság nagyjai, dr. Charles van der Haegen és dr. Kiss Tibor adtak elő – Günther Pauli, a Kék Gazdaság-modell kidolgozója virtuálisan, egy videóbejátszásban volt jelen Marosvásárhelyen. Ezt követően kisebb csoportokban tartottak szakmai előadást a több mint félszáz fiatal közgazdásznak és vállalkozónak.
„Erdélynek az elmaradottságát, a rurális gazdasághoz való közelségét sokan hátránynak tekintik, de a józan paraszti gondolkodás, a hagyományos nézőpont fellendítheti a region gazdaságát, és ezzel együtt az életszínvonalat is” – utalt Szőcs Endre, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető igazgatója megnyitó beszédében dr. Kiss Tibor legfrissebb interjújára. Szőcs hangsúlyozta, a fiatalok generálni tudják a változást, aminek a legjobb bizonyítéka „a mai konferencia, amelynek témáját eddig senki nem vállalta fel Romániában”. „Ismernünk kell az eddigi gazdasági módozatokat, és bátrak, merészek kell legyünk ahhoz, hogy bármit is tudjunk csinálni a jövőben” – szögezte le Szőcs Endre.
Galambos Tamás, a Magyar Közgazdász Társaság főtitkárhelyettese. A plenáris ülés előtt mondott beszédében az MKT és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság közötti együttműködés fontosságát emelte ki. Ugyanakkor hangsúlyozta az RMKT Ifjúsági Frakciója bátorságáról tett tanúbizonyságot azáltal, hogy a Kék Gazdaságot választotta a XII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozójának a központi témájául. „Ez a konferencia bizonyítja azt, hogy mernünk kell elszakadni a hagyományos makrogazdasági témáktól, és szembenézni a gazdasági kihívásokkal, kipróbálni, megismerni az új gazdasági modelleket” – fogalmazott.
„A Kék Gazdaság igazi paradigmaváltást visz véghez azzal, hogy megvalósítja a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak a gazdaságba való átültetését” – hangsúlyozta a konferencián dr. Charles van der Haegen. A belgiumi vállalkozó, aki Günther Pauli, a Kék Gazdaság-modell kidolgozójának a megbízásából vett részt a plenáris előadáson. Elmondása szerint az eddigiekben megoldásként felvázolt zöld gazdaság azt ajánlja a beruházóknak, hogy fogadjanak el alacsonyabb beruházás-megtérülést, és kéri a fogyasztókat, hogy fizessenek többet. „Ez azonban csak a a gazdaság fellendülése esetén lehet életképes, válság esetén nem működik, éppen ezért nem válhat meghatározó gazdasági modellé.
„A Kék Gazdaság fő törekvése a rendszerszemléletben való gondolkodás, kiterjesztve azt a természeti környezetre is. Az innovációk alapja a tápanyagok és az energia olyan elven történő alkalmazása, amely – az ökoszisztémához hasonlóan – a természet erejét használja ki, úgy, mint a vízesés, amely nem igényel külön energiát, a gravitáció ereje mozgatja” – hangsúlyozta a konferencián dr. Kiss Tibor, aki szerint az emberiség az ökológiai paradigma szétdarabolásával próbálta felépíteni a gazdasági paradigmát. Meglátása szerint a kapitalizmus és a szocializmus egyaránt vörös gazdaságok voltak – nem törődtek sem az emberekkel, sem a környezettel. A zöld gazdaság a lelkiismeretünk szerint kér tőlünk többletfizetést, logikájában sokszor megegyezik a vörös gazdasággal. „Az igazi fenntarthatóságot a Kék Gazdaság jelenti – mondta. Hozzátette, az ugyanis a régiók számára is esélyt ad arra, hogy egy, a természettel is összhangban lévő fejlődési pályára állhassanak rá”. Ez a gazdasági modell ugyanis alkalmat teremt a városok és a falvak, a tudományos, a közigazgatási, az üzleti és a civil szféra összefogására, a közös cselekvésre.
Amint a konferencián is elhangzott, a Kék Gazdaság önmagában egyfajta filozófia, ezért előbb annak elméleti alapjait kell elsajátítani, megérteni és megértetni, és csak azt követően jöhet az építkezés. Ebben is egyébként nem feltétlenül a konkrét módszerek, hanem a szemléletváltás a fontos, a rendszerek kinyitása, amelyre Erdélyben – a már említett, jó értelemben vett paraszti gondolkodás rehabilitálásával – rendkívül jók az esélyek. (Fotó: facebook.com/efikot)
