„A politika nemcsak privilégium”

Megjelent az UMSZ-ban 2010-05-31 01:

Amikor az RMDSZ koalícióra lépett az akkor már egy éve kormányzó Demokrata-Liberális Párttal, ön úgy fogalmazott: a szövetség „menet közben szállt fel a vonatra”. Lehet, hogy nem jó vonatra szálltak fel? 

Nem, én nem gondolom azt, hogy irányt tévesztettünk volna. Akkor sem volt más alternatíva, és most sincs. Legfeljebb csak azon gondolkozhatunk, hogy szabad-e vállalnunk ilyen nehéz időszakban a kormányzást, annál is inkább, hogy egy koalícióban nem mi döntünk, csupán befolyásolni tudjuk azt, hogy mi történik a kormányban. A mostani megszorító intézkesdéseket sem tudtuk megváltoztatni, mert nincs ahogyan: ha a De azt mi alakítottuk úgy, hosszú vitákkal, hogy a minimálnyugdíjhoz ne költségvetést nem hozzuk egyensúlyba, a gazdaság összeomlik. nyúljunk hozzá, és azt is, hogy ezek az intézkedések határidőseklegyenek, tehát hogy csak december 31-ig maradjanak életben.  minimálnyugdíjat kap, 350 lejt. És ehhez hozzá kell adni még azokat, akiknek a levágás után 350 lej alá csökkenne a nyugdíjuk

Errenekem sokan legyintettek, hogy hát az mit számít? Nagyon sokat számít: több mint hétszázezer ember van Romániában, aki

  .

Ez az intézkedés tehát több mint egymillió embert érint. Abba sem egyeztem bele, hogy utazási kedvezményeket, ingyenjegyeket megszüntessünk, ragaszkodtam, hogy hogy ezekhez ne nyúljunk hozzá, és végül is nem nyúltunk. De beszélhetünk egyebekről is: decentralizációról, refomról, költségvetési intézmények átszervezéséről.

Beszéljünk...

– Nos, rengeteget beszélünk arról, hogy az államapparátus fel van duzzasztva, hogy túl sok az ügynökség, hatóság, dekoncentrált igazgatóság. Ennek a dolognak időről időre nekifutnak a különböző kormányok, de általában semmi nem lesz a lecsökkentésből, összevonásból, sőt: egy-egy ilyen kampány után általában arra ébredünk, hogy szinte több van belőlük, mint azelőtt. Ami az általános reformot illeti, nélkülünk néhány decentralizációs döntés nem születne meg.

Bár a Demokrata-Liberális Párt nyilatkozatokban, programjában decentralizációpárti, nagyok a visszahúzó erők, nagyon nehéz elfogadtatni a decentralizáció gondolatát, például az egészségügyben. Polgármesterek ellenkeznek, megyei önkorámyzatok ellenkeznek, itt a kormányon belül is nagyon sokan próbálnak akadályokat gördíteni. Nem akarom elkiabálni, de most már egyenesbe kerültünk, és bízok benne, hogy a decentralizációt végig tudjuk vinni. De nagyon nehéz volt, és nélkülünk – ezt biztosra állítom – nem történt volna meg.

Fotó: ÚMSZ/archív

Csak május 6-án, az államfő bejelentéséből tudtuk meg, milyen nagy a baj. Az RMDSZ gazdasági szakemberei mennyit tudtak erről, önt mennyire tájékoztatták?

– Mi a kormányon belül bizonyos területeken nem vagyunk jelen a kellő súllyal. Ilyen a pénzügyminisztérium is. De szerintem magának a pénzügyminiszternek sem volt meg bizonyos ideig minden információja, el kellett telnie két-három hónapnak a költségvetési évből, amíg kiderült, hogyan állunk a nemzeti össztermékkel, az államkasszába mennyi pénz jön, be, és ez arányában mennyit jelent a tavalyi évhez képest.

Amíg tehát a pontos diagnózist fel lehetett állítani. Persze a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalások is rákényszerítették a kormánybeli kollégáinkat, hogy leplezetlenül szembenézzenek a helyzettel. Nem arról van szó, hogy az IMF jobban tudná, mi van Romániában, hanem arról, hogy ez a tárgyalás egyértelmű kényszert jelent, hogy mindenki kitegye a kártyákat az asztalra.

A jelenlegi helyzet két okra vezethető vissza. Az egyik belső: jelentős reformokat nem hajtottak végre, s az infrastruktúrát sem fejlesztettük. Másrészt a költségvetési apparátust indokolatlanul felduzzasztották, 2004 óta jóval több mint százezerrel gyarapodott a költségvetési intézményekben dolgozók létszáma, és a decentralizáció sem ment végbe. De csupán belső elemzéssel nem lehet pontos konklúziókra jutni, mivelhogy a válság egész Európában tartós maradt.

Azóta is talány, hogy miért Traian Băsescu jelentette be a megszorító intézkedéseket, és nem a kormány?

– Valóban, ő képviselte a koalíciós tárgyalásokon is a legnagyobb vehemenciával és a legkevesebb kétellyel ezt az alternatívát. Azt hiszem, arra gondolt, hogy ő jobban el tudja fogadtatni ezeket a nehéz intézkedéseket, merthogy az ő támogatottsága, népszerűsége nagyobb.

Eközben mintha kissé elsikkadna a tanügyi törvény.

– Szeretném, ha a pedagógusaink, a szülők és az egész romániai magyar térsadalom átérezné a törvény rendkívüli fontosságát. És most elsősorban nem is az anyanyelvű oktatás bővítésére gondolok, hanem a decentralizációra vonatkozó részre. Húsz éven át küzdöttünk azért, hogy a rólunk szóló döntéseket mi hozzuk meg, ne mások a fejünk felett. Ez maga az autonómia, ami megszerezhető egycsapásra – de ezt most elég nehezen tudom elképzelni –, és megszerezhető úgy, hogy a különböző területeken fokozatosan kialakítjuk a magunk autonómiáját.

Ez a törvény arról rendelkezik, hogy az iskolákról a helyi közösség képviselői düntsenek. Tudom, hogy a sokféle baj, nyomorúság ezt a dolgot elfödi, de nekünk látnunk kell, hogy mi ezért küzdöttünk, és senki nem fogja helyettünk megcsinálni. Arról nem is beszélve, hogy a törvény teljes körű anyanyelvi oktatást biztosít, kiiktatva a még meglevő diszkriminatív intézkedéseket.

Ezeknek a kérdéseknek a fontosságát, az ezzel kapcsolatos érzékenységet egy-két román politikus jobban megérezte, mint a mi magyar közvéleményünk. Nem volt olyan pozitív a magyar reakció, mint amilyen hangos volt a tiltakozás a másik oldalról.

Magyarországon az új, Fidesz-többségű parlament első dolga volt a kettős állampolgárságra vonatkozó törvény elfogadása. Ön szerint jó döntés volt?

– Taktikailag azt mindenképp jónak tartom, hogy most fogadták el a törvényt, de csak később lép érvénybe. Ezáltal szétválasztódik az elfogadás és az alkalmazás pillanata, tompul a sokkhatás.

Egyébként Romániában sem lehet kizárni, hogy ultranacionalista politikusok elkezdik kampányszerűen támadni a kettős állampolgárságot, de jelenleg sem politikai, sem morális, sem jogi alap nincs arra, hogy valaki ezt igazán megkérdőjelezze, minthogy Románia a moldovai románoknak hasonló módon ad állampolgárságot. Szlovákiában fog még okozni feszültségeket az ügy, de bízok abban, hogy Románia bölcsebb lesz.

Ön kérni fogja a magyar állampolgárságot?

– Megmondom őszintén, Románia miniszterelnök-helyetteseként nekem most nem ez a legnagyobb problémám.

Innen, az irodájából kitűnő rálátás nyílik a Victoriei térre. Milyen érzés, amikor ott lent több tízezer ember tüntet, követeli a kormány lemondását? Mi fordul meg ilyenkor a fejében?

– Én sokféle tömegmegmozdulást megértem már. Marosvásárhelyen, 1990-ben többet is, aztán ugyancsak 1990-ben, 1991-ben, majd 1999-ben Bukarestben a bányászmegmozdulásokat. Persze minden tüntetés más, és én a barikádnak hol ezen, hol azon a z oldalán álltam.

Nehéz pillanatok ezek, én magam is kaptam néhány telefonhívást hozzám közel álló emberektől, akiket elkeserítettek a tervezett megszorítások. Ilyenkor az ember szívesebben ülne az ellenzék padjaiban, és hagyná másokra ezt a népszerűtlen feladatot. De ha valaki politikára vállalkozik, bele kell számítania, hogy lehetnek nehéz, emberpróbáló pillanatok. A politika nemcsak privilégium, nemcsak hatalomgyakorlás, hanem nagyon nehéz felelősség is. Salamon Márton László

Megjegyzés

Nagyon furcsa, hogy a szövetségi vezető elismeri, hogy a barikád mindkét oldalán jól érzi magát, az oportunizmus magas művelőjeként...

Helyi autonómia?

http://blog.erdely.ma/arus_zsolt/ 2010. május 31.,

A közigazgatási törvény negyedik cikkelye azt mondja ki, hogy a helyi autonómia … közigazgatási és pénzügyi. Az is köztudott, hogy a helyi költségvetés kötelezõ módon kiegyensúlyozott kell legyen, helyi szinten nem lehet deficitet tervezni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy település a saját bevételeibõl kell gazdálkodjon, fejlesztésekre, beruházásokra kap pénzt az államtól, de mûködési költségeire nem. Ilyen körülmények között több mint érthetetlen az, hogy a kormány úgy akarja csökkenteni az állami költségvetés hiányát, hogy csökkenti a helyi közintézmények alkalmazottainak a fizetését. Ezzel ugyanis a hiány nem csökken, hanem paradox éppenséggel növekszik, hiszen a bevételi oldalon kevesebb adó- és illeték-bevétellel kell számoljanak (kisebb fizetés után ugyanis a helyi közalkalmazottak után kevesebb fizetési adót, társadalombiztosítás, betegbiztosítást, nyugdíjalapot fognak befizetni ezek az intézmények). A mérleg tovább romlik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kevesebb fizetést kapók kevesebbet fognak költeni is, tehát csökken az állam ÁFA-bevétele is (hogy csak a legnagyobb bevételt hozó adónemet említsem).
Az ország törvényeit, illetve ezeket az evidenciákat rajtam kívül még jó sokan ismerik, képesek végiggondolni. Ezek között vannak önkormányzati vezetõk is bizonyára. Ráadásul egy polgármesternek elemi érdeke, hogy megvalósításokat tudjon felmutatni, az pedig egymagában nem megy, kell hozzá egy jól mûködõ apparátus is. Az önkormányzatoknak vannak érdekvédelmi szervezetei is, s láss csodát, sehol nem hallani arról, hogy például a megyei jogú városok szövetsége pert helyezett kilátásba a kormány ellen, megvédendõ a tagok jogait. Miközben létezik egyenes, szabályos és törvényes út, a helyi vezetõk maximum azon elmélkednek, hogy miképpen tudják kijátszani, megkerülni a beharangozott megszorításokat.
Ilyenkor derül ki, hogy bizony lenne értelme annak, ha valóban megalakulna s mûködne a Székely Városok Szövetsége. Vajon elhallszik ez bár néhány városházáig? Árus Zsolt

A kettős állampolgárság kaput nyit a magyarországi termőföld-vásárláshoz

http://ingatlan.net/magazin/2010/05/a-kettos-allampolgarsag-kaput-nyit-a-magyarorszagi-termofold-vasarlashoz/Megjelent: 2010. május 31. Hét

A magyar állampolgárság megszerzésének könnyítése szélesebb körben tenné lehetővé magyarországi termőföld vásárlását – írja mai számában a Népszabadság.

Elhárul az akadály

A 2002 decembere óta hatályos földtörvény rendelkezése szerint termőföldet Magyarországon legfeljebb 300 hektárig, illetve 6000 aranykorona értékig – az államot, az önkormányzatokat és néhány közcélú alapítványt kivéve – kizárólag belföldi természetes személyek vásárolhatnak. A magyar állampolgárság megszerzésének augusztustól hatályos könnyítésével a „belföldiség” korlátja viszonylag könnyen átléphetővé válik.

Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára elmondta: ha valaki állampolgárságot szerez, azzal jelenleg megfelel a földtörvény lényegi kitételének (hiszen abban az életvitelszerű magyarországi tartózkodás nincs rögzítve), így különösebb akadálya elvileg nem nagyon lehet annak, hogy augusztus után újdonsült polgártársunk legálisan földet vásárolhasson Magyarországon.

Jogi akadály kellene

Szakmai berkekben rögtön felvetődött, hogy a szavazati joghoz és a szociális juttatások korlátozásához hasonlóan e területen is lehetne valamilyen jogi akadályt emelni a „nemkívánatos” földvásárlók hazai színre lépése elé. Ehhez persze elengedhetetlen lenne, hogy ilyen irányban is módosítsák a földtörvényt.

A jelenleg külföldinek számító, de elvileg könnyen magyar állampolgársághoz is jutó földügyi befektetők lehetséges köréből a zsebszerződések okán sokszor emlegetett burgenlandi gazdák biztosan kiesnek, mert Ausztria törvényei kizárják a kettős állampolgársági jogviszonyt.

Nem lenne viszont akadálya például a Németországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, illetve Izraelből „honosított” földügyi befektetők magyarországi térnyerésének. Mivel a magyar állampolgárság megszerzése rendkívül egyszerűvé válik augusztustól, egyáltalán nem zárható ki, hogy a sokat emlegetett spekulációs birtokszerző tőke ezen a kiskapun érkezik majd Magyarországra földet felvásárolni.

Ezt lényegében kizárólag a földtörvény célszerű módosításával, főként és elsősorban a meghatározott idejű – több évre szóló – igazolt folyamatos helyben lakás, de legalábbis Magyarországon tartózkodás előírásával lehetne hatásosan korlátozni, meggátolni.

Kicsi a mozgástér

Ezzel azonban más okból lehet gond. Amikor 2004 májusában Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a közösség által adott engedmény a tőke szabad áramlásának korlátozása (vagyis a külföldiek termőföldszerzésére vonatkozó moratóriuma) kapcsán Magyarország lényegében azt vállalta, hogy a csatlakozás időpontjában érvényes birtokpolitikai jogi szabályozástól 2011. május elsejéig jelentősebb mértékben nem tér el.

Egy ilyen irányú szigorítás ugyanakkor már kimerítheti a „jelentősebb mérték” jogi kategóriáját, azzal viszont lényegében a moratóriummal kapcsolatos megállapodásunk s a tett ígéret sérül – így azonban a még egy szűk évig érvényes korlátozások is érvényüket veszthetik Nagy János

Megjegyzés

Meglepő, hogy egyes magyar médiában dolgozó, de kollegáknak egyáltalán nem mondható egyének, akik azzal fordulnak a leendő polgártársuk felé amivel még álmában sem lenne szabad gondolnia, nem hogy leírja és a rosszabbik oldalát mutogassa. 

Igy van ez az új állampolgárságú erdélyi vagy felvidéki, netán vajdasági vagy kárpátukrajnai magyar ajkú sorstársainkal is, hiszen alig száradt meg a tinta az állampolgársági törvényen máris ijeszgetik az anyaországiakat, jönnek az ingatlanhajhászóak és betolakodnak az ősi magyar földünket fel akarják majd vásárolni, stb, stb... 
Mintha a kettős állampolgárságú Hafa-i  vagy Tel Aviv-i  egyének nem ugyanolyan jogokkal rendelkeznének, és vásárolhatnak ha kell nekik!

Az erdélyi vagy a szlovákiai magyar ajkú ráadásul még nem is olyan rég , de európai állampolgár lett, reméljük hamarosan a többiek is hasonlóan megkapják a magyarságukat bizonyító okmányokat és akkor majd közösen felvásároljuk a magyarföldeket, hogy megdolgozzuk!  
Mindet,  amit eddig  csak tönkrevertek ugyanazok, akik eddig maszopos vagy szedeszes páholyokban csücsültek és semmit sem tettek a magyarországi mezőgazdaság megmentéséért! (Erdélyi Polgár) 

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület - Közleménye

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2010. május 28-án tartott közgyűlése ünnepi határozatban örökíti meg a Magyar Parlament által 2010. május 26-án elfogadott törvényt, amely kettős-állampolgársá got biztosít a Kárpát-medencében élő magyarok számára.
A hála és köszönet mellett kifejezzük azon reményünket is, hogy végre megszakad az anyaországi, főleg baloldali politikusok által képviselt tartózkodó magatartás a leszakított területeken élő magyarokkal szemben. Reméljük, hogy többé nem fordul elő, hogy a szomszéd államok érzékenysége és főleg szeszélye befolyásolja a magyar nemzet egységtörekvését, annál is inkább, mivel ezek az országok már jóval korábban gondoskodtak a határaikon kívül rekedt nemzettársaikró l. Nem vonjuk kétségbe sem a román, sem a szlovák kettős-állampolgársá g létjogát, ugyanakkor követeljük, hogy a Magyar Országgyűlés által szentesített kettős-állampolgársá gról szóló törvényt mindenki tartsa tiszteletben.
Elutasítunk minden olyan megszólalást, vagy szándékot, amely megfosztaná az anyaország területén kívül rekedt magyart az Európa Unióban természetesnek vett kettős-állampolgársá g jogától.
Tiltakozunk a szlovák testvéreinket érő fenyegetés ellen, és tűrhetetlennek tartjuk a pénzbeli büntetésekkel, vagy a jelenlegi állampolgárságtó l való megfosztást kilátásba helyező rendeletek foganatosítását.
Köszönetet mondunk a FIDESZ-KDNP koalíciónak, Orbán Viktor miniszterelnö knek és a mellettük nemzetmentő szolgálatot teljesítő testvéreinknek a határozottságot, amellyel pontot tettek az aggodalmakkal és félelmekkel kialakult helyzet végére.
Köszönetet mondunk a nemzetgyógyító határozatért, ugyanis ebből a helyzetből másként kezelhető a trianoni tragédia, a kommunizmus lelket megbénító tette vagy a 2005. december 5-i népszavazás gyászos eseménye. Köszönetet mondunk azoknak, akik a népszavazás alkalmával igennel szavaztak, és azóta is hordozták a nem-szavazatok gyalázatát.
Istennek hálatelt szívvel megköszönjük, hogy a sok próbatétel között élő magyaroknak világosságot adott, és kiutat mutatott. Imádságra szólítunk fel minden becsületes embert, hogy a megtett lépést újabb nemzeterősítő lépések kövessék. Nagyvárad, 2010. május 28
.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése
                          Csűry István                                                        Kovács Zoltán
                            püspök                                                                főgondnok

Felavatták a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot

Megjelent a Szabadség-ro ban 2010. május 22.

"Az Erdélyben élők közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége”

Az értékes magángyűjtemény több ezer tárgyát lehet megtekinteni
– ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELE

Bensőséges, szinte családias hangulatban avatták fel tegnap Válaszúton a Kallós-kúriában a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, amely több ezer értékes népművészeti tárgyat tartalmaz Kallós Zoltán magángyűjteményéből. A háromszintes (alagsor, földszint és tetőtér) épületben szakkönyvtár és multimédiás terem is áll az érdeklődők részére. A tetőtérben időszakos kiállításokat terveznek, a földszinten raktárhelyiségeket és restauráló műhelyt alakítanak ki. A befektetés összértéke meghaladja a 100 000 eurót. Az eseményen felszólalt Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, Kelemen Hunor művelődési miniszter, Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke, Andrásfalvy Bertalan, Magyarország volt művelődési minisztere. Kallós Zoltán, az alapítvány névadója a rá jellemző szerénységgel állt régi álmának megvalósulása előtt, és csak a sajtó ösztökélésére mondott pár szót.

A szemerkélő eső ellenére legalább száz ember gyűlt össze tegnap délben Válaszúton a Kallós-kúria előtt, ahol megnyitották a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot. A Muzsikás együttes tovább fokozta a jó hangulatot ízes népi muzsikájával.

„Ez az a hely, ahol az álmok valóra váltak. Mi hittünk eme álmok tisztaságában, és ez a hit erőt adott. A Kallós Zoltán Alapítvány modell értékű abból a szempontból, hogyan kell a közösség jövőjét építeni” – kezdte beszédét Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, majd köszönetet mondott Kallós Zoltánnak mindazért, amit a szórványmagyarságért tett.

„Újabb mérföldkövet jelent számunkra a mai nap. Az alapítvány 1992-es létesítésétől őrizzük a népi kultúrát – ez volt ugyanis Kallós Zoltán első célkitűzése. A Mezőség és Erdély tele van értékekkel, amelyeket tovább kell adnunk a fiataloknak” – magyarázta Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy az itt tanuló 83 gyerek a Mezőség 25 településéről érkezett, s hogy a válaszúti szórvány oktatási központ volt az, amely hozzájárul a Mezőség megtartásához.

„Olyan esemény a mai, amely egyúttal Kallós Zoltán egész életét is összefoglalja. Zoli bácsi élete a szolgálat jegyében telt el: rengeteg tárgyi és szellemi értéket őrzött meg” – hangsúlyozta Kelemen Hunor művelődési miniszter, majd visszaemlékezett kezdő egyetemista éveire, amikor megismerte Kallós Zoltánt.

„A szépség költözött ide be most, amelyet meg kell mutatni másnak, hogy megismerjék és befogadják. A szépség az, ami hidat épít, megváltja a világot és megbecsüléshez vezet” – mondta Andrásfalvy Bertalan volt művelődési miniszter, néprajzkutató.

Füleki Renáta és Szabó Renáta válaszúti lányok népdalokat énekeltek, majd Szép Gyula felolvasta ama intézmények és személyek nevét, akik támogatták az alapítványt.

„Régi vágyam teljesült a múzeum megnyitásával. A gyűjteményben főleg Kolozs megyei, pontosabban mezőségi tárgyak találhatóak. A múlt század negyvenes éveiben folytak errefele néprajzi kutatások, de a kommunizmusban már nem: a kutatók elkerülték a Mezőséget. Nem csak magyar, hanem szász és román néprajzi anyag is megtalálható. Az Erdélyben együtt élő népek közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége” – nyilatkozta a sajtónak Kallós Zoltán.

Alapítványi forrásoktól megtudtuk: mindazok, akik már most meg szeretnék tekinteni a múzeumot, azok az alapítvány honlapján – www.kallos.org.ro – vagy e-mail címén – kallosalapitvany@kallos.org.ro – tájékozódhatnak a nyitva tartást illetően.

Két évvel ezelőtt a Kallós Zoltán Alapítvány vezetősége úgy döntött, hogy Kallós Zoltán fáradhatatlan munkájának eredményét érdemes közzétenni. Ma több ezer tárgy tekinthető meg a mezőségi, kalotaszegi és erdélyi száz hagyományos népi kultúrát bemutató termekben. Még rendszerezés alatt állnak Kallós Zoltán hangzó gyűjtései és fényképei. Az utóbbi két évben végzett munkálatok értéke kevéssel haladta meg a százezer eurót. Az összeg 40 százalékát pályázatokból, 40 százalékát cégek és magánszemélyek adományából sikerült fedezni. A fennmaradó 20 százalék a Kallós Zoltán Alapítvány saját hozzájárulása – tudtuk meg az eseményen kiadott sajtóanyagból. NAGY-HINTÓS DIANA

Megjegyzés

A kolozsvári és a kolozs megyei  MPP vezetősége valamint az Erdélyi Polgár szerksztősége ezúton is gratulál Kallós Zoltán barátunknak, fáradhatatlan munkájáért kapott magas magyaroszági kitüntetéséért: kivánva erőt, egészséget az egész kollektívának.

Hogyan lehetünk magyar állampolgárok?

Megjelent a Krónikábam 2010. május 27.

Különösen kedvezményes honosítási lehetőséget vezet be származási alapon az Országgyűlés által tegnap elfogadott magyar állampolgárságról szóló törvény, amely lerövidíti az eljárási határidőket is. Az új szabályok már nem követelik a magyarországi megélhetést és lakást, az alkotmányos alapismereti vizsgát, és azt sem, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a honosítást kérő.

Új elemként került bele a jogszabályba, hogy a kérelmezőnek – ha esetleg nem tudná igazolni, hogy a felmenője magyar állampolgár volt – elég valószínűsítenie magyarországi származását. Az eddigi általános kedvezményes honosítási okok továbbra is fennmaradnak, azzal az eltéréssel, hogy a jövőben már nem azt kell vizsgálni, hogy az illető honosítása nem sérti-e a Magyar Köztársaság érdekeit, hanem azt, hogy a honosítás az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti-e.

Az a határon túli magyar honosítható a jövőben kedvezményesen, aki megfelel a következő követelményeknek: a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását; a magyar nyelvtudását igazolja (ez utóbbitól el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében).

A jogszabály lerövidíti a határidőket: a miniszternek eddig honosítás esetén tizenkét hónapja, visszahonosítás esetén pedig hat hónapja volt rá, hogy benyújtsa a köztársasági elnöknek a honosítási kérelmet. Ez a határidő mindkét esetben három hónapra rövidül le úgy, hogy ebbe az időtartamba nem számít bele az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A honosításról, illetve visszahonosításról továbbra is a köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján. A honosítási kérelmeket be lehet nyújtani a települési – fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél; a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél; a magyar konzuli tisztviselőnél; a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél.

Hétfőn általános sztrájk kezdődik a közigazgatásban

Megjelent a Krónikában 2010. május 30.

Általános sztrájkkal kezdik a hetet a pedagógusok és a közalkalmazottak, akik a bérek 25 illetve a nyugdíjak és a gyereknevelési támogatás 15 százalékos csökkentése ellen tiltakoznak. A pedagógusszervezetek korábbi fenyegetőzéseivel ellentétben az oktatási tárca azt állítja, hogy az érettségi vizsgák rendben lezajlanak, mivel az oktatók közel tíz százaléka nem csatlakozik a tiltakozáshoz. Hírügynökségi források szerint országos szinten a 400 ezret is meghaladhatja az általános sztrájkban részt vevők száma.

A pedagógusok sztrájkja egybeesik a hétfői érettségi vizsgákkal, amelyen országszerte 200 ezer diák vesz részt. A szakszervezeti vezetőknek a vizsgáztatás bojkottálását illető korábbi bejelentésével ellentétben Daniel Funeriu oktatási miniszter szombaton bejelentette, hogy az 1400 vizsgaközpontban rendben lezajlik majd az érettségi. A tárcavezető tájékoztatása szerint a május 31 és június 4 közötti vizsgákon a pedagógusoknak körülbelül tíz százaléka vesz részt, akik nem vesznek részt a tiltakozó megmozduláson.

Ugyancsak hétfőn körülbelül 50 ezer közalkalmazott szünteti be a munkát meghatározatlan időre. Ennek következtében országszerte számtalan polgármesteri hivatalban mindössze a halotti bizonyítványokat állítják ki, semmilyen más feladatot nem végeznek el. Ehhez hasonlóan a megyei tanácsok és a hozzájuk tartozó intézmények alkalmazottjai is megjelennek ugyan a munkahelyeiken, de nem végzik el a rájuk rótt feladatokat.

Az egészségügyi alkalmazottak szintén sztrájkkal tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen, mindössze a sürgősségi eseteket látják el és a műtéteket is más időpontra helyezik át. Közöttük van a mentőszolgálatok megközelítőleg tízezer alkalmazottja is.

Bukarestben kedden a metró közlekedése is leáll, reggel négy és délután 16 óra között a villamosok sem járnak. Továbbra is közlekedik azonban a buszok és trolibuszok 85 százaléka.

Miután a napokban kiderült, hogy a megszorításokat tartalmazó törvénytervezet nem rendelkezik a vasutasok fizetésének 25 százalékos csökkentéséről, a Román Vasúttársaság (CFR) alkalmazottai bejelentették, lemondanak a hétfőre meghirdetett munkabeszüntetésről

Viharos szélre, esőre, jégesőre figyelmeztetnek

Megjelent az Erdély ma-ban 2010. május 30.,

 

Az Országos Meteorológiai Intézet sárga jelzésű figyelmeztetést bocsájtott ki, amely szerint hétfőn délelőtt kilenc órától kedd délelőttig az ország nagy részén erős szélre, kiadós esőzésre lehet számítani, de akár jégesők is kialakulhatnak a légköri instabilitás miatt.

A figyelmeztetést 23 megyére terjesztette ki a meteorológiai intézet, köztük Hargita, Maros és Kovászna megyékre is. Az előrejelzés szerint a jelzett időszakban a lehulló csapadék mennyisége helyenként elérheti a 30 litert négyzetméterenként, de elszigetelten akár a 60 literes négyzetméterenkénti mennyiséget is. Ugyanakkor számos helyen villámlással kísért záporok várhatók, a megerősödő szél viharossá fokozódhat és jégesők is kialakulhatnak kedden délelőtt 9 óráig – figyelmeztet az intézet. Széchely István

Kisrégió - Bonyolódik a helyzet a Szatmár megyei Ráksán

Megjelent az Erdély.ma-ban [ 2010. május 30., 09:40 ]
Szatmár megye – Mindenki azt remélte, hogy Avasújváros kettéválásával megoldódnak a problémák Ráksa és Avasújváros között, de úgy látszik most kezd csak igazán feszülni a húr. Újváros község polgármestere betegszabadságra ment.

Csütörtökön Radu Giurca kormánybiztos behívatta Toma Beteát, Újváros község polgármesterét és Avasújváros tanácsosait, valamint Ráksa község megbízott polgármesterét, alpolgármesterét és jegyzőjét, hogy megbeszéljék a kettévált Újváros község vagyonelosztásával és az adminisztrációban kialakult problémákkal kapcsolatos kérdéseket. A megbeszélésen részt vett Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint a megyei tanács és a prefektúra azon intézményvezetői, akik a két község problémáinak megoldásában közreműködnek. Ráksa község részéről jelen volt Grigor Nap megbízott polgármester, Petru Betea megbízott alpolgármester és Delia Scarla megbízott jegyző. Toma Betea, Újváros község polgármestere betegségi okokra hivatkozva nem jelent meg a megbeszélésen, a községet három tanácsos képviselte.

Új lépések előtt

A kormánybiztos felolvasta a kettéválásról és az elnöki rendeletről szóló határozatot, valamint a szerdán kiadott prefektusi rendeletet, melyben megnevezi a Ráksa község megbízott polgármesterét és alpolgármesterét. Csehi Árpád tanácselnök szerint a vagyonelosztás hosszabb időt fog igénybe venni, mert minden bizonnyal nehéz lesz megegyezni abban, hogy mely községet mi illet meg, mint ahogy az is kérdéses, hogy azok a megnyert projektek és beruházási tervek, amelyek Ráksán kell megvalósuljanak, de Újváros község nyerte meg, hogyan kerülnek át Ráksára. Számszerűsíteni kellene azt is, hogy Ráksa község milyen bevételre számíthat a helyi adókból és illetékekből, hogy meghatározzák a község költségvetését.

A tanácselnök gratulált a megbízott ráksai vezetőknek, de megjegyezte, hogy nehéz feladat vár rájuk az új község működésének beindítása idején. Nem lesz könnyű megbirkózni a feladatokkal, főként amiatt, mivel egyikük sem rendelkezik közigazgatási ismeretekkel.

Toma Betea egyébként bezárta a Ráksán működő újvárosi községházát, senki sem tud belépni, de ha nyitva lenne sem volna sok értelme, hiszen egyetlen személy sincs felhatalmazva hivatalos iratok kiadására. Nem adhatnak ki halotti bizonyítványt, mezőgazdasági bizonylatokat, nem köthetnek házasságot stb.

Rossz döntés

Mind a ráksaiak, mind az újvárosiak számára az lett volna a legelfogadhatóbb, ha a prefektus Toma Beteát nevezte volna ki Ráksa község megbízott polgármesterének, hiszen a legutóbbi helyhatósági választáson a lakosság 96 százaléka szavazott rá. A kormánybiztos újságírói kérdésre elmondta, azért nevezte ki Grigore Napot, mert nem tagja egyetlen pártnak sem, felsőfokú végzettséggel rendelkezik és képesnek tartja arra, hogy kezelni tudja a mostani problémás helyzetet. A ráksaiaknak egyébként a kettéválásról szóló rendelet megjelenésétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésükre, hogy személyi igazolványukat megújítsák. Ez sem lesz egyszerű, mert Ráksa az avasfelsőfalui lakossági nyilvántartó irodához tartozik, de azzal még nincs szerződéses viszonyban az új község. Problémák lesznek a tanüggyel is. Ráksa jelenleg az avasújvárosi iskolához tartozik. Mint új község iskolája önállósulhatna, de nincs meg a szükséges diáklétszám. Az is kérdéses, hogy miért épül az új avasújvárosi iskola, ha nem lesz elegendő tanuló. Erdon.ro

Kisebb parlament, kevesebb minisztérium és új kormányzati posztok – erről tárgyaltak a képviselők.

A Fidesz több javaslattal is előállt, amelyek azonban alkotmánymódosításhoz kötöttek. A kormánypárt kisebb, maximum kétszáz fős parlamentre tett javaslatot, 13 kisebbségi képviselővel. Emellett csak 8 minisztériumot hoznának létre, lenne miniszterelnök-helyettes, illetve több közigazgatási- és helyettes államtitkári poszt, illetve 20 százalékkal csökkenne a miniszterek fizetése.

„Egy olyan magyar államot hozzunk létre, amely versenyképes, fegyelmezetten működő, jól teljesítő állam, ami egyszerre szolgálja a polgárok jólétét és a fenntartható gazdasági növekedést” – fogalmazott Navracsics Tibor.

„Egy alkotmány módosításnál több idő kellene, hogy ilyen alapvető változásokat meg tudjunk szavazni” – reagált a tervekre Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője.

Az MSZP szerint a Fidesz javaslatával egyrészt koncentrálódna a hatalom, másrészt úgy látják, a parlamenti létszámcsökkentést csak a választási rendszer módosítása után kellene tárgyalni.

„A tartalmi kérdés viszont az, hogy ez a kétszáz ember hogyan kerül az Országgyűlésbe, ugyanis a mai rendszer is torzít, és olyat, ami még jobban torzítana, nem tudunk elfogadni” – mondta el Bárándy Gergely, szocialista országgyűlési képviselő.

Az LMP is elhalasztaná a létszámról szóló döntést. „Most rögzíteni egy számot nagyjából olyan, mintha a tetőnél kezdenek el egy házat felépíteni” – jegyezte meg Schiffer András, a párt frakcióvezetője. Az országgyűlés egyébként már a héten dönthet a javaslatokról.

Az ülésen egyébként Schmitt Pál házelnöknek rendre kellett utasítania Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik országgyűlési képviselőjét, aki úgy fogalmazott: „köszöntöm azokat, akik megérdemelten kerültek ide, és azokat is akik nem”. atv.hu

"Új kezdet" - Fideszes piknik

Megjelent a Népszava online 2010. Május 30.

Vasárnap tartották "Új kezdet" címmel a hetedik kötcsei találkozót, ahol fideszes politikusok és a jobboldali értelmiségi holdudvar tagjai értékelték az elmúlt húsz, illetve nyolc évet, és tanácskoztak az elkövetkező kormányzati ciklus teendőiről. A kötcsei pikniket 2004 óta évente rendezik meg a Somogy megyei településen, a tanácskozások nem nyilvánosak.

A fidesz.hu tudósítása szerint Orbán Viktor közölte: a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság a jövő héten elkészíti első részjelentését, ami után néhány napon belül minden bizonnyal azonnali intézkedésekre lesz szükség. Ez az Országgyűlésre és a kormányra egyaránt komoly munkát ró. Leszögezte: nem szabad késlekedni, mert előttünk van Görögország példája, amelyből okulni kell. A kötcsei találkozó fontosságát a kormányfő azzal támasztotta alá, hogy "most van még néhány nap arra, hogy a nagy összefüggéseket is rögzítsük", ezért lényegében egy munkamegbeszélésnek tekinthető a tanácskozás a somogyi településen.

A miniszterelnök hat fontos kérdésre hívta fel a résztvevők figyelmét: kimondható-e, hogy történelmi időket élünk, használhatjuk-e a forradalom szót, mit ért el a forradalom, mi a társadalmi szerződés fogalma, mi a modern jobboldal feladata, végül pedig arra, milyen segítséget tudnak adni a kötcsei találkozó résztvevői.

Az első kérdéssel összefüggésben Orbán Viktor párhuzamot vont az 1950-es évek végi franciaországi és a mai magyar helyzet között. A francia pártok rendszere akkoriban nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a kormányzati válsággal, a politikai rendszer tehetetlennek bizonyult, megbénult a demokrácia - fejtette ki. A mai magyar helyzet kapcsán pedig hangsúlyozta: nemcsak az elmúlt nyolc év kormányzásával szemben léptek fel a választók tavasszal, hanem ez egy "rendszerellenes akaratnyilvánítás" is volt. Az ország működőképességét és a kormányzás hatékonyságát helyre kell állítani - mutatott rá, azzal, hogy szerinte nem túlzás mindezt történelmi eseménynek nevezni.

Orbán Viktor a tavasszal történteket kétharmados forradalomnak nevezte, ami alkotmányos keretek között ment végbe. Különbséget tett a polgári, valamint a mindig véres bolsevik forradalmak között, és történelmi tettnek nevezte, hogy a forradalmi hangulatot sikerült becsatornázni a demokráciába. "Ezt az eredményt ellenfeleink nem tudják megkérdőjelezni" - mondta. Amit a forradalom elért, az az új társadalmi szerződés - folytatta beszédét a miniszterelnök. Szerinte az eddigi status quo alapja a társadalmi szerződés hiánya volt, ehelyett elitpaktumok sorozata jellemezte a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Az új társadalmi szerződést meg kell védeni, "mi ezen az alapon állunk" - mondta. Orbán Viktor közölte: az angolszász országok után a magyarok következnek individualizmus tekintetében, ezért nem a nemzeti egység, hanem a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélünk, amelynek erősítése egyénileg is mindenki érdeke.

A modern jobboldal számára szükséges, de már nem elegendő a régi, hagyományos magyar nemzeti keresztény kultúra, amely 1945 előttről származik, és túl nagy ívet fog át - fogalmazott a miniszterelnök. Itt már egy egyszerű restauráció nem segít, hiszen egész nemzedékek maradtak ki ebből a kultúrából: a régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség - emelte ki.

Végezetül arról beszélt, hogy nem szabad azt hinni, végleg győztek, nem szabad gőgösen bánni az ellenfeleikkel. "Küzdelmek vannak előttünk, hiszen nem engedhetjük meg, hogy a kétharmados forradalom egy egyszerű választási győzelemmé silányuljon. A magyar jobboldali kultúrát frissíteni kell művekkel, díjakkal, ünnepekkel, de ezt már önöknek kell megtenniük" - mondta a kötcsei találkozó résztvevőinek Orbán Viktor.

Öt és fél év után lekerült a gyászszalag a magyar zászlókról Erdélyben

2010. május 30. http://www.hirado.hu/Hirek/2010/05/30/17/Ot_es_fel_utan_lekerult_a_gyaszszalag_a.aspx

A magyarok lakta településeken örömmel és megnyugvással fogadták az Országgyűlés szerdai döntését az állampolgárság megadásáról

Erdélyben eltűntek a magyar zászlókról azok a fekete szalagok, amelyeket öt és fél évvel ezelőtt, a kettős állampolgárságról rendezett eredménytelen népszavazás után raktak fel, tiltakozásul. A magyarlakta településeken megnyugvással fogadták a magyar parlament szerdai döntését, amely lehetőséget ad a magyar felmenőkkel rendelkezőknek az állampolgárság megadására.

A 2004 -es magyarországi népszavazás után Erdélyben több helyen is fekete szalagot raktak a magyar zászlóra. A gyászszalagokat már mindenütt, így Székelydáján is eltávolították. A kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazását a falubéliek megnyugvással fogadták.

"Mi sokat hiányoltuk, nagyon sokat hiányoltuk a magyarságunkat. Úgy tetsyenék nekünk is, hogy legyen magyarságunk, ami minket illet meg, mert nagyon fájó, hogy nem szabadott, mi mikor gyermekek voltunk, szinte templomba se szabadott jönni" - mondta az egyik falubeli, Gergely Róza a Híradónak.

A falu református templomának mennyezetén a több mint tíz éve tartó folyamatos restaurálásnak köszönhetően ma már látható a magyar címer is, a lelkész szerint a budapesti döntés megerősíti a nemzeti összetartozást.

"Mindig egyek voltunk és vagyunk. Egyszerre dobban a szívünk, lett légyen az bárhol a Kárpát medence tájain. Itt, a keleti végeken, úgy mint a nyugatiakon, az Őrvidéken, messze fenn a magas északon, a Tátra hegyei közt és lenn délen" - prédikálta a falu temmplomában a református lelkész, Fülöp Szabolcs.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja a román kormánykoalíciónak, így nem várható, hogy a bukaresti kormány válaszlépéseket tegyen a magyar törvény miatt. Grünstein Szabolcs, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke azt mondta, hogy ebben a kérdésben az elmúlt öt év sajnos csak feszültséget és fájdalmat teremtett, most azonban azt remélik, hogy ez a zárószavazás lezárja ezt a sötét korszakot.

Románia is könnyített eljárással ad állampolgárságot a moldovaiaknak, így a Magyarországon megadott kettős állampolgárságnak nem volt komolyabb visszhangja a román közéletben.

Orbán: Nem szabad késlekedni

 

2010-05-30 19:08

A gazdasági tényfeltáró bizottság jövő hétre elkészülő gyorsjelentése után várhatóan azonnali intézkedésekre lesz szükség – mondta Orbán Viktor vasárnap a Somogy megyei Kötcsén, a hetedik alkalommal megrendezett polgári pikniken. A korábbi szokásoknak megfelelően jobboldali értelmiségiek előtt beszélt zárt körben a miniszterelnök, aki szerint okulni kell Görögország példájából, és nem szabad késlekedni.

Orbán Viktor a kötcsei találkozón párhuzamot vont az 50-es évek végi franciaországi és a mai magyar helyzet között. A francia pártok rendszere akkoriban nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a kormányzati válsággal, a politikai rendszer tehetetlennek bizonyult, megbénult a demokrácia – mondta.
A mai magyar helyzet kapcsán hangsúlyozta: nemcsak a nyolc éves kormányzással szemben léptek fel a választók tavasszal, hanem ez egy rendszerellenes akaratnyilvánítás is volt. Az ország működőképességét és a kormányzás hatékonyságát helyre kell állítani – szögezte le. Orbán Viktor szerint nem túlzás mindezt történelmi eseménynek nevezni – olvasható a Fidesz oldalán.
A kormányfő a tavasszal történteket kétharmados forradalomnak nevezte, amely alkotmányos keretek között ment végbe. Orbán Viktor különbséget tesz a polgári illetve a bolsevik forradalmak között, hiszen – álláspontja szerint – ez utóbbiak mindig véresek.
A modern jobboldal számára szükséges, de már nem elegendő a régi, hagyományos magyar nemzeti keresztény kultúra, ami 1945 előttről származik, és túl nagy ívet fog át – fogalmazott a miniszterelnök. Itt már egy egyszerű restauráció nem segít, hiszen egész nemzedékek maradtak ki ebből a kultúrából, tehát a régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség – emelte ki.
A kormányfő beszédében figyelmeztetett: nem szabad azt hinni, hogy végleg győztek, ezért nem szabad gőgösen bánni ellenfeleikkel.(FH)

Felhőszakadások

Felhőszakadás zúdult a Balaton déli partjára
2010. május 30. 18:37

<script src="http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/05/30/20/Ujabb_esozesek_ujabb_viharok.aspx/Embed"></script>

MNO - PL
Felhőszakadás volt a Balaton déli partján vasárnap; a térségében rövid idő alatt húsz milliméter eső esett – közölte a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese.

Szántódon, Zamárdiban több pincében szivattyúzni kellett a vizet, Balatonföldváron megteltek a vízelvező árkok – tájékoztatott Salamon Kornél. Hozzátette: ugyancsak Balatonföldváron a vasúti vezetékre zuhant faágat kellett eltávolítani, a vasúti közlekedésben azonban ez nem okozott fennakadást. Este hat óra előtt Kaposvárra is megérkezett a vihar. Az ügyeletes elmondása szerint a megyében az elkövetkező órákban további 20-50 milliméter csapadék várható. (mti)

Felhőszakadás zúdult Kolozsvárra is 

Vasárnap délben a kolozsvári utcákat csónakká vállt autókkal lehetett megközelíteni, mert a kiadós esőt nem tudta "befogadni " a kis befogadó képességűre tervezett csatornarendszer miatt hiszen a leesett esővíz az úttesten maradva rohant az alacsonyabban fekvő utcák felé...

A Hősök útja (volt Deák Ferenc út) az "átalakítás" modernizálás után nem megfelelően kialakított csatorna rendszert kapott úgy a tervezőtől mint a kivitelezőtől.  

A régi csatornarendszerben a legkisebb csatorna átmérője is 45 cm-es volt, ennek ellenére az új csatorna-átmérő már csak 25 cm lett. Ez pedig elég rövid idő alatt feltöltődik és akkor a esővíz már nem tud behatolni és az úttesten kell elfolynia amint a képen is látható 20 - 35 cm-es hullámzó tengert alkotva.  

Sokéves tapasztalatból már tudni lehetett, hogy a dombon kialakított utcákról az esővíz "lerohan" és eltömíti a csatornarendszert, így minden évben ki kell takarítani, úgy a függőleges mint a vízszintes csatornákat. 

Az idén nem igen láttunk ilyen "akciót" így érhető a képen látható tenger kialakulása. A  jobb oldalról lerohanó esővíz magánházak és a  prefektus épületében a pince helységeket is elöntötte (Erdélyi Polgár) 






Lakásokat árasztott el a víz Kolozsváron, egy repülő nem tudott leszállni

Szabadság.ro 30/05/2010
Súlyos fennakadásokat okozott a ma koradélutáni két, jégesővel kísért zivatar: rövid időre több utca járhatatlanná vált, mivel a kanálisrendszer nem bírta elnyelni a nagymennyiségű csapadékot, sőt a víz nemcsak az alacsonyabb fekvésű utcákon, hanem több Györgyfalvi negyedi tömbház első emeleti lakásában is kiöntött.
A viszonylag erős szél és a jégeső miatt egy repülőgép nem tudott leszállni; a nagyszebeni repülőtérre irányították át.
A meteorológusok szerint éjjel további heves esőzések várhatók, lehűléssel. (13)

Alapot kell építenünk falak nélkül – Orbán Viktor beszéde a Kossuth-téren

Megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. május 30., 00:10 ]

Fotó: Tóth Tibor (mno.hu)

 A székely himnusszal, majd a Himnusszal megkezdődött a Parlament épülete előtt a Fidesz-KDNP ünnepi nagygyűlése szombat délután, miután az Országgyűlés elfogadta a kormányprogramot, és az új Orbán-kabinet letette hivatali esküt.

Orbán Viktor szerint az ő feladatuk az, hogy alapot építsenek falak nélkül, az elmúlt nyolc évben felhúzott falakat pedig porig fogják rombolni, és gránitalapot építenek a helyükre.

Az új kormányfő a Fidesz-KDNP nagygyűlésén úgy fogalmazott: „azért jöttünk ma össze, hogy megerősítsük szövetségünket, és megerősítsük azt, amit négy éve mondtunk”. Így hangzott: „én maradok, fent vagy lent, de mindig maradok, mert ez nem jutalom, hanem hűség kérdése. Engem mindig meg fogtok találni, a sikerben, a bajban, az örömben, a munkában, és én az elkövetkező négy évben is harcolni fogok veletek, értetek, a hazámért”. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok – zárta szokásos fordulatával beszédét Orbán Viktor.

Közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet
Ezt már Semjén Zsolt hangoztatta a nagygyűlésen. Megjöttünk, nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egyetlen órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült – mondta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására utalva a KDNP elnöke, akinek szavait „szép volt fiúk” felkiáltással fogadta a tömeg.
Semjén Zsolt szerint „kutya nehéz” időszak következik, az országot kirabolták, kifosztották, a szekrényeket telerakták csontvázakkal.
Mi azonban nem a meghátrálás emberei vagyunk! – mondta a politikus, aki azt ígérte, a következő éveket arra szentelik, hogy felépítik Magyarországot a romokból.
A Kossuth tér a nemzet tere
A nemzet terének nevezte a Kossuth teret Schmitt Pál házelnök, amikor köszöntötte az ünnepi nagygyűlés résztvevőit .
A fideszes politikus úgy fogalmazott: „mától véglegesen visszafoglaltuk” a Kossuth teret, újra eljött az idő, amikor „újra kezünkbe vehetjük” az ország és a nemzet sorsát.
Kitért arra: nyolc év kellett ahhoz, hogy ne legyen kordon az ország háza és a nemzet között, ami elzárja a különféle világnézetű és származású embereket attól, hogy közel kerüljenek a Szent Koronához.
Szép ünnepet Magyarország – zárta a tömeghez intézett szavait Schmitt Pál, aki szerint, ha lenne az ország házának lelke, bizonyára azt is megérintené, akárcsak az ő lelkét, az ünneplők látványa.
Tömegek érkeztek az ország minden részéből
A Parlament előtti teret megtöltötték az ország különböző részeiről érkezett szimpatizánsok, akik nemzeti színű és árpádsávos zászlókat lobogtatnak, illetve településneveiket tartalmazó transzparenseket emelnek a magasba.
A feliratok szerint – többek között – Nyírlugosról, Tiszaújvárosból, Esztergomból, Szegedről, Emődről, Mohácsról és Bicskéről is érkeztek, hogy üdvözöljék a hivatalba lépett új kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt.
Az Országház főbejárata előtti lépcsőkre épült a színpad, amelynek két oldalán székek sorakoznak, ahol a meghívott vendégek foglalnak helyet. A szónoki pulpituson, a mikrofon előtt az „Új kezdet napja” felirat olvasható.
A tömegben egyaránt megtalálható valamennyi korosztály, de a túlnyomó többségben a középkorúak vannak. A színpadról megzenésített verseket énekelnek. Duna Tv, MTI

Rekviem egy egyetemért

2010. május 28.
Részt vettem egy ötvenéves egyetemi találkozón. Alaphangját – meglepetésemre – nem az idillikus emlékboncolgatás, hanem a szervezők által már az első összejövetelen megjelölt minősítés adta: a Bolyai Egyetem utolsó, magyarul államvizsgázó matematika-fizika szakos végzettjeinek ötvenéves találkozója. Most utólag belátom: nem is lehetett volna másképpen. Hiszen arról a generációról van szó, amelynek életében kitörölhetetlen nyomot hagyott az 1959-es egyetem-felszámolás traumája. Az utolsó évfolyam volt, amely a kisebb és a nagyobb főiskolai közösség személyiségalakító, értelmiségformáló jótéteményében teljes egészében részesülhetett. Nem véletlen, hogy az érzelmi szálak, amelyek az öt és fél évtizedes egyetemi évkezdésig nyúlnak vissza, ma is éppen olyan elevenek, mint annak idején. Az összetartozás, az egymásra figyelés olyan morális háttér volt, amely – az elhangzott vallomások szerint – nagymértékben járult hozzá személyiségek alakulásához és a szakmai sikerhez. Az évfolyamról Erdély- és Partium-szerte jeles szaktanárok sora került ki, iskolaigazgatóké, szaktanfelügyelőké, de neves közösségszervező közéleti személyiségeké, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megalapítójáé és elnökéé, nem utolsósorban pedig akadémiai ranggal is elismert, nemzetközi hírű tudósoké. Mindezek felidézésekor akaratlanul kérdezünk rá az indulásra, az iskolára, amely valamennyiüket útjára bocsátotta. Az ötvenes évek végére a Matematika–Fizika karon megizmosodott az a fiatal, lelkes tanári gárda, amely a kart érintő első csapást – a magyar állampolgárságú világhírű professzorok 1949-es kiutasítását – pótolni tudta. A találkozón többször elhangzott: a fél évszázad megfelelő távlat a számvetésre. Sőt, az összevetésre is. Amiben az úgynevezett egyesítéskor a Bolyai valóban hátrányban volt, az a világot járt, kapcsolatokkal és szakmai tekintéllyel rendelkező, iskolateremtő idősebb professzorok sora. Tőlük főleg az említett, 1949-es határozat fosztotta meg a kart. Kezdetben hiányukat a Babeş egyetemen tanító, magyar nyelvet is ismerő professzorok pótolták. Közben az itthon, de a szakmában világviszonylatban is elismert szovjet egyetemeken doktorált fiatalok átvették a stafétabotot, és az ötvenes évek közepére a kar tudományosan és didaktikailag mondhatni önellátóvá vált. A várható szakmai elsekélyesedés helyett ennek ellenkezője következett be. S ebben a Matematika–Fizika Kar mellett ott találjuk a Kémia és a Biológia Karokat is. Nyilvánvalóvá vált, hogy szó sem lehet visszafejlődésről, elsorvadásról. Az önálló magyar felsőoktatás megteremtése és a Bolyai Egyetem visszaállítása ellen a kilencvenes évek közepén fellépők érvei között, előkelő helyen, éppen a Bolyain folyó sekélyes szakmai oktatás szerepelt. Olyanok hangoztatták ezt, akik sem szakmai ismeretekkel, sem megfelelő történelmi tájékozottsággal nem rendelkeztek, a hajdani egyetemen folyó munkát csupán felületesen, hírből ismerték. Ellenvetéseik már akkor könnyen cáfolhatók voltak. Mára azonban, a végzősök életpályája elemzésekor, vagy az egyetem akkori tanárainak publikációkkal dokumentálható tudományos tevékenységének tükrében, ezek az érvek egyszerűen semmissé válnak. NÉMETH JÚLIA

Befejezik-e valaha a Mátyás-szobor restaurálását?

 Megjelent a
http://koliver.wordpress.com/2010/05/20/befejezik-e-valaha-a-matyas-szobor-restauralasat/

Agónia és extázis, avagy egyszer fent, máskor lent. Míg alig néhány nappal ezelőtt Kolozsi Tibor bronzrestaurátor panaszkodott, hogy ő és munkásai nem kaptak 2 hónapja pénzt, most László Attila alpolgármester azt állítja: a szakembernek nem az önkormányzat, hanem a generálkivitelező, azaz a Concefa irányába kellett volna megfogalmaznia sirámát.

Egyik pillanatban patthelyzet, a másikban minden kérdés megoldódik. Világos, hogy valahol komoly kommunikációs gondok vannak. Pénz ugyanis van.

Amire elkészült a téliesíthető védőszerkezet és a lovast és lovát megemelő fémszerkezet, már tavasz lett (Rohonyi D. Iván felvételei)

Az anyagi háttér biztosítása a magyar, illetve a román kormány részéről, a tervezés elvégzésére kiírt licit, a tervezési munkára vonatkozó szerződés aláírása, a tervezés elvégzése, a restaurálásra vonatkozó feladatfüzet és dokumentáció összeállítása, a versenytárgyalás kiírása, a nyertesek kiválasztása, a fellebbezéseknek a helyi és központi szintű kezelése, a restaurálási munkálatok kivitelezésére vonatkozó szerződés előkészítése és aláírása, az előre nem látott akadályok kezelése és elhárítása, a menet közben jelentkező problémák megoldása, ezek megtervezése és kivitelezése, a többletköltségek ellenőrzés alatt tartása – íme néhány olyan elem, amely az elmúlt másfél év során nagy mértékben befolyásolta azt,

Nemrég még így nézett ki a szobor

hogyan és mikor kezdődik el, illetve milyen ütemben zajlik a Mátyás-szoborcsoport restaurálása. Valamennyi akadály esetén kezdődtek az egymásra mutogatások az érintettek között, és nem volt ez másképp a napokban sem, amikor Kolozsi Tibor bronzrestaurátor a Szabadságnak elpanaszolta: teljes patthelyzet alakult ki, ugyanis a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem fizet.

Ezzel szemben az alpolgármester azt nyilatkozta ma, hogy a kivitelezési szerződésben foglaltak alapján megtörténtek különböző munkafázisok átvételei és utaltuk a pénzt.

Rendszerint az újságíró ilyenkor a tények, az információ 60-70 százalékához jut hozzá. De még e mögött is van 30-40 százalék amit mi se tudunk meg. Vajon milyen személyes ellentétek, emberi büszkeségek rejlenek a színfalak mögött? Miért van az az érzése a kérdéssel hosszú ideje foglalkozó újságírónak, hogy valaki valakinek szinte mindig keresztbe akar tenni? Miért ilyenkor jelentkezik egyesek pénzéhsége? Miért nem lehet félretenni a pénz és a büszkeséget amikor a Mátyás-szobor restaurálásáról van szó?

Azt tapasztaltam, hogy mély személyes ellentét húzódik meg Szabó Bálint, a tervezést végző Utilitas Kft. többségi tulajdonosa és László Attila alpolgármester között. Ezen a pontot állandó a

súrlódás és ez nagy mértékben hátráltatja a folyamatot. Az ellentét nem új keletű, aki olvassa a Szabadságot, láthatta miről is van szó. Adott pillanatban majdnem a bíróságra került az ügy, ami aztán végképp megpecsételte volna a restaurálás sorsát. Mátyás király és lova akár egy évig a levegőbe lóghatott volna, akárcsak most.

Itt még csak az építés zajlik (Korabeli felvétel)

Sokszor elkeserít, amikor a huzavonát tapasztalom. Világos, hogy a július 4-i határidő nem tartható. Legjobb esetben július elején fejezhetik be a restaurálást. De hátha a több civil szervezet által augusztus 19-24 időszakban szervezett Kolozsvári Magyar Napokra sikerül befejezni a restaurálást?

Augusztus 20-án, az államalapítással kapcsolatos nemzeti ünnepünkön szép lenne felavatni a restaurált szobrot, ugye?

http://www.szabadsag.ro/-ból átvéve					,
A Mátyás-szobor restaurálásának margójára A Szabadságban pénteken, május 21-én megjelent, a Mátyás-szoborcsoport restaurálását taglaló cikkre szeretnék egy pár mondatban válaszolni. Ebben a cikkben személyem ellen irányuló célzásokat véltem felfedezni, ezért kénytelen voltam védekezni és a kellő pontosításokat papírra vetni, választva a közvetlen nyilatkozatot a tolmácsolt nyilatkozattal szemben. A személyes utalásokkal tűzdelt hangnemet nem akarom magamévá tenni vagy használni, mivel idegenkedem ettől a stílustól, tehát nem fogok olyan kifejezéseket használni, mint:„különböző szakemberek” vagy „egyes szakemberek”, de olyant sem, mint egyes városvezetők. Ezért rögtön az elején leszögezném, hogy nincs szándékomban senki ellenében nyilatkozni, de egy pár dolgot azért tisztáznom kell Kolozsi Tibor nem panaszkodott, hanem a Szabadságnapilap szerkesztőjének kérdésére válaszolt, és amiről beszámolt, az kizárólag a restaurálás körüli tények feltárására vonatkozott, száraz tudósításnál nem akart több lenni. A hangulat az sajnos panaszos, de ez bármilyen szándékon és interpretáción kívül esik. Olyan dolgokról van szó, melyeket semmilyen körülmények között nem indokolt véka alá rejteni, mert a kialakult állapot döntő mértékben gátolja a munkálatok előremenetelét. Ha a külső szemlélő előtt úgy látszik, hogy a munkálatok zökkenőmentesen folynak, az korántsem jelenti azt, hogy a valóságot érzékeli. Közügyről lévén szó fontosnak éreztem a város lakosságát időben tájékoztatni a helyzet valódi állásáról, elkerülve ezzel a határidő lejártakor törvényszerűen bekövetkező kellemetlenségek sorozatát, amikor ingerülten próbálunk bűnbakot keresni. Meggyőződésem, hogy jelenleg még korrigálható gondokkal állunk szemben. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem tisztem, sem szándékom a városháza és a Concefa, valamint az alvállalkozók alá vagy fölérendelt viszonyán csemegézni, sem a pénz útját nyomon követni vagy befolyásolni, különben e feladat megoldása szakavatott személyzetre hárul. Az én kötelességem a munkámat végezni és a szakmai elvárások által megkövetelt minőséget felmutatni. Csakhogy a baj épp innen indul, mivel pontosan ezt a munkavégzést gátolta a pénzhiány. Nem az a legnagyobb gond, hogy a pénz nem jut el az alvállalkozókig, hanem az, hogy a pénz nem jut el a szoborig, holott mégiscsak ebben áll a tét. Elsősorban a szobor fogja megszenvedni a huzavonát. Nem nekem kell kiderítenem, hogy mivel magyarázható és mivel orvosolandó egy ilyen riasztó állapot. Már régen nyilvánvalóvá vált, hogy a restaurálásra odaítélt összeg nem fedi a valóságot, de feltételezhető, hogy önköltségi áron mégiscsak megoldható. Jelen esetben a tények azt bizonyítják, hogy ez az önköltségi szint sem tartható. Az eddig elvégzett munkálatok csaknem a vállalkozók áldozatvállalásának köszönhetők, nem a megfelelő munkakörülmények biztosításának. Senki előtt nem lehet közömbös, hogy: – a Mátyás szoborcsoport alapozási munkálatain dolgozó munkás két hónapja nem kapott bért, emiatt csak egyszer tud enni naponta, mivel az uzsonnára már nem futja, ennek ellenére az odaadó, figyelmes munkát lehetőleg meg kell tőle követelni; – a beépítendő rozsdamentes vázelemek anyagát nincs honnan előteremteni; – a selejtes kőanyag újrafaragását nincs miből finanszírozni; – a segédmunkásokat nincs miből fizetni; – a felhasználandó segédeszközöket, védőöltözetet takarékoskodó meggondolásból csak kompromisszumok árán lehet beszerezni; – a laboratóriumi vizsgálatok, tanulmányok megrendelése szükséges, de ingyen kell elvárni; – a művezetést nem lehet kifizetni, de meg kell követelni; – a tervrajzok megrendelése is szükséges, de kifizetni nem lehet; – a magyarországi szakemberek kéthetente történő kiszállási költségei fölött el kell tekinteni; – és mindezek ellenére a határidőt rendületlenül kell tartani. Ezek a valós gondok, amelyek még mindig nem a vállalkozók fizetségei kategóriába tartoznak, hanem a legelementárisabb kiadások, amelyek a munkálatok normális menetét végképp leállíthatják. A pénteki cikkből viszont örömmel értesülhettünk, hogy a három napot tartó egyeztetések eredményeképp „elhárultak az akadályok”. Ennek az eredménynek én szívből gratulálok, elvégre az ügyben érintett felek mindegyike érdekelt abban, hogy a restaurálás zökkenőmentesen folytatódjon, viszont senki sem helyezheti saját érdekeit előtérbe a szobor érdekeihez viszonyítva. Bízom abban, hogy a jelenlegi állapot csak átmeneti. SZERZŐ: Kolozsi Tibor szobrászművész

Kis lépések

Megjelent az http://blog.arus_zsolt/

Az elmúlt 20 évben sokszor hallhattuk ezt a szókapcsolatot, tipikusan olyan esetekben, amikor a politikai “elitünkön” a saját programjának a betartását kérte valaki számon. A “taktika” lényegét általában nem szokták magyarázni az RMDSZ illetékesei, így mindenki azt gondol(t) róla, amit akar(t), ami a fantáziájába belefér(t). Ennek ellenére megkockáztatom, hogy a többség valahogy úgy képzeli el, hogy csak egy kicsit kell kérni, majd miután azt megadták, akkor még kérni valamit, s így tovább. Hasonlatos ez ahhoz, mint ha valaki úgy utazna egyik városból a másikba, hogy az elsõ vonattal elmegy az elsõ faluig, ott leszáll, majd a következõ vonattal elmegy a másodikig, s így tovább. Mint módszer elképzelhetõ, elõbb utóbb a célhoz is el lehet érni, ellenben igencsak lassan és körülményesen. Ráadásul azzal a veszéllyel is jár, hogy már a második lépéstõl kezdve folyamatosan romlik a szavahihetõségünk, hisz nem mutat jól az, hogy kérünk valamit, azt teljesítik, mire azt mondjuk, hogy ez nem elég, többet szeretnénk, majd ha azt teljesítik, akkor újabb igénnyel állunk elõ.
Sokkal tisztább és egyértelmûbb, ha elsõ perctõl megmondjuk világosan, hogy mi a célunk, s esetleg a másik fél tesz kis lépéseket, olymódon, hogy valamennyit enged, mire mi azt mondjuk, hogy ez jó, de nem elég, megmondtuk elsõ perctõl, hogy mit szeretnénk. Ha késõbb ismét enged valamennyit, akkor meg következetesen elmondjuk, hogy köszönjük, ezt is elfogadjuk, de nem elégszünk meg vele. A módszer hasonlatos ahhoz, mint amikor valaki autóstoppal utazik, a megálló autó vezetõjének mindig az úti célját mondja be, de ha az illetõ nem megy addig, azért beszáll, s elmegy vele annak végállomásáig. Nem kétséges, hogy így hamarabb célba érünk, s még azt sem kockáztatjuk, hogy komolytalannak néznek, olyannak, aki folyton változtatja a céljait. Rosszabb esetben meg egyenesen a szándékos félrevezetés vádja süthetõ ránk. Egyenes ember ilyet nem kockáztat. Árus Zsolt