[ 2010. szeptember 24., 12:14 ]
Az uniós kibocsátási célok megvalósítását is veszélyeztetheti, ha nem sikerül stratégiai befektetőket találni az európai nukleáris energia piacára, mondták szakértők egy, a múlt héten Budapesten megrendezett, „Nukleáris energia Európában” című nemzetközi konferencián. Bár a társadalmi támogatottsága igen alacsony, a szektor úgy véli, hogy a nukleáris energia jelenleg a világon az egyik legmegbízhatóbb energiaforrás.
A kormányok tudják, hogy ha most nem fektetnek be a nukleáris energia terén, akkor 10 év múlva bajban lesznek.” – mondta Philippe Lagayette, a JP Morgan France volt igazgatója. A szakember hangsúlyozta, hogy az atomenergia területén eszközölt befektetések speciális elbírálást igényelnek, mivel más infrastruktúra beruházásokhoz képest nagyobb kormányzati részvételt igényelnek. A Confrontations Europe francia civil szervezet Budapesten megrendezett konferenciáján a nukleáris energia szektor számos képviselője igyekezett aláhúzni, hogy az atomenergia fontos energiaforrás, amelyet a válság idején sem szabad elhanyagolni. Úgy tűnik, hogy ezzel az uniós tagállamok többsége egyetért, hiszen jelenleg is számos európai országban folynak felújítási, illetve új építési programok. Új blokkokat építenek Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Franciaországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában, Belgium és Németország pedig éppen az elhasznált erőműveinek felújítására készül.
Ugyanakkor a 2010. májusi speciális Eurobarométer felmérés szerint az európai lakosság többsége még ma is inkább veszélyforrást lát az atomenergiában, mintsem tiszta energiaforrást. Az uniós állampolgárok többsége (68 százalék) ugyan hajlik arra, hogy elismerje, hogy a nukleáris energia segítségével kevésbé függünk a fosszilis energiahordozóktól (többek közt az olaj- gáz- és szénimporttól), azt azonban már sokkal kevesebben tartják igaz állításnak, hogy az atomenergia segítségével csökkenthetők a klímaváltozás hatásai (43 százalék), illetve, hogy így versenyképesebbé tehető az európai gazdaság (51 százalék). Egy korábbi, 2009-es felmérés szerint ugyanakkor, a lakosság 34 százaléka csökkentené, és 39 százaléka pedig szinten tartaná a nukleáris energia termelését. A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 51 százaléka tekinti veszélyforrásnak a nukleáris erőműveket, és csupán 35 százalék azok aránya, akik előnyösnek tartják az energia ilyen formájú termelését.
A szektor képviselői azonban azt hangsúlyozzák, hogy az atomerőművek által előállított energia szinte egyáltalán nem jár károsanyag-kibocsátással, így rendkívül nagy szerepet játszhat az EU 2020-ig vállalt klímacéljainak megvalósításában. Giancarlo Aquilanti, az olasz ENEL energiavállalat nukleáris részlegének vezetője elmondta, Olaszország úgy tervez, hogy 2020-ra a megújuló energia 20 százalékát az atomenergia adja majd, és más országok is az atomenergiának az energia-mixben elfoglalt hányadát kívánják növelni. A fiatal lengyel energiavállalat, a PGE vezetője, Marcin Cieplinski hangsúlyozta, hogy Varsó számára elengedhetetlen az atomreaktor építése, hiszen az ország energiaellátása jelenleg 100 százalékban szénalapú. „Kőszénből állítjuk elő majdnem a teljes energiaszükségletünket, és ezzel mi vagyunk Európa legnagyobb széndioxid-kibocsátója. Ezen változtatnunk kell!” – mondta a vállalat elnöke, majd hozzátette, hogy Lengyelország számára a nukleáris erőművek építése jelenti a legjobb alternatívát, mivel az országban földrajzi okok miatt sem a szél, sem a vízerőművek nem rentábilisak.
A nukleáris energia szektor képviselőinek azonban nem csak az energiaforrás elfogadottságán kell javítaniuk. A válság hatására jelentősen csökkent a beruházói kedv, különösen a nukleáris energia hosszú távú és kockázatos területén. Az AREVA vállalat elnökhelyettese, Dominique Mockly a nukleáris beruházás pozitív oldalait igyekezett kiemelni. Véleménye szerint az atomenergia nem csak tiszta, hanem kiszámítható erőforrás is, hiszen – a fosszilis energiahordozókkal szemben – nem függ a piaci áringadozásoktól, így „bizonyosságot nyújt arra, hogy holnap mennyi lesz az energia ára.” Mockly szerint Ázsiában is látható, hogy nagyon számítanak erre a lehetőségre. Csak Kínában majdnem 25 erőművel terveznek építeni a közeljövőben. Philippe Lagayette a nagy kockázatra hívta fel a figyelmet, és a kormányok szerepvállalását sürgette. Véleménye szerint a nukleáris energia terén történő befektetés olyan rendszerkockázattal bír, hogy a hosszú távú megtérülése azt kívánja, hogy a kormányok is hosszú távon tervezzék az energiastratégiájukat, és kötelezzék magukat az atomenergia támogatására. „A kormányzati magatartás kulcsfontosságú, mert [egy kisebb változás] az amúgy biztos beruházást bizonytalanná teheti.” – mondta Lagayette.
A szektor képviselői szerint a beruházási kedvet növelné az is, ha egyszerűsödnének a tervezési feltételek. Konkrét javaslatként elhangzott az engedélyeztetés európai szintű egységesítése is, amely jelentős költségeket venne le a beruházók válláról. Jelenleg egy reaktor működését minden érintett és szomszédos országban engedélyeztetni kell, mondta el Ulrich Gräber. A Német Atomfórum alelnöke úgy véli, hogy az engedélyek egyszerűsítése és egységesítése részét kell képeznie az Európai Unió következő hónapokban bemutatandó energiastratégiájának.
Következő lépések:
2010. november: Az Európai Bizottság stratégiai dokumentumot mutat be az energiapolitika kapcsán, és ismertetik a nukleáris energia európai helyzetjelentését is.
Vélemények:
Domonique Ristori, az Európai Bizottság energetikai főigazgatóságának munkatársa nem értett egyet azzal a kritikával, miszerint az atomenergia nem kapja meg a szükséges támogatást európai szinten. Emlékeztetett, hogy a Bizottság a versenyképesség szempontjából is fontosnak tartja a nukleáris erőművek minél jobb kihasználását, miután a Közösség – szemben a fosszilis nyersanyagokkal – nem függ az urániumtól. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szektor képviselői nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy javítsák az atomenergia, mint erőforrás elfogadottságát.
„A civil társadalom nem érzi, hogy az atomenergia ágazat nyitott. Nem tájékoztat, nem adja meg a szükséges információkat. […] Ezen a területen is megfelelő beruházásra van szükség.” – mondta a szakértő.
„Látható, hogy a legnagyobb probléma az adminisztratív ügyek és az engedélyezés körüli bizonytalanság. Európának ebben nagy felelőssége van. Egy olyan szabályozói keretrendszerre van szükség, amit mindenki elfogad. Ehhez azonban országos szintű kampányokra van szükség, hogy kiépüljön a bizalom.” – tette hozzá.euractiv.hu
