Markó Béla nem régen világosan kifejezésre jutatta az RMDSZ gazdaságpolitikai álláspontját. Az RMDSZ a kormányban marad, de többé nem támogat semmiféle megszorító intézkedést. A megszorításokat immár gazdaságélénkítő intézkedéseknek kell követniük
Markó Béla nem régen világosan kifejezésre jutatta az RMDSZ gazdaságpolitikai álláspontját. Az RMDSZ a kormányban marad, de többé nem támogat semmiféle megszorító intézkedést. A megszorításokat immár gazdaságélénkítő intézkedéseknek kell követniük.
Ez az álláspont jól egybevág azzal a szakvéleménnyel is, amelyet Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász Budapesten a Közép-európai Egyetem nemzetközi konferenciájának díszvendégeként fogalmazott meg. A világhírű szakember úgy véli: katasztrofális következményekkel járhat az Európát megfertőző megszorítási láz. Véleménye szerint a tagállamok politikai döntéshozói a költségvetési deficit erőltetett leszorításával vakvágányra terelik az Unió gazdaságát.
A megszorítások addig, amíg a gazdaság be nem indul, teljesen hatástalanok maradnak. Önmagukban csupán a válsághelyzet tartósítását garantálhatják, kilábalás lehetőségét semmiképpen sem teremthetik meg. A gazdaság stagnálása miatt azok a bevételek, melyeket a megszorításokból eredő megtakarításokkal próbálnak helyettesíteni továbbra is hiányozni fognak. Sőt a fizetőképes kereslet csökkenése a gazdaság alól is mindinkább kihúzhatja a szőnyeget. A munkanélküliséget az államnak valamiképpen kezelnie kell, ami szintén a gazdaságtól von el forrásokat.
Az értékteremtéssel, vagyongyarapodással kapcsolatos programok kidolgozása nem kerülhető meg, ez lehet ugyanis a válság felszámolásának egyetlen hatékony módja. Ha a gazdaság beindul az állami intézmények is fellélegezhetnek.
Egy másik amerikai szakembernek, az ügyvédként és üzletemberkent tevékenykedő dr. George F. Hemingwaynek is az a véleménye, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a kelet-közép európai gazdaságokra ráerőltetett megszorítások többet ártanak, mint használnak. Az eljárást a szerző Az IMF és az aszpirin című Népszabadságban közzétett írásában aszpirin-effektusnak nevezi.
„Ha egy ország eladósodással, túlköltekezéssel, pénzügyi problémákkal küszködik, az IMF a kölcsönnel egyidőben meghatározza a gyógymódot is, és elvárja, hogy az ország a tervet végre is hajtsa. A terv sokszor sajnos egy és ugyanaz, függetlenül a probléma sajátosságától, az országtól, az addig megtett lépésektől, vagy a megszorítások emberi és politikai következményeitől.”
A továbbiakban azt is világosan leszögezi: „Nem kell gazdasági lángésznek lenni annak felismeréséhez, hogy az IMF által javasolt »megszorítások« végrehajtása nem áll Magyarország érdekében. Az ilyenfajta politikailag kivitelezhetetlen és gazdaságilag kimondottan káros recept csak a jelenlegi kormány lejáratását és a gazdasági recesszió mélyítését szolgálná. (...) Az USA kormánya az IMF receptjétől merőben eltérő irányt választott, megszorítások helyett gazdaságélénkítésbe kezdett. Hogy ez mennyire sikeres lépés, a jövő dönti el, de az biztos, hogy az Orbán-kormány szkeptikus hozzáállása az IMF gyógymódjához nem valami amatőr megközelítés, hanem egy más irányú gazdaságpolitika tudatos keresése.”
Ez a vélemény egybevág Stiglitz azon megállapításával is, hogy az Obama-kormányzat intézkedései miatt Amerikában padlón van az alapkamat, a tőkeköltségek alacsonyak, így a beruházások finanszírozása előtt nyitva áll az út. Azaz az Egyesült Államok valóban az IMF ajánlásaitól eltérő gazdaságpolitikát folytat. Hogy ez a politika eredményre vezet vagy sem, az Stiglitz szerint is a jövő kérdése. A világgazdaság egészének sorsát illetően ő sem igazán optimista, de az amerikai módszert, mint láttuk, maga is adekvátabbnak ítéli, mint az Unió által követettet.
Korántsem véletlen tehát, hogy Hemingwaynek az Orbán-kormányt érintő hazai és nyugati kritikák dacára van bátorsága kimondani: „Az objektív elemzés arra az eredményre vezet, hogy a magyar miniszterelnök a nemzetközi gazdaságban megjelenő új realitások figyelembevételével alakította ki irányvonalát.”
Jogosultnak látszik tehát, hogy az Orbán Viktorral szembeni esetleges fenntartásokat felfüggesztve, mi romániai magyarok is újragondoljuk gazdaságpolitikai koncepcióinkat. A jelek arra utalnak, hogy Markó Béla és csapata valóban ezt szándékozik tenni.Bíró Béla
Hozzászolások
galamb | 2010-09-16 16:59:42
Istenem, hogy én ezt miért nem olvastam el már reggel! Fél nappal korábban megszállt volna az a felhõtlen megnyugvás ami csak most ért el hozzám.Markó és csapata nem támogat több megszorító intézkedést!!!Hurrá! ezek után már azt sem kérdezem meg, hogy eddig miért támogatott egyetlen egyet is.Fátylat rá! Hiszen új korszak kezdődik.Garancia rá Markó Béla és csapata.Ez a megbízható,következetes ,becsületes és szavatartó csapat.Most már az sem érdekel,hogy a feleségemmel ketten diplomás közalkalmazottakként ezernégyszáz lejt viszünk haza havonta!Kit érdekel! Hisz Markóék segíteni fognak! Egy kérdésem azért mégiscsak lenne,de nem Markóhoz, hanem Bíró Bélához.Milyen érzés seggnyaló bértollnoknak lenni az õ korában?
