[ 2010. szeptember 20., 14:14 ]
Hogy mi minden okozhat vitát, ellenségeskedést a telektulajdonos szomszédok között, azt a polgármesteri hivatalok építésügyi ellenőrző hatóságaihoz beérkező reklamációk, panaszok tekintélyes száma igazolja.
Nézeteltérés, veszekedés oka lehet a szomszéd kertjének fájáról áthajló ág, átkúszó gyökér, a szomszéd csatornájából a telkünkre ömlő víz, a kerítés, a telekhatáron megkezdett építkezés, hogy csak néhány példát említsünk. E viták szinte minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak, az építési fegyelem előírásainak felületes ismeretéből fakadnak. A sokakat érintő, érdeklő problémákról beszélgetett a Nyugati Jelen munkatársa Radu Drăgannal, az Arad Municípiumi Polgármesteri Hivatal főépítészével.
– Ebben a vonatkozásban az irányadó jogszabály az évek során többször is módosított, kiegészített 50/1991-es törvény az építkezési munkálatok engedélyezésének előírásairól – hangsúlyozta Radu Drăgan, majd így folytatta: – Pontosan meg van határozva, milyen hivatalos engedélyeket kell beszereznie az építőnek, építtetőnek ahhoz, hogy egy építkezés szabályszerűen történjen. Aki építkezésbe fog, jól tudja, milyen hivatalos iratokra van szüksége, s ha nem ismeri a hosszadalmas procedúrát, a hatóságoktól menet közben megkapja a szükséges információkat, útmutatást. A fő követelmény, a legfontosabb szabály az, hogy minden építkezéshez engedély szükséges
– A szerkesztőségünknek küldött levelekből kiderül: olvasóinkat még ennél is jobban érdekli, mikor van szükség a telektulajdonos szomszédok beleegyezésére, éppen az esetleges későbbi nézeteltérések megelőzése érdekében.
– Az 50/1991-es törvény 27. cikkelye éppen ezzel a kérdéssel foglalkozik. Hat bekezdésben sorolja fel, milyen esetekben van szükség a szomszéd beleegyezésére. De a Polgári Törvénykönyvben is találunk erre vonatkozó előírásokat és a vonatkozó helyi rendeletekről, szabályozásokról sem feledkezhetünk meg.
– Kérem, beszéljen bővebben a 27. cikkelyről.
– Szükség van a telektulajdonos szomszéd beleegyezésére az új építkezés megkezdése esetén. De akkor is, ha meg akarjuk változtatni a már elkészült és eredetileg lakóháznak szánt épület rendeltetését (üzletet, műhelyt akarunk ott nyitni), vagy más, nem lakóház-rendeltetésű épületet akarunk emelni a telkünkön. Ugyancsak kell a szomszéd beleegyezése, ha a telekhatáron akarjuk megkezdeni az építkezést. A szomszéd beleegyezése nélkül a tűzfalban nem lehet ablakot vágni. A Polgári Törvénykönyvben találhatók azok az előírások, amelyek a telkeket elválasztó, közösnek tekintendő kerítések építését szabályozzák. Itt is szükség van a szomszéd beleegyezésére, viszont ha nem a telekhatáron, hanem mondjuk öt centiméterrel beljebb, a saját telkén építi a kerítést, a beleegyezésre nincs szükség.
– Mi az, amire még felhívná az építkezni szándékozók figyelmét?
– Az épületnek a telken történő elhelyezkedését a helyi urbanisztikai szabályzat írja elő, amely szerves része az általános urbanisztikai tervnek (PUG). Ha valaki az utcafronttól távolabb akarja felépíteni a házát, megteheti, de ez a távolság nem lehet nagyobb tíz méternél. A leggyakrabban engedélyezett távolság 2 vagy 4 méter, a városnegyedtől, övezettől függően. Fontos megjegyezni: egy új ház magassága csak két szinttel haladhatja meg a szomszéd telken álló földszintes házat. S ugyancsak lényeges tudnivaló, hogy egy épület a telek területének csak mintegy 40 százalékát foglalhatja el. Ha az építő ezt túllépi, szüksége van urbanisztikai tervre, engedélyre.
– Az építésügyi hatóságok rendszeresen ellenőrzik az új építkezéseket, kivizsgálják a reklamációkat. Mi történik akkor, ha szabálytalanságot észlelnek?
– Ha az ellenőrzés során a hatóságok azt tapasztalják, hogy az építkezés szabálytalan, hiányoznak a szükséges engedélyek, az építkezést azonnal leállítják. Az ellenőrzés során megszabott határidőn belül be kell szerezni a szükséges építési engedélyeket, ha ez nem történi meg, a következő lépés az épület lebontatása! Azt is el kell mondanom, hogy a szabálysértőkre komoly pénzbírság vár! Balázs Katalin, www.nyugatijelen.com
