Ritka hevességű vihart kavart Párizs és Brüsszel között a romák kitoloncolásának ügye; a vita rendkívül rosszul jött Nicolas Sarkozy francia államfőnek, aki novemberben veszi át a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport soros elnöki tisztét.
A válság augusztusig nyúlik vissza. E héten derült ki, hogy az illegális telepek felszámolására vonatkozó augusztusi belügyminisztériumi körlevélben elsősorban a romák táborainak megszüntetésére adott utasítást a tárca. A párizsi kormány képviselői viszont korábban azt állították, hogy nincsenek diszkriminatív, etnikai alapú megfontolások a kitoloncolások mögött.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden párhuzamot vont a mostani és a II. világháborús események között, és jogi kötelességszegési eljárás indítását helyezte kilátásba Franciaországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. Rendkívül erős kifejezések ezek Párizs és Brüsszel mozgalmas viszonyának történelmében, amelyben gyakoriak voltak a viták a múltban is, így a költségvetési hiány, a gazdasági protekcionizmus vagy éppen az iparpolitika kérdésében.
Válaszul Franciaország sem fukarkodott a csípős kritikákkal. Jean-Francois Copé, a kormányzó jobboldali pártnak, a Népi Mozgalom Uniójának (UMP) a frakcióvezetője azzal vádolta Európát, hogy "politikai hátsó gondolatoktól vezérelve" módszeresen tulajdonít szégyenletes és elítélendő szándékokat Franciaországnak.
Különösen sokat romlott Franciaország megítélése az Európai Parlamentben: a liberális és a baloldali tábor képviselőinek többsége a múlt héten rendre is utasította Párizst.
Az uniós országok többsége ugyanakkor diplomatikus csöndbe burkolódzik. A Franciaország fellépését támogató országok inkább hallgatnak, de a másik táborból már nem csak Románia fogalmaz meg bírálatot.
Németország szerdán elhatárolódott legfőbb európai szövetségesétől: Berlin megítélése szerint az uniónak joga van magyarázatot kérni Franciaországtól. Az osztrák államfő ugyancsak fenntartásait hangoztatta Franciaország viselkedése miatt. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy rosszindulatúnak mutatkozott a francia elnök, amikor azt tanácsolta Viviane Reding európai biztosnak, hogy fogadjon be ő romákat a saját hazájába, Luxemburgba.
A téma nyilván rányomja bélyegét az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésére, ahol Nicolas Sarkozynek szándékában áll kifejteni gondolatmenetét José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek. A Redinget személyes támogatásáról biztosító Barroso és Sarkozy egy asztalnál ül majd...
De nemcsak a romák ügye okoz feszültséget. Bernard Kouchner francia külügyminiszter még mindig tajtékzik amiatt, hogy Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő nem vett részt szeptember 2-én Washingtonban a közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások felújításának első fordulóján. "Nem lehetünk csendestársak, nem maradhatunk ki a tárgyalási folyamatból" - jelentette ki Kouchner kedden Párizsban. Ez is olyan vita, amely rosszul hat, miközben az Európai Unió éppen azon dolgozik, hogy az egységes külügyi szolgálat létrehozásával egységes hangon szólaljon meg a világban.
A romák körüli erőpróba minden esetre nem könnyíti meg a francia államfő feladatát a G20-csoport soros elnöksége átvételének közeledtével. Nicolas Sarkozy arra készül, hogy felsorakoztassa Európát prioritásai - a nemzetközi monetáris rendszer reformja, az árfolyamkilengések elleni küzdelem és a pénzügyi szabályozás szigorítása - mögé. Széleskörű megítélés szerint Sarkozy sikeres volt az EU soros elnökeként 2008 második felében, s akkor ugyanezekre a feladatokra helyezte a hangsúlyt.
