A határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták a kormánypárti felszólalók a szombaton a fővárosban rendezett autonómiakonferencián. Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések - amelyek nem Budapesten születnek majd - olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének - fogalmazott. A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte: az autonómia kérdése Nyugat-Európában is napirenden van, nem tipikusan magyar vagy kelet-európai kérdésről van szó. Balsai István, felidézve az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály elfogadását, a döntést a ciklus meghatározó lépésének nevezte. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárságnak akkor lesz jótékony hatása a nemzet jövőjére, biztonságára, ha a magyarországi állampolgárság a létbiztonságot, az emberi élet egészséges feltételeinek megteremtését jelenti. A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az autonómia ügyében jó esély van illúziók nélkül számon kérhető feladatokat meghatározni a tudománynak, a politikának és a népképviseletnek egyaránt. Az európai példák, ellenpéldák, eredmények és kudarcok feltérképezése bőven ad lehetőséget és feladatot - mondta, hozzátéve: "ami tény, hogy Trianon óta folyamatos, nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk". Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy a politikai rendszerváltás végrehajtására van szükség határon túl is. Ha egységes nemzetről beszélünk, egységes cselekvésre van szükség - jelentette ki, hozzátéve: ki kell iktatni a kettős mércét, ha magyar ügyekről van szó. Megjegyezte: örülnek a kettős állampolgárság intézményének, ez több mint lélektani kötődés, közjogilag is lehet majd kapcsolódni Magyarországhoz. Kitért ugyanakkor arra is, hogy ők nem felsőházat akarnak, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnének. A képviselőházban jár a képviseleti jog - mondta. Az erdélyi politikus az autonómiatörekvéseket azért tartotta fontosnak, hogy Székelyföld ne lépjen a szórványosodást útjára, mint Erdély egyes részei. Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg - fejtette ki. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselőkre van szükség, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá - mondta. Duray Miklós felvidéki író, politikus azt mondta, ő megrögzött autonómiapárti, az ugyanis a demokrácia szerves része, és a határon túli magyarság jövőjét általa lehet bebiztosítani. Ugyanakkor megállapította, hogy sem Romániában, sem Ukrajnában, sem a mai Szlovákiában nem igazán sikerült előrelépni a nyelvhasználaton és az oktatáson túl bármilyen jogi rendezés érdekében. Mint kifejtette: borúsan látja a helyzetet, a felvidéki magyarok szerinte feladták az autonómiát. Oda sem tudtak eljutni, hogy azon a szinten kerüljenek túl, amit 1919-ben, az első világháború után meghatároztak. Ez a veszélyes - fogalmazott. Semmilyen autonóm intézmény nem jött létre az elmúlt húsz évben, és ahogy múlik az idő, az esély egyre csökken - mutatott rá, hozzátéve: olyan megoldási lehetőséget kell megfogalmazni, amely működőképes, és a többség is elfogadja. Ugyanakkor hiányolta, hogy az érdekérvényesítéshez Magyarországról nem kaptak segítséget, és szükségesnek tartotta a felvidéki magyarság civil életének megerősítését. Ez a feltétele annak, hogy az autonómia bármilyen formája ismét napirendre kerülhessen. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia, ebben egészen biztos - tette hozzá. Meggyőződése, hogy az autonómia ügye nem Budapesten dől el. Sok a tévhit ugyanakkor az autonómiával kapcsolatban - vélte, hozzátéve: sokan álomként élik meg. Hozzáfűzte: számára az autonómia nem cél, hanem eszköz, megvalósítása nem "meseszerű". Az autonómia és megvalósulása hosszadalmas folyamat, annak a jogrend részévé kell válnia. A kisebbségi politika ezt úgy tudja elérni, ha a többségnél kellő támogatást tud szerezni - fejtette ki. Az igazi kérdés az, hogy egy határon túli magyar közösség politikai elitjének van-e bátorsága megfogalmazni a jövőképet, és azt ezután közvetíteni - fogalmazott a vajdasági politikus. A Magyar Nemzeti Tanácsról szóló jogszabályról azt mondta, kevesebb, mint amit pártként és közösségként megfogalmaztak, de ennél többet nem tudtak megvalósítani. A németországi Hunnia Baráti Kör által szervezett konferencián a Polgárok Házának konferenciatermét csaknem teljesen megtöltötték az érdeklődők .
Hozzászóló: Bósza János (2010-09-19 11:45:45) Autonómia konferencia Budapesten 2010.09.19. Ott voltam meghívott vendégként, a budapesti autonómiakonferencián, de nem szólalhattam fel, mert állítólag akkor Duray nem ment volna el és már minden időpont, felszólalási lehetőség ki volt töltve. Egy erdélyi honfitársunk így reagált: Pedig hát a felvidéki Bósza Jánosnak egyértelműen ott lenne a helye és fel is kellett volna szólaljon!!! Engedjétek Bószát beszélni!!! (erdely.ma) Csak az autonómia jogosságát hirdetem Nem engedték meg, pedig csak tíz percet kértem és voltak személyek akik nem jöttek el és a program szerint felszólalók lettek volna. Nem voltak jelen, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Kárpátaljáról dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke.Tehát lehetőség volt, egyértelmű nem engedték meg, hogy bemutathassam az egyetlen egy felvidéki autonómia tervezetet. xxx nagyon örülnék, ha ezt az írásomat leközölnék, mert a felvidéki médiák a hazai autonómia-törekvéseket hírzárlat alá vették és csak olyan eseményről számolnak be és olyan formában, ami számukra, vagyis az autonómia ellenzői számára nem kényelmetlen, valóságtartalmáért minden jogi következményét vállalom. Legalább ilyen formában tudjuk informálni a felvidéki magyar közösséget, hogy Felvidék él és élni is fog, lesz autonómiánk és sohasem fogunk asszimilálódni.