„Románia Magyarország nyelvén beszélt”

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/48699 2010. október 20.

Traian Băsescu román államfő csárdást táncolt a magyar állampolgársági törvényre - írta keddi számában a Jurnalul Naţional című napilap Schmitt Pál magyar köztársasági elnök bukaresti látogatásával kapcsolatban.

A román központi napilapok többsége nem foglalkozik az eseménnyel, amelynek a legnagyobb teret a Băsescut rendszerint bíráló és gyakran nacionalista hangvételű Jurnalul Naţional szenteli. Az első oldalon kezdődő tudósítás címében azt írja, hogy „Románia Magyarország nyelvén beszélt hétfőn”, és emlékeztet arra, hogy Băsescu a Schmitt Pállal folytatott megbeszéléseket követően kijelentette: Romániának nincs kifogása a módosított magyar állampolgársági törvény ellen.

A Jurnalul Naţionalszerint a magyar állampolgársági törvény nem ad semmilyen kedvezményt a határon túli magyaroknak közvetlen módon, de – mint írja – sajnálatos, hogy hatalomra kerülésével a Fidesz, illetve a magyar parlamentben a Jobbik feltámasztotta a nacionalista retorikát, ami „emeli a hőmérsékletet” a magyar közösségekkel rendelkező országokban.

Az Adevărul című napilap Románia tervezett schengeni csatlakozásával összefüggésben említette meg a magyar államfő bukaresti tárgyalásait। A legnagyobb példányszámú, mérvadó román központi napilap terjedelmes cikket ír arról, mely európai tagállamok ellenzik Románia schengeni csatlakozását. Az írás részeként tudósít az újság arról, hogy „Magyarország támogatja Romániát” ebben a törekvésében, idézve Schmitt Pálnak a bukaresti tárgyalásai utáni nyilatkozatát.

„Új alapokra helyezni a nemzet ügyét”

– „Vallom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, amelyek alapján a magyar embereknek találkozniuk kell – idézte Schmitt Pál magyar államelnök Márton Áron szavait, a nagy erdélyi püspök tiszteletére tartott koncert előtt elhangzott ünnepi beszédében Marosvásárhelyen.

– Márton Áront az „Isten szolgája” mellett a „magyarság szolgája” cím is megilleti. Mert saját egyházának hívein túl lelkipásztorává lett az egész hányatott sorsú erdélyi magyarságnak. Mert hitt nemzete történelmi igazságában. Ragaszkodott a magyarok kisebbségi, kulturális jogaihoz s a földhöz, melyet szavai szerint „őseink vére és könnye puhított...” – mondta a magyar államfő.

– Itt az ideje, hogy a magyarság letegyen arról az önsors-rontó szokásáról, hogy csak a bajban képes összefogni. Erdély történelmi nagysága a négy felekezet egyformán fontos, nemzetépítő jelenlétében áll. – Szeretném, ha mindazok, akik az erdélyi magyar közéletben bármilyen módon részt vesznek, mindig magukon éreznék a következő nemzedékek figyelmét. Ők számon fogják kérni az örökségüket – hangsúlyozta. – Két érmet hoztam magammal ajándékba: egyiken a honfoglaló vezérek alakja látható. A hét arc, a hét tekintet arra figyelmeztet, hogy a magyaroknak végzetük az egység, a közösen elvégzendő munka, az összefogás. A másik érem Szent István király alakját idézi meg, s vele a közös örökséget, a sokszínű közös hazát. Az összetartozás napjának megünneplésével és a különleges eljárásban megszerezhető magyar állampolgárság törvényével készek vagyunk új alapokra helyezni a nemzet ügyét – mondta a magyar államfő