http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33144
Tegnap délelõtt 10 és 11 óra között ismét sztrájkõrséget álltak az állami alkalmazottak érdekvédelmét ellátó szakszervezetek Szatmár megyei fiókjainak képviselõi a két kormánypárt,
a PD-L és az RMDSZ szatmárnémeti székházai elõtt. A tiltakozók a kormány megszorító intézkedései ellen léptek fel, kifogásolva a közszférában végrehajtott bércsökkentést, a bértörvényt, az alacsony minimálbért és több olyan intézkedést, melynek eredményeképp a közember életszínvonala jelentõsen csökkent az utóbbi hónapok során. Az elsõ ilyen jellegû megmozdulást egy héttel ezelõtt szervezték, és állításuk szerint mindaddig ismétlik majd, ameddig a hatalom nem enged követeléseiknek.
A tiltakozó akcióban részt vettek a Demokratikus Szakszervezetek Romániai Föderációja (CSDR), a Szabad Tanügyi Szakszervezet (FSLI), a FEN független tanügyi szakszervezet, a Cartel Alfa érdekvédelmi tömörülés, a SANITAS egészségügyi szakszervezet, valamint a Pro Autonomia szakszervezet Szatmár megyei vezetõi és tagjai. Két csapatra oszlottak, vezetõik pedig a Demokrata-Liberális Párt székháza elõtt kezdtek, majd átvonultak az RMDSZ-hez. A szövetség székháza elõtt egy idõ után megjelent Erdei D. István parlamenti képviselõ is, aki szóba elegyedett a tüntetõkkel. Az RMDSZ-es politikus igyekezett kicsit javítani a hangulaton, olyan lehetõségeket emlegetve fel, melyek enyhítenének a lázadozók problémáin. Elsõsorban a tanárok képviselõi méltatlankodtak, mivel szerintük az 50 százalékos béremelés a gyakorlatban 40 százalékos megvonást jelentett, és a káderek többsége annyira keveset keres, hogy nem futja legalapvetõbb szükségleteik kielégítésére. Erdei kifejtette: az erre vonatkozó törvény szerint a megszorítások határideje 2010. december 31. Ezt követõen pedig nemcsak a 25 százalékot kell visszakapniuk a közalkalmazottaknak, de béremelésre is számíthatnak. A keveset keresõk (1000-1200 lej alatt) esetén az emelés a 33 százalékot is elérheti. A szakszervezetisek szemmel láthatólag nem hitték, hogy ez meg is valósul, igaz, a képviselõ sem esküdött meg rá, hanem lehetõségként vázolta fel, abban az esetben, „ha minden jól megy“. A tiltakozók meg voltak viszont gyõzõdve arról, hogy ebben az országban semmi sem megy jól, ezért tamáskodva ingatták a fejüket, amikor Erdei elmesélte, hogy a készülõ bértörvény tegnapelõtti állapota még azt mutatta, hogy egy kezdõ tanár fizetése eléri majd az 1500 lejt. Secan Ioan, a Demokratikus Szakszervezetek Romániai Föderációja (CSDR) elnöke azt magyarázta a képviselõnek, hogy sokat segítenének a lakosságon, ha megemelnék a minimálbért. A multinacionális nagyvállalatoknál dolgozók körülbelül 70 százaléka minimálbéren van ugyanis, amibõl nem lehet megélni, a minimálbér-emeléssel viszont rákényszeríthetnék a multikat, hogy többet fizessenek.
Babos Krisztina
