[ 2010. október 26., 11:40 ]
A romániai magyar diákok szinte fele-fele arányban választják a magyar, illetve román nyelvű képzést, ami arra is rávilágít, hogy magyar szakkínálat tekintetében nagyok a hiányosságok – derül ki a Kolozsvári Akadémiai Bizottság által megrendelt felmérésből.A gyergyószentmiklósi származású Papp Z. Attila szociológus ötlete nyomán rendelte meg a felmérést a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), kivitelezője pedig a Gyergyói Omnibus Kft. Márton János koordinálásával. Az eddig még nem publikált tanulmányt a Szülőföld Alap támogatásával sikerült kivitelezni, és olyan kérdésekre ad választ, melyek elengedhetetlenek a stratégiakészítéshez.E felmérés hiánypótló; első lépése egy romániai magyar diákok pályaválasztásáról szóló adatbázis összeállításának. Márton János hangsúlyozta, a megkérdezés elsősorban osztályfőnökökre irányult, az ő birtokukban lévő információkból kerekedett ki a kép, és vannak hiányzó adatok, a 2009-ben végzettek 20 százalékáról nincs információ, és ezt figyelembe kell venni az adatok értelmezése során. A kérdezőbiztosoknak 62 település 130 iskolájának 367 osztályában végzett 8218 diákról kellett volna információt összegyűjteniük, végül összesen 6452 diákról sikerült részlegesen információkat szerezni. A kutatásba bevont 130 iskola közel fele önálló magyar iskolaként működik, további közel 15 százalékuk pedig magyar többségű iskolaként. A román többségű iskolák aránya 40 százalékot tesz ki. Kiderül, a sikeresen érettségizők aránya a nappali oktatásban a legmagasabb (94,8 százalék), ezen belül is kiemelkednek a speciális szakmai ágazaton végzők, az esti, illetve csökkentett látogatású szakokon kisebb az arány, kevesebb a továbbtanulási szándék is. A rendelkezésre álló adatok alapján az érettségizettek 51,3 százaléka tanul tovább egyetemen. A sikeres iskolák rangsorában második helyen szerepel a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, ötödik a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium Székelyudvarhelyről, de a 20-as rangsorban a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium is jelen van.
A 3964 felsőoktatásban és 177 szakosító képzőben továbbtanuló diákok több mint 95 százaléka Romániában folytatja tanulmányait, legnépszerűbb célvárosok Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad. Ha a kihelyezett tagozatokat is beleszámítjuk, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanul a diákok 42,11 százaléka, második a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (9,59 százalék), a harmadik a Sapientia–EMTE (7,73 százalék).Balázs Katalin, www.honline.ro
http://erdely.ma/kultura.php?id=76828&cim=tanulmanykotet_az_erdelyi_magyar_oktatasrol
Tanulmánykötet az erdélyi magyar oktatásról
[ 2010. október 26., 13:40 ]
Az erdélyi magyar felsőoktatás hátterét feltáró gazdasági-, munkaerőpiaci-, valamint közép- és felsőoktatási elemzéseket tartalmazó tanulmánykötetet mutattak be hétfőn Budapesten. A kolozsvári székhelyű Bolyai Kezdeményező Bizottság másfél évvel ezelőtt kezdeményezte egy tanulmánysorozat elkészíttetését, amely a romániai magyar felsőoktatás távlati fejlesztésének irányvonalait alapozná meg. Ennek a stratégiának az első fejezete a hétfőn bemtatott kötet. A szakmai munka célja, hogy 2011-ben megszülessen az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia minden lényeges alapeleme.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján elindult az erdélyi magyar felsőoktatás középtávú stratégiai elemeinek kialakítása. A tanulmány ennek a munkának az első lépéseként, a Bolyai Kezdeményező Bizottság indítványára, és az OTP Bank támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szakemberek feltérképezték a romániai magyar közép- és felsőfokú oktatást a gazdasági és társadalmi sajátosságok tükrében, s azt látták, hogy egy igen átgondolt összehangolásra van szükség.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara által készített, 255 oldalas tanulmány többek között kitér arra, hogy a felsőoktatási kínálatnak, ezen belül az erdélyi magyar felsőoktatásnak legalább három követelmény keresztmetszetében kell kialakulnia. Figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőben valószínűsíthető munkaerő-piaci igények mellett a felsőoktatási keresletet, amely sok esetben nem igazodik a munkaerő-piaci kereslethez.
Kitérnek arra is, hogy Romániában 144 középfokú magyar nyelven is oktató intézmény működik 9.688 magyar helyet kínálva, továbbá 10 felsőfokú alapképzést biztosító egyetem működik, 5978 magyar helyet hirdetve.
Az állam által oktatásra szánt összeg elmarad az európai átlagtól és diákok és szüleik elvárásaitól is. A középfokú képzés szakirányai és az egyetemi képzési ágak között nincs megegyezés, ám a diákok választási preferenciáit tekintve sem feltétlenül van szoros a kapcsolat aközött, hogy milyen szakon járt középiskolába egy fiatal és hogy milyen profilú egyetemen tanul tovább.
Annak érdekében, hogy az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia 2011-ben elkészülhessen, a demográfiai-szociológiai és egyetemszervezési tanulmányok munkálatai töretlenül folytatódnak.
Az MTI nyomán
Schmitt Pál látogatásáról, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) frissen akkreditált tanárképző intézetéről, továbbá a jövőben tervezett szakok indításáról esett szó tegnap a PKE rektori tanácstermében megtartott sajtótájékoztatón.
János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora a magyar köztársasági elnök múlt heti látogatására tért ki, amelyet a román sajtó elferdítve politikai látogatásként mutatott be. A rektor leszögezte: Schmitt Pál egyetemi látogatást tett, akivel egyebek mellett a felsőoktatási intézmény jövőjét tárgyalták meg. Mint mondta, a PKE partnerként tekint mindkét egyetemalapító – református és római katolikus – történelmi egyházra, és kérte az egyházmegyét, illetve -kerületet, hogy az eddigiekhez hasonló módon vegyenek részt az intézményépítés munkájában. Kiemelte a régióban gondolkodás fontosságát, a határon átnyúló együttműködési program folytatását, s szólt arról, hogy a debreceni és a nyíregyházi felsőoktatási intézményekkel egyetemi hálózat kiépítését is tervezik. Kifejtette, hogy egységes kárpát-medencei magyar nyelvű oktatásban gondolkodnak, hangsúlyozta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel való partnerség fontosságát, amelynek jeleként a múlt héten a magyar államfő jelenlétében aláírták az Erdélyi Magyar Felsőoktatás Stratégiát.
Ezek után Flóra Gábor kancellár, a bölcsészettudományi kar dékánja az egyetem gazdasági hátteréről, a pályázatokról és támogatásokról, a tervezett képzésekről beszélt. Öt új szakot terveznek indítani – akár már jövő évtől, ha minden terv szerint megy –, ezek közül az egyik, a bank és pénzügy már régebbi javaslat. A másik négy alapképzés, amit indítani szeretnének a vallástudományok, a kulturális mediátor, a tanítóképző, valamint a gazdasági informatika szak. A közgazdaságtudományi kar akkreditálása után a kis- és középvállalatok fejlesztése elnevezésű mesterképzés indítását is tervezik, továbbá a szintén akkreditált zene- és képzőművészeti tanszék is szándékozik indítani egy mesterképzést.
Horváth Gizella rektorhelyettes beszélt a frissen akkreditált tanárképző intézetéről, amelyet a PKE egyik legnagyobb sikerének tekintenek. Az intézet jelentőségét emeli, hogy eddig a tanárképzés az állami egyetemek monopóliuma volt, továbbá lehetőség nyílik általa arra, hogy a PKE tagokat delegáljon az országos akkreditációs bizottságokba.
A tanintézet vezetői kifejtették véleményüket az oktatás nehézségeiről is. A rektor szerint presztízsbeli, anyagi és morális válság sújtja már jó ideje a tanügyet. „Az oktatás drága, a tudatlanság még drágább. Ez így sokáig nem folytatódhat, valaminek történnie kell” – utalt egyebek mellett a tanárok megélhetési problémáira. Majd arra is kitért, hogy a tanítóképzés problémájának – magyar egyetem kezébe kerülhet-e a magyar nyelvű tanárképzés? – politikai vetülete is van, ezért is volt fontos ezt az akadályt sikerrel venni.Balla Sándor Reggeli Újság
PKE – Az oktatás drága, a tudatlanság még drágább
[ 2010. október 26., 13:05 ]
János Szatmári Szabolcs, Flóra Gábor és Horváth Gizella
