Gulyás Gergely (Fidesz) a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottság alapvető jogok és kötelességek munkacsoportjának álláspontját ismertetve azt mondta: a választójoggal kapcsolatos szabályozást, beleértve a korlátozásokat is, kétharmados törvényben kell szabályozni; ez megnyitja a vita lehetőségét a határon túli magyarok választójogának kérdéséről is. Kifejtette: azt tartaná helyesnek, ha az alkotmányban a választójoggal kapcsolatban a magyarországi lakóhely kikötése nem szerepelne, csak a magyar állampolgárság. Mindezt azzal, hogy a további jogosultságokat vagy korlátozásokat a választójogi törvényben kellene szabályozni – tette hozzá. A politikus elmondta: még nem tisztázott, milyen formában valósulna meg a határon túli, állampolgársággal rendelkező magyarok szavazati joga, de elképzelhetőnek tartja, hogy hat-nyolc külön mandátum sorsáról döntsenek. Álláspontja szerint ugyanakkor indokolt, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak valamilyen formában.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI kérdésére közölte: ha a parlament elé kerül a határon túli magyaroknak szavazati jogot megadni szándékozó kormány-előterjesztés, a KDNP támogatni fogja. Harrach Péter ugyanakkor hozzátette: a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében nem ismerik a kormány álláspontját, és nem tudják milyen döntést hoz majd a Fidesz frakció. Azok a nemzettársaink, akik a magyar állampolgárságot igénylik és megkapják, erős magyar kötődésről tesznek tanúbizonyságot, ezért a magyar államtól megérdemelten kapják meg a szavazati jogot – jegyezte meg.
A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről a határon túli magyarok döntsenek. Szávay István országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: elképzelésük szerint 26 mandátum sorsáról határozhatnának a külföldön élő magyar állampolgárok úgy, hogy – lakóhelyüktől függetlenül – a pártok országos listáira adják le szavazatukat, majd azokat a töredékszavazatokkal együtt összesítik. Vagyis a határon túl élő magyarok egyetlen választókerületet alkotnának. A parlament létszáma így legfeljebb 239 lehetne, mivel az alkotmány kétszázban maximálja a Magyarországon megválasztható képviselők számát, további 13 politikus pedig az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselheti.
Az LMP szerdai közleményében határozottan elutasította azt a kormánypárti tervet, hogy a kettős állampolgársággal választójogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. A választójoggal például a rendészeti politikába, a nyugdíjrendszerbe, az adózásba lehet beleszólni. Ezt pedig az LMP véleménye szerint ne tegyék azok, akiket ezek az ügyek nem érintenek, döntéseik következményeit nem ők viselik – írták.
