A Fő téri zászló rudak kihelyezése, ismét bebizonyította, hogy a magyarság képviselőinek teljesítménye gyenge. Szomorú, hogy az orruknál fogva vezetik őket és velük együtt a kolozsvári magyar közösséget is. A zászló rudak kihelyezése már csak egy utolsó csöpp volt a pohárban, amellyel egy láthatatlan határt lépett át a Polgármesteri Hivatal megalázva a kolozsvári magyarságot.
Tisztelt László Attila alpolgármester úr!
Az ön eddigi, két évi munkája nem egy közösségi vezető aktív, eredményes tevékenységét tükrözi, hanem inkább egy olyan emberét, aki a hatalomért képes volt minden párt, közösségi érdeket feláldozni. Íme néhány tény a teljesség igénye nélkül:
- Eltűnt a Dsida Jenő utca Kolozsvárt!
- Román rendezvény keretében felavatták a Fő tér felét!
- A Polgármesteri Hivatal nem teljesítette a magyarság 11 pontját!
- A Mátyás király szobor átadását már csak a csúszások jellemzik!
- Nem került háromnyelvű helységnévtábla Kolozsvár bejárataihoz, illetve kétnyelvű feliratok a városban!
- Továbbra is pusztulásra ítélt a Hazsongárdi temető!
- Cserben, megoldatlan helyzetben maradt, Kolozsvár egyik legismertebb magyar iskolája, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum!
- Újra zászlótartók kerültek a Főtérre, az eredeti tervek ellenére!
A fent említett pontok, ügyek töredéke önt már rég arra az elhatározásra kellett volna juttatnia, hogy alpolgármesteri funkciójáról le kell mondania. Mivel ön ezt nem tette meg. Ezért gondoltuk úgy, hogy összegezzük azokat az érveket, mulasztásokat ami indokolttá tette az ön lemondását.
Reméljük belátja, hogy a kolozsvári magyarság elvesztette önben a bizalmát és benyújtja lemondását helyet adva egy olyan generációnak, akinek a magyar nyelv, magyarság, civil és egyházi szervezetek problémáinak képviselete nem egy teher, hanem egy kihívás, megoldandó feladat.
Kolozsvár, Civil Ellensúly Mozgalom,
2010.10.10.
