[ 2010. október 22., 20:18 ]
„A recesszió elleni harc hevében a román parlamenti képviselők – tévedésből – levágtak egy illetéket". Ezzel a címmel jelent meg az Associated Press híre a keddi szavazási paródia után. Az amerikai hírügynökség szerint a nagy nemzetgyűléshez hasonló egyhangú szavazás valószínűleg örömmel tölti el az egyszerű embereket, bár a kormány bizonyára megpróbálja hatálytalanítani.
A France Presse is „villára veszi" a parlamentet, azzal a kiegészítéssel, hogy a szavazás bizonyára nem nyeri el a Nemzetközi Valutaalap tetszését. A román képviselők öngólja tág teret kapott a spanyol EFE tudósításaiban, de az AP hírét még a dél-afrikai hírügynökségek is átvették. Joggal állítjuk tehát, hogy rajtunk röhög az egész világ.Ha esetleg valaki nem hallotta volna, arról van szó, hogy kedden a kormánypárti politikusok, sőt maguk a miniszterek is megszavazták a hozzáadott értékadó 5%-ra való csökkentését az alapélelmiszerek esetében, illetve hogy 2.000 lejig nem adózzák meg a nyugdíjakat. A két törvény valóságos bomba Boc számára, aki szerint ez a szavazás „nem követte a kormány stratégiáját", s a maradék haját tépi kétségbeesésében, miközben abban reménykedik, hogy az elnök nem írja alá, hiszen azért terelték a parlamentbe a minisztereket is, hogy biztosak legyenek benne, a törvény nem megy át. Csakhogy, ahogy a bizonyítványukat próbálják magyarázni, más 72 törvénytervezet közé keveredtek, s a képviselőknek fogalmuk sem volt, miről szavaznak, csak a frakcióvezető jelét lesték, s aszerint nyomták meg a gombot.„Uninominális" honatyáink a felsőházban sem hazudtolták meg önmagukat. Csupán egy nappal a képviselőházi „tévedés" után a szenátusbeli pédélések is „tartogattak egy meglepetést" Emil Boc számára: leszavazták azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely pluszadót vetett volna ki azokra, akiknek egynél több ingatlan vagy személygépkocsi van a tulajdonukban. Igaz, hogy a végszót a képviselőház mondja ki az ügyben, de ezzel a szavazással ismét koppintottak egyet Boc orrára. Persze, nem a miniszterelnök megleckéztetése volt a fő cél, a szenátorok saját vagyonukat kívánták óvni a túladóztatástól.
Magától adódik a kérdés: milyen hatalom, milyen kormány és milyen parlament az, amelyik csupán tévedésből tesz jót? Sőt, nem szégyellik bevallani, hogy tévedésből nem tudnak újabb rend bőrt lenyúzni a választópolgárokról, akiknek a szavazataira hamarosan újra igényt tartanak.
Ezek után nem csoda tehát, hogy rajtunk röhög a világ Amerikától Dél-Afrikáig. Mi is azt tennénk, ha másról lenne szó. Így azonban azon tűnődünk, meddig lehet még süllyedni ostobaságban, gazemberségben, népnyúzásban? Mózes Edith Népújság
