Az Egészségügyi Minisztérium már évek óta riogatja a polgárokat a vizitdíj bevezetésével, de valami miatt állandóan elhalasztódott, nem került terítékre a téma komoly megvitatása.
Cseke Attila, a szaktárca minisztere határozott lépést tett az ügyben: eldőlt, hogy július elsejétől bevezetik a vizitdíjat. Miután a nyugdíjasok jóval nagyobb táborára sikerült kiterjeszteni az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetését (5,5 százalék havonta a nyugdíj teljes összegére számítva, minden 740 lejnél nagyobb nyugdíj esetében) ez év elejétől, minden bizonnyal a vizitdíj bevezetését sem fogják halogatni. Többször is elolvastam már a miniszter magyarázatát: „A hozzájárulás fizetésének kötelezettsége arra ösztönzi majd az embereket, hogy előbb az alapellátást vegyék igénybe, tehát a háziorvosukhoz forduljanak, és csak azután menjenek szakorvoshoz, a háziorvostól kapott küldő cédulával, illetve – a sürgősséget és a baleseteket leszámítva – kórházba is csak így kerüljenek”.
Olvasom és nem igen értem. Hisz eddig is az történt, hogy ha valaki megbetegedett (hacsak nem sürgősségi esetről vagy balesetről volt szó, amikor mentőt kellett hívni, s az egyenesen a kórházba vitte a pácienst), először mindenképpen a családi orvoshoz kellett mennie. A családi orvos volt az, aki tovább küldte szakorvoshoz, esetleg laboratóriumi vizsgálatra a beteget… Vagyis először az alapellátást vették igénybe, s csak szükség esetén a valóban sokkal költségesebb kórházi ellátást. Természetesen gyakran megesett, hogy a páciens, ismerve a betegségét, egyenesen a szakorvost kereste fel, s ilyenkor természetesen fizette a kiszabott taksát, még akkor is, ha az illető orvosnak volt (van) szerződése az egészségbiztosítási pénztárral, ám hónap közepére már „elfogyott” az egész hónapra kiszabott, felhasználható pénzösszeg. De nem ritkán, legalábbis itt Aradon, háziorvosi küldő cédulával együtt is úgynevezett rész-hozzájárulást (co-plată) kellett (kell) fizetnie a betegnek már évek óta bizonyos orvosi vizsgálatokért (röntgen, laborvizsgálat), függetlenül attól, hogy rendelkezik egészségbiztosítással, esetleg nyugdíjas vagy fogyatékos személy.
A vizitdíj bevezetésével remélhetőleg megszűnnek a jelenlegi co-plată jellegű részhozzájárulások.
Bár a Nyugati Jelenben is olvashatták már a szakminisztériumnak a vizitdíjak tervezett mértékéről szóló sajtóközleményét, sok olvasó kérésének teszünk eleget azzal, hogy az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mennyit kell majd fizetnie a betegnek egy-egy orvosi-egészségügyi szolgáltatásért. Háziorvosi ellátás munkaidőben 5 lej, otthoni vizit esetében 15 lej; egy szakorvosi vizsgálat 10 lej, rendelési időn túl 20 lej; egy otthoni mentős vizsgálat 20 lej; egy rehabilitációs kezelés (fiziko- vagy kinetoterápia, masszázs stb.) 50 lej kúránként, évente két kezeléssorozatot véve alapul; egynapos kórházi ellátás 10 lej, hosszabb beutalás esetén 50 lej; egy laborvizsgálat 1 lej vizsgálatonként; egy röntgenvizsgálat 5 lej. Mentesülnek a fizetés alól az országos egészségügyi programokban (daganatos betegségben szenvedők, cukorbetegek, tüdőbetegek, vesebetegek stb.) részt vevő betegek (sugár- és kemoterápia, dialízis stb.). A vonatkozó rendelet meghatározza azokat a népességkategóriákat (gyerekek, kisnyugdíjasok stb.) is, akiknek szintén nem kell a hozzájárulást fizetni. A tervezetben az is szerepel, hogy egy beteg évente legtöbb 600 lejt fizet, ezen az összegen felül mentesül a vizitdíj befizetése alól.
