Tíz évre előre „eldőlhet” a magyar kisebbség sorsa, az idei népességszámlálás eredményétől függően – állítja Veres Valér kolozsvári szociológus, aki szerint az idei felmérés eredménye a romániai magyarság számára „lélektani küszöb” lehet. Bár a szakértő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, arra figyelmeztetett: a romániai magyarság lélekszáma jelentősen csökkent, fel kell tehát készülni a kellemetlen meglepetésekre.
„A magyarság számaránya különösen fontos azokon a településeken, ahol eddig éppen csak hogy elértük a húsz százalékos küszöböt. Előfordulhat, hogy az idei mérések már más arányt mutatnak, és akkor a jövőben a nyelvi jogok gyakorlását például nem szavatolják a törvények, helyi alkukra van szükség” – figyelmeztetett a szociológus, aki szerint általános tendencia a népességcsökkenés: becslések szerint jelenleg körülbelül 1,3 millió magyar él Romániában.
„Európa-szerte érvényes az elöregedés, az unió tagállamaiban a statisztikákat csak a bevándorlók javíthatják, de ilyen jellegű népességpótlásra az erdélyi magyar közösség nem számíthat” – emlékeztetett Veres Valér, aki elmondta: tudomása szerint nem folyik szakszerű vizsgálat arról, hogy a kettős állampolgárság megszerzése felgyorsíthatja-e az elvándorlást.
Forrás: Országos Statisztikai Hivatal (2011: becsült adat)
A romániai magyarok lélekszámának alakulása az elmúlt 34 év során
Az idei népszámlálás első eredményeit 2012 márciusában hozzák nyilvánosságra, részleges eredmények a következő év júniusában látnak napvilágot, a végleges eredményeket azonban csak 2013-ban teszik közzé. A teljes felmérés körülbelül 50 millió euróba kerül, a begyűjtött adatok jelentősen befolyásolhatják az ország adminisztrációját, szociálpolitikáját.
„A népszámlálás adataihoz viszonyítunk tíz éven keresztül, ma a 2002-es adatok alapján számolnak ki minden mutatót, ezért perdöntő, hogy milyen számokkal dolgozunk a következő évtizedben” – hangsúlyozta a kolozsvári társadalomkutató, aki szerint különösen fontos, hogyan történik a felmérés a többetnikumú vidékeken.
„Jelentős eltérések mutatkozhatnak például azokon a területeken, ahol a romák az előző népszámláláskor még magyarnak vallották magukat” – mondta Veres Valér, aki szerint éles fordulat ott következhet be, ahol a magyarok és a romák között az utóbbi években megromlott a viszony.
A népszámlálásra való felkészülést különösen fontosnak tartják a kisebbségi érdekvédelmi szervezetek. Az RMDSZ szociológusokból, társadalomkutatókból álló szakmai csoportot hozott létre annak érdekében, hogy a magyar közösség felkészülten várja a népszámlálást. Külön kampány szól majd a szórványvidékek és a zömmel magyarok által lakott régiók számára. Az októberi felmérést megelőző kampányt Porcsalmi Bálint, a szövetség kampányszakértője vezeti.
Fotó: Tofán Levente
Egyre kevesebb a sokgyermekes család Romániában
Porcsalmi úgy véli: teljes összefogásra van szükség a népszámlálás előtt, mert azokat kell a leghatásosabban megszólítani, akikhez a magyar nyelvű tömegtájékoztatás nehézkesen jut el. „Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy a magyarság felvállalása nem jelent hátrányt. Különösen fontos ez ott, ahol a magyarok aránya alacsony, ahol sok a vegyes házasság, itt ugyanis sajátos nyomás nehezedik az érintettekre” – figyelmeztetett a mozgósítás felelőse.
Porcsalmi elmondta: az idei felmérés újdonsága, hogy a népszámlálási íveken nem lesz előre kódolt nemzetiség. „2002-ben román vagy egyéb nemzetiség között lehetett választani, most nem kényszerül ilyen döntésre a válaszadó” – ismertette a módosításokat a kampányszakértő, aki elmondta: szorgalmazzák a kétnyelvű adatlapok bevezetését. Az Országos Roma-ügynökség vezetője, Ilie Dincă szintén arra figyelmeztetett: nem mindegy, hogy nyomás alatt nyilatkoznak-e a válaszadók vagy sem, így az is mérvadó lehet, hogy kik végzik a népszámlálást.
„Szerencsés volna, ha a romák által lakott településeken vagy település részeken a roma közösségekben roma kérdezőbiztosok végeznék a felmérést. Nagyobb bizalommal lennének így az emberek, és reálisabb képet alkothatnánk: hol, hogyan élnek és hányan vannak a romániai romák.”
Megjegyzés
Nem nagyon világos, hogy a cikkírő mit is akart elmondani, mert ha a magyar nemzetiségűeket vizsgálta a szociológus, akkor miért kellett a roma nemzetiséggel keverni az adatokat.
Köztudott, hogy csökken a népesség s nemcsak a magyarok száma! Ezzel szembe a roma közösség népességgyarapodásának dinamizmusa is ismert. Attól, hogy nem román ajkú hanem roma származású számláló biztos lesz a magyarok száma nem fog megnőni.
Az anyaország eddigi vezetői számára egyáltalán nem volt fontos, hogy a határon kívül rekedt nemzetközösséggel mi lesz, sőt amint a szövetségiek félelempolitikája sokkal rosszabb jelenségeket hozott elő mint a mostani elindított honosítási hullám,amire a szociológus barátunk is szólt.
A jelenlegi anyaországi parlamentnek, kormánynak és kormánypártnak mindenképpen el kell fogadnia a valós helyzetet. Az erdélyieket nem kell a szociális támogatásra ítélni! Népközösségünknek van még annyi gazdasági tartaléka, hogy ne következzék be az, hogy az anyaországiaknak kelljen szociális segélyeket folyósítson. Ebben főleg a megosztási cselekedetek elhagyása és a közös gazdasági elemek megkeresése és fejlesztése kell elsőrendű feladattá váljon. Jól érezhető, hogy eddig az anyaországból érkező támogatások csak részben érték el a céljukat.
Örvendetes, hogy a MÁÉRT keretében elkezdődött egy fajta stratégiaváltás és hogy intézményesíteni szeretnék azt - még a januári hónap folyamán. Ebbe azonban a szakemberek segítsége nélkül kár lenne belekezdeni. A szakosztályok illetve az al-szakosztályok köré szakember csoportokat kellene behívni, felkérve a támogatásukat.
A kialakított stratégiát főleg a helyi sajátosságokat ismerő szakmabeliekre kellene építeni, úgy hogy egyik politikai alakulat se tudja kisajátítani és mindenki számára kötelezővé kellene tenni ahhoz, hogy ne még függjön az éppen kormányon levőtől.
Ennek a feladatnak az elvégzésre pedig olyan intézmény rendszert kell kiépíteni, amely szintén nem politika függő lenne. Ezt csak azért írjuk le mert az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy sok esetben a politika kevésbé vette tudomásul a szakmai közegtől érkező visszajelzéseket. (Erdélyi Polgár)
