Az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek nyilvánította a bukaresti Alkotmánybíróság (AB) a kormány felelősségvállalásával elfogadott új oktatási törvényt, a döntés után két órával Traian Băsescu államfő kihirdette a jogszabályt. Az AB elfogadhatatlannak minősítette Mircea Geoană szociáldemokrata felsőházi elnök alkotmányossági kifogását, mely a törvény elfogadásának módjára vonatkozott, továbbá elutasította az ellenzéki pártok megkeresését is, amely a szabályozás egyes lényegi elemeinek alkotmányellenességét kifogásolta.
A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy a román szenátusban jelenleg is vita alatt van az oktatási törvény, amelyet az ellenzéki pártok - kihasználva többségüket az illetékes szakbizottságban - teljesen átalakítottak, ám ezzel egy időben az Emil Boc vezette kabinet kormányzati felelősségvállalással - azaz a parlamenti vita elkerülésével - az eredeti változatot átverekedte a törvényhozáson. Az aktust az ellenzék megtámadta az AB előtt, amely először helyt is adott a kérésnek, majd egy kétértelmű határozattal mégis elfogadhatónak nyilvánította az eljárást, így a több, mint egy éve a román politika napirendjén szereplő tanügyi törvény kedden harmadszor került a taláros testület elé. (Sőt, 2009-ben a bírák egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánították a felelősségvállalással való elfogadást, mivel nem találták megalapozottnak a kormány sietségét és a törvényhozás megkerülését). Mivel a jogszabály "ellenzéki változata" még mindig a szenátusban van, a kormánypártoknak paradox módon el kell utasítaniuk a plénumban az általuk kezdeményezett jogszabályt .
Az új szabályozást nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a nagy felsőoktatási intézmények vezetői is élesen bírálták, a kormánypártok szerint azért, mert számos eddigi kedvezményt eltöröl: tilos lesz például harmadfokú rokonsági viszonyban lévő személyeknek, hogy egyazon egyetemen belül vezető funkciókat lássanak el, továbbá a "diplomagyáraknak" nevezett, sokszor nevetségesen könnyű elvárásokat támasztó, így rengeteg diákot vonzó intézmények fokozottabb ellenőrzését is célul tűzi ki.
A kisebbségi oktatás számára a törvény mindenképpen előrelépésnek értékelhető. Legismertebb és egyben a román politikusok részéről leginkább bírált rendelkezése, hogy a kisebbségi nyelven tanuló diákok ezentúl Románia történelmét és földrajzát is anyanyelvükön tanulhatják, valamint a román nyelvet sajátos tanterv szerint és speciális tankönyvekből oktathatják számukra a középiskolában is.
A jogszabály életbe lépése után fokozatosan megvalósul az oktatási intézmények decentralizációja, azaz az iskolák az önkormányzatok felügyelete alá kerülnek, irányításukban a helyi közösség, a szülők is szerepet kapnak, jelentősen csökken így a megyei tanfelügyelőségek és a minisztérium beleszólási joga.
Mircea Geoană, a szenátus elnöke eközben kijelentette: újra megtámadja a törvényt az Alkotmánybíróságon, mivel nem érti, hogyan dönthet a taláros testület ugyanazon jogszabályról két egymást követő alkalommal ellentétesen .
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt liberális oktatási miniszter, Andrei Marga leszögezte: a szabályozás a náci kormányprogramhoz hasonlít.
