A hétvégén a nagyváradi Góbé csárdában ült össze a romániai ANTREC (Falusi, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Egyesülete) és a magyarországi FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) elnöke panziótulajdonosok és egyetemi tanárok társaságában, összesen huszonnégyen (nyolcan Magyarországról, tizenhatan Romániából), hogy egy magyar–román falusi turizmus-protokollt írjanak alá. A részletekről az ANTREC elnöke és egyben az egyesület Bihar megyei fiókjának vezetője, Maria Tãtar, valamint a FATOSZ elnöke, Csizmadia László tájékoztatta lapunkat.
Az említett protokoll aláírásának célja a régió falusi és agroturizmusának népszerűsítése, fellendítése a határ mindkét oldalán. Támogatást szeretnének nyújtani a panziótulajdonosoknak, hogy olyan strukturális alapokhoz jussanak, melyekkel fejleszteni tudják a vállalkozásaikat. Ugyanakkor ezzel egy hosszú távú együttműködés alapjait is lefektetik mind a közös, mind pedig a specifikus hagyományok, szokások, mesterségek népszerűsítésében. A két egyesület a szerződés alapján szeretne olyan Európai Uniós forrásokhoz hozzájutni, mellyel közösen haladhatnak előre a szegmens fejlesztésében, a tapasztalatok átadásában, tanulmányutak megvalósításában, valamint a szomszédos területek nyelvének megtanulását is szeretnék elősegíteni, részletezte az ANTREC elnöke, vonatkozik ez legalábbis azokra az alapszavakra, melyek a falusi turizmus területéhez tartoznak, ezzel is elősegítve a határ menti együttműködést. Nem utolsó sorban pedig szeretnének közös fesztiválokat, vásárokat, eseményeket szervezni.
A protokollt végeredményben a két országos egyesület köti meg, a hatását azonban leginkább a határ menti településeken működő panziók fogják érezni, hiszen így tudnak jelentkezni az uniós határ menti pályázatokra, de nem zárja ki az országos eseményeket sem. A találkozón a két egyesület ismertetésén kívül a határ mindkét oldalán felmerülő, illetve egyik vagy másik oldalon specifikus problémákról is vitáztak. Össze is írták ezeket, ami mind a két szervezet számára előrelépést jelent, sőt, megoldásokat is találtak néhány problémára. A két egyesület szerepe amúgy nem az, részletezte Tãtar, hogy turistákat vigyen a hozzájuk tartozó panziókba, hanem hogy megtanítsa a panzióvezetőket arra, hogyan tudnak új klienseket vonzani. Továbbá pedig ingyenesen segítik a tagjaikat a jogi ügyekben. A panziók saját akaratukból válhatnak taggá néhány nyomtatvány kitöltésével, egy kérvény leadásával és egy tagdíj befizetésével. A Romániában 1994 óta működő szervezetnek harmincegy megyei fiókja van az országban.
A megbeszélésen falusi turizmust oktatók is részt vettek, akik azonban gyakorlatban nem vezetnek panziót, így előkerültek az elmélet és gyakorlat közötti különbségek. Tãtar kiemelte, Nagyváradon az országban akkreditált öt turisztikai előkészítő iskola egyik központja működik, ahol a turizmusban dolgozókat képzik a szobalánytól az adminisztratív személyzetig, melyet a Erdélyi-szigethegység Turisztikai Egyesület tart. Magyarországon például nem kötelező szakmai képesítéssel rendelkezzen az, aki panziót akar nyitni, viszont a FATOSZ képviselői is úgy látják, valóban szükséges ez. Tãtar kérdésünkre kifejtette, a gyakran más területekről érkezőknek szükséges legalább az alapelemeit elsajátítaniuk ennek az elsőre nagyon egyszerűnek tűnő szakmának, így a kurzusokon foglalkoznak azzal is, hogyan kommunikáljon egy panzióvezető a turistával, de azzal is, hogy hogyan lehet professzionálisan, hatékonyan elvégezni a takarítást.
Csizmadia László, a FATOSZ elnöke elmondta, a találkozó ötlete a román kollégáktól származik, de már régóta jó kapcsolatot ápolnak. Most tulajdonképpen közös EU-s pályázatokat szeretnének együttesen elnyerni. A célok között a közös honlap, kiadványok, fesztiválok, vásárok szerepelnek. Egy kutatási projekttel is készülnek, melyben az aradi és a debreceni egyetem vesz részt, a két országos egyesület biztosítja a szakmai hátteret. Ezzel a falusi turizmus helyzetét akarják felmérni a határ két oldalán. A FATOSZ elnök kiemelte, minden szerződés mellett is a legfontosabb az emberi kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Véleménye szerint csak idő kérdése, hogy elfelejtve a határokat, az együttműködés igazán jól működjön.
Csizmadia amúgy győri születésű, de a Budapest melletti Piliscsabán él jó ideje, két egyetemen is oktat, 2000 óta az egyesület elnöke, melynek tizenkilenc megyei szervezete van. Kitért arra, hogy fontos a minősítés mellett, hogy valamilyen szakirányú végzettsége legyen a falusi turizmusban dolgozónak. Az egyesület tervei között szerepel, hogy az általuk minősített vendégfogadó egységek dolgozóinak minden évben tudjanak szervezni szemináriumot, tanulmányutat, hogy állandóan frissítsék tudásukat, bővítsék tapasztalataikat, ezzel megtartva a minőséget.
A magyarországi szövetség elnöke a városnézést követően amúgy elmondta, káprázatosan szépnek tartja Nagyvárad belvárosát, szerinte a régi kultúra vonzerejében igen nagy lehetőségek rejlenek, melyeket ki kellene használni.
A két egyesület vezetői legközelebb február első felében fognak találkozni Budapesten további egyeztetés végett.
Freund Emese, Reggeli Újság
