A Kolozsvári Főkonzulátus 2011. január 10-től az eredeti épületben, de új helyen és új telefonszámon fogadja a honosítás iránt érdeklődő, de időponttal még nem rendelkező honfitársakat. A Főkonzulátus udvarán (Kolozsvár/Cluj-Napoca, Főtér/Piata Unirii 23), a könyvesbolt jobb oldalán lévő irodában felvilágosítást, kérelem nyomtatványokat és időpontot is kaphatnak. Az iroda telefonszáma 0264-334436.
Tudnivalók a magyar állampolgárság kéréséről
Az egyszerűsített honosítási eljárással megszerezhető magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tudnivalókat ismertette október közepén a Báthory István Elméleti Líceumban Wetzel Tamás, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi szaktárca miniszteri biztosa és Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. A tájékoztatás alapján akkor készült összeállításunkban több helyzetre vonatkozó megoldásokat foglaltunk össze, ismertetve a kérelmezési eljárást, a jogosultak körét, az állampolgársággal járó kedvezményeket, az érdeklődésre való tekintettel ezt most ismét közreadjuk. A külhoni magyarság hivatalosan 2011. január elsejétől, gyakorlatilag az újévi ünnepnapok lejártával, január harmadikán nyújthatja be a magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozó kérelmét. Noha az országgyűlés által május 26-án megszavazott törvény már augusztus 20-án hatályba lépett, az igényléseket a fent jelzett időponttól kezdődően veszik át az erre a célra kijelölt hivatalok, ugyanis a magyar közigazgatási rendszernek logisztikai szempontból fel kell készülnie az eljárás folyamatának akadálymentes lebonyolítására. A rendszer kiépítése több száz munkatárs alkalmazását, a külképviseletek megerősítését feltételezi – magyarázta Wetzel Tamás.
– A mai magyar adminisztrációban határozott szemléletváltásnak is érvényesülnie kell, ugyanis a bürokrácia gyakorlata nemegyszer elszakad a valóságtól. Rendet kell tenni a fejekben, meg kell értetnünk az emberekkel, hogy ma már egy teljesen más világot élünk, amelyben minden magyar embernek alkotmányos joga, hogy állampolgársághoz jusson. Tapasztaltam ugyanis olyan eseteket, amikor a döntés-előkészítőből, elbírálóból a legcsekélyebb emberség is hiányzott az állampolgárságért folyamodó, országhatáron kívül szorult magyarokkal szemben – hangsúlyozta a politikus.
Jogosultak, igazoló iratok, a kérelmezés helyszínei
Az egyszerűsített honosítási eljárás által az országgyűlés különféle bürokratikus akadályokat is megszüntetett: eltörölte az állampolgársági vizsgát, a lakcímpapírok igényét, ilyenképpen mindenki magyar állampolgár lehet a jelenlegi országhatárokon kívül eső születési, vagy lakhelyén is. A kritériumok minimalizálásával közjogilag is a magyar nemzet részéve válik az igénylő, aki magyar állampolgár volt, magyar állampolgár felmenőkkel rendelkezett 1920 előtt, vagy 1940–1945 között, avagy ezt valószínűsíti, illetőleg amennyiben igazolni tudja magyar nyelvtudását a kérelem benyújtásakor. Kizáró feltételnek minősül, ha a folyamodó honosítása sérti Magyarország köz-, és nemzetbiztonságát, ha a magyar jog szerint nem büntetlen előéletű, avagy büntetőeljárás van ellene folyamatban.Az állampolgársági kérelmet a magyarországi anyakönyvvezetőknél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve a külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél lehet benyújtani, a nemzetközi jogra és a szomszédos országok érzékenységére való tekintettel – közölte Wetzel Tamás. A visszaélések kiszűrése céljából a folyamodvány egyéni és személyes jellegű. A korlátozottan cselekvőképes, avagy cselekvőképtelen személy igénylését törvényes képviselője terjesztheti elő. Az együtt élő családtagok közös kérelmet nyújthatnak be. Az amerikai tagállamokban elszigetelten élő magyarság számára valószínűleg mozgó konzuli szolgálatot létesítenek, akik egy-egy helyszínre utazva veszik majd át a kérelmeket.
Az állampolgárság kérelmezésekor a személyazonosság érvényes útlevél, ennek hiányában érvényes személyazonossági igazolvány, avagy tartózkodási jogot igazoló okmány, adott esetben pedig érvényes vezetői engedély segítségével bizonyítható. Utóbbi csak abban az esetben alkalmazható, ha az a kérelmező állampolgársága szerinti államban (például Kanadában, Egyesült Államokban) is felhasználható erre a célra.
A kérelmezőnek a fent említettek mellett be kell nyújtania születési anyakönyvi kivonatát és családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), illetőleg magyar származását igazoló dokumentumokat. – Minden ezt igazoló, vagy valószínűsítő iratot elfogadunk, így a felmenők anyakönyvi kivonatait, egykori állampolgársági bizonyítványát, korabeli magyar katonakönyveit, községi illetőségre vonatkozó bizonyítványait, munkakönyveit, stb. – jelentette ki Wetzel Tamás. A kérelemhez egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot, illetőleg igazolványképet is mellékelni kell.
– A magyar nyelvtudás megítélése nem szavalóverseny útján történik: aki legalább közepes magyarsággal válaszolni tud a kérelmét átvevő hivatalnok néhány, az önéletrajzból feltett kérdésére, az úgymond megfelelő elismervényt kap. – Májusban egy minisztériumi főosztályvezető kijelentette, hogy a törvény elhibázott, ugyanis a magyar nyelvtudás mérése, pontos megítélése csak nyelvvizsgai bizonylat által lehetséges. Ellentmondunk az adott tisztségviselőnek, tekintettel lévén szerte a nagyvilágban élő, második, harmadik generációs emigránsokra, vagy akár az erdélyi szórványban élő magyarokra, akik különböző okok folytán nem tudtak tökéletesen megtanulni magyarul – magyarázta a miniszteri biztos.
A kérelemhez eredetiben kell csatolni a születési, illetőleg a családi állapotot igazoló okiratokat, a többi dokumentum esetében hiteles másolat is elfogadható. – Tekintettel voltunk arra, hogy valószínűleg lesznek olyanok, akik nem szívesen válnak meg felmenőik régi okirataitól, így a kérelmet átvevő szervnél az eredeti okmány bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni. Ilyenképpen a tisztviselő a helyszínen összevetheti a másolatot az eredetivel – közölte Wetzel Tamás.
Az idegen nyelvű okiratok esetében hiteles magyar fordítás szükségeltetik. A Magyar Köztársaság területén fordítói monopóliumot birtokló iroda egyeduralmát megtörtük, így erdélyi közjegyzőnél készült, hiteles fordításokat is elfogadunk. A felmerülő fordítási költségeket leszámítva, az egyszerűsített honosítási eljárás illetékmentes – tette hozzá.
Az állampolgársági kérelem elbírálása
A magyar állampolgárság igénylését célzó kérelemről végső soron a magyar köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján. A szaktárcavezető az előterjesztést a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be aláírásra az elnöknek, így válasz mintegy 4–5 hónap után várható. – Az egyszerűsített honosítás gyakorlatát bevezető jogszabály életbe lépéséig az eljárási határidő 21 hónap volt, amely időszak egy atomerőmű engedélyezési folyamatának is megfelelhetett – jelentette ki Wetzel Tamás. A csökkentett eljárási terminusba nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, illetve adott esetben a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama. Az eljárás záró mozzanata az eskü, vagy fogadalom letétele, melynek nyomán a honosított magyar állampolgárrá válik.
Egy-két hét leforgása alatt elkészül az egyszerűsített honosítás lépéseit ismertető honlap is, amelynek munkatársai minden ez irányú kérdést igyekeznek megválaszolni – közölte a politikus.
Jogok és kedvezmények
A magyar állampolgárság különböző területeken biztosít jogokat és kedvezményeket, legyen az utazás, ösztöndíj, gyógykezelés, magyar útlevél, külföldi munkavállalás, avagy a Magyar Köztársaság konzuli védelme külföldön – jelentette ki Wetzel Tamás. A szavazati jog viszont lakcímkártya által bizonyított állandó magyarországi lakhely birtoklásához kötődik – magyarázta. Ellenben a magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság. Mi több, a határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik, hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési nevét, utónevük magyar megfelelőjét viselhessék. Kérelmezhetik továbbá a többtagú családi névből egy vagy több tag, valamint a születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását – tudtuk meg.
Állampolgárság birtokában könnyített feltételek mellett lehet továbbá Magyarországon letelepedni, munkát vállalni: az álláshirdetést elnyert személy állandó lakhelyet bérelhet, majd egy minimális procedúra nyomán, egy hét leforgása alatt személyi igazolványt és lakcímkártyát igényelhet – közölte a miniszteri biztos. Wetzel Tamás tájékoztatóját követően, a László Réka és Theiss Eliza újságíró szakos hallgatók által kezdeményezett beszélgetés során fény derült arra, hogy a magyar állampolgárságot kérelmező diákok valamennyi, az anyaországbeli diákok által birtokolt kedvezményre jogosultak. Mindemellett, Magyarország partner az úgynevezett vízumliberalizációs programban, amelynek alapján, magyar útlevél birtokában könnyített eljárással szerezhető a továbbtanulást, vagy korlátozott munkavállalást lehetővé tevő amerikai vízum – közölte a miniszteri biztos.
Folyamatban van továbbá a státustörvény azon elv által vezérelt módosítása, hogy átjárhatóság létezzen ezen jogszabály, illetőleg az egyszerűsített honosítás törvénye között: a cél az, hogy aki nem szerez állampolgárságot, az továbbra is jogosult legyen a magyar igazolvány kedvezményeire – mondta Wetzel Tamás.
Az újságíró szakos hallgatók felvetése értelmében, egyetemista társaik jelentős többsége negatív álláspontra helyezkedett az egyszerűsített honosítási eljárást illetően. Feltételezésüket a 18–30 évesek korcsoportjára terjesztették ki. Wetzel Tamás válaszában kiemelte: a diákság egy adott csoportjának véleménye nem reprezentatív az erdélyi magyarság, vagy akár a fent említett korosztály álláspontját illetően. – A honosítás, a magyar nemzethez való tartozás közjogi megerősítésének ismertetése nem reklámkampány, vagy marketing-fogások része. Csíkszeredában felhívták a figyelmemet arra, hogy ne próbáljunk meg semmit rátukmálni az erdélyi magyarságra. Egyszerűen tájékoztatjuk az embereket a magyar állampolgárság megszerzésének lépéseiről, akik majd egyéni megfontolások alapján eldöntik, hogy igénylik azt, vagy sem – hangsúlyozta. Az ifjúsági szervezetek szintén szerepet játszanak az információk határokon túli terjesztésében.
– Az állampolgárság elidegeníthetetlen jog, amelynek érvényesítése pontos tájékoztatást, információ-közlést feltételez, hogy az érintettek köréből mindenki igény szerint élhessen vele. A felelős politikusokkal való találkozások segítségével, a média közvetítésével kell lefednünk az alapvető információhiányt, ami messzemenően eltér egy kampány jellemvonásaitól – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. A külképviseleteken folyamatos előkészületek zajlanak, hiszen konzuli adminisztrátorokat várunk Magyarországról, akik a megfelelő irodai és informatikai hátteret biztosítják a kérelmek kezeléséhez – közölte a diplomata.
A valószínűsítés fogalma
– Az egyszerű honosítási eljárást szabályozó törvény a valószínűsítés fogalmával is dolgozik. –
Így például, ha valaki 1939-ben Kolozsváron született, azt a családja nyilván nem menekítette el Magyarország elől, avagy ha 1946-ban született, egyértelműen magyar állampolgárok gyermeke volt – magyarázta Wetzel Tamás. A valószínűsítés kitétele határozottan érvényesül a csángó népcsoport esetében: a törvény úgynevezett „csángó klauzúrája” értelmében a népcsoporthoz tartozóknak valószínűsíteniük kell magyar származásukat, azaz igazolniuk kell, hogy csángó területhez tartozó település lakosai, jellegzetesen csángó családnevet viselnek, illetve a római katolikus egyház tagjai.
Kérdések és válaszok
A résztvevők körében egyebek mellett felmerült a kérdés, hogy az erdélyi magyarságnak várhatóan hány százaléka igényli majd az első évben a magyar állampolgárságot. – Nehéz, talán lehetetlen feladat erre választ adni: az elmúlt nyolc évben rengeteg változás történt, a magyar igazolvány igénylőinek száma sem a legmegfelelőbb kiindulópont, hiszen az egyszerűsített honosítás másfajta területeket és célcsoportokat érint. Mindemellett ez nem egy féléves, éves kampányidőszak, hiszen az érintettek köréből az állampolgársági kérelmet bármikor bárki benyújthatja. Iszonyatos felfordulásnak kell bekövetkeznie Magyarországon ahhoz, hogy húsz év múlva ez a jogszabály ne legyen már érvényben – jelentette ki Wetzel Tamás.
– Akinek első ízben elutasítják kérelmét, 3–4 hónapos időközönként újra jelentkezhet, közben akár meg is tanulhat magyarul. Ha az állampolgárság megszerzése érdekében ezt megteszi, szeretettel látjuk – mondta a politikus, utalva arra, hogy valószínűleg olyan jelentkezők is lesznek, akik üzleti, vagy egyéb megfontolásokból kérelmezik majd a nyelvtudás teljes hiányában az állampolgárságot.A hivatalos papír igenis az identitásvállalás sarkalatos pontja lehet – válaszolt a politikus a vegyes házasságokból származó utódok várható döntéseire vonatkozó kérdésre. – Nyilván nem ölelhetünk mindenkit keblünkre, így azon utódokat sem, akik magyar állampolgár felmenőkkel rendelkeznek, vagy azok létét valószínűsítik, magyarnak vallják magukat, ellenben az ortodox egyház tagjai és a magyar nyelvet egyáltalán nem beszélik – tette hozzá. A családegyesítéshez kötődő, nem magyar családtagot érintő honosítás esetében jelenleg az elmúlt időszakra jellemző 12–13 év helyett mintegy három év az eljárási időtartam.
Résztvevői kérdésre Wetzel Tamás a családi helyzetet igazoló okiratok szükségességét is indokolta: a magyar jog értelmében az állam polgárait anyakönyvezni kell, majd a Magyar Köztársaság által kiállított születési, anyakönyvi, adott esetben értelemszerűen házassági kivonatot készíteni számukra, a válás tényét is bevezetve az anyakönyvi rendszerbe.
Az állami nyugdíj-járulék Magyarországra való átvitelének kérdését illetően a miniszteri biztos elmondta: a Magyarország és Románia között 1962-ben kötött, legnagyobbrészt egyoldalúan működő szociálpolitikai egyezményt az uniós csatlakozással a felek felmondták, így mindkét országban az európai uniós szabályok vannak érvényben, akárcsak az egyéni vállalkozások esetében.
