Egyáltalán nem alkalmaznak megfelelő módszert a trágyázásra a tájainkon élő gazdálkodók – a szakember szerint mind a műtrágyát, mind az istállótrágyát szakszerűtlenül használják a termelők. Balogh Pál avasújvárosi mezőgazdasági szaktanácsadó több alkalommal igyekezett felhívni a megyebeli gazdálkodók figyelmét a trágyázással kapcsolatos szabályok betartására, egyelőre azonban nincs előrelépés ezen a téren. A földminőség feljavításának ezen módszerét jelenleg az „ahogy esik, úgy puffan” kijelentéssel lehetne jellemezni. – Egyre kevesebb az istállótrágya, hiszen visszaesőben van a jószágállomány faluhelyen. Ilyen helyzetben mértéktelenné vált a műtrágyahasználat, ez viszont egyáltalán nem helyettesíti a természetes trágyát. Szakemberkörökben elterjedt szólás az, hogy a műtrágya „boldogítja az apát, de szegényíti a fiát” – azaz hosszú távon tönkreteszi a földet. Ideális esetben három-négyévente kellene harminc-negyven tonna istállótrágyát alkalmazni: e téren elsőbbséget élveznek a zöldségek, a szőlős, a gyümölcsös, a cukorrépa, a burgonya. A gazdák nem értik meg, hogy fagyos földön tilos a trágyázás, hiszen a káros anyagok a talajvízbe kerülnek. Az istállótrágyával kapcsolatos legrosszabb szokás az, hogy ősz végén-télen kupacokba hordják a parcellák szélére, és majd idővel szétterítik. Ilyen esetekben a trágya jelentősen veszít tápértékéből, elillan az ammóniák formájában jelen lévő nitrogén, és csekély mértékű értékes anyag marad meg. A legjobb módszer az, ha a kihordás után, legkésőbb másnap, rögtön beszántjuk a földbe a trágyát – mondja a szaktanácsadó. A szakember figyelmeztet: lassan itt az ideje a kalászosok tavaszi fejtrágyázásának is, amit általában el szoktak mulasztani, de ez a leendő búza sikértartalma szempontjából sokat jelent. Ezt ajánlatos két részletben végezni. Balogh szerint a trágya megfelelő gondozására sem figyelnek oda: azt három-négyhavonta meg kellene forgatni, hogy a trágyadomb belsejében állandó legyen a gyomnövénymagvakat kiölő 60-70 Celsius-fokos hőmérséklet. F. I. |
