Miért fontos az Orbán-kormánynak mondjuk a királydaróci RMDSZ-es tanácsosok megfigyelése?
Székely Ervin | 2011-01-17
Azt kérdi az anyósom, hogy miért kellett a nagyváradi demokrácia-központnak Bukarestben két Toyota márkájú személygépkocsit vásárolnia. Rendben van az – válaszolom –, elvégre a nemzeti összetartozás nem járhat gyalog („legfölebb ha omnibuszon”). Biztos vagyok benne, hogy a magyar adófizetők pénzét nem költhették volna jobban el, mint prémium kategóriájú személygépkocsikra, aminek az egyszerűsített honosítást kérelmezők biztosan nagy hasznát veszik és hálásak is érte, bár nem ők járnak rajta.
De aztán az anyósom tovább mondja... Van a demokrácia-központoknak személyzetük, felszerelésük, költségvetésük s minden egyéb anyagi kellékük, ami nélkül a demokráciának nem lenne központja. Egyébként az elnevezés maga is képzavar, és nem túl ihletett. A népfelség (demokrácia) ugyanis egy államszervezési elv, aminek nem lehet központja.
Viszont egy olyan dolognak, aminek lehet, annak csak egy központja van, hiszen a szó jelentése (a középpont kifejezésből ered) kizárja, hogy valaminek több központja legyen. Kivételt csak a hazai demokrácia képez, aminek harmincöt központja van. Most már értem, hogy miért nevezte a romániait eredeti demokráciának Ion Iliescu még 1990-ben...
De hagyjuk a kekeckedést, a magyar nemzeti összetartozás és az autonómia élharcosaitól igazán nem várható el, hogy ismerjék is azoknak a nyelvét, akiknek a jogaiért harcolnak. Vonjuk inkább górcső alá a Toyotán járó demokrácia-központok jogi státusát, ami meglehetősen bizonytalannak tűnik. Az intézményhálózat – az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom ügyvezető elnökének, Toró T. Tibornak a nyilatkozata szerint – a magyar kormány és az EMNM megállapodása eredményeként jött létre.
Ugyanakkor 2005 óta Magyarországon létezik a Demokrácia Központ Közalapítvány, ami egy Fidesz-közeli civil szervezet, de nem tudni, hogy jogi státusát felhasználták-e a romániai irodák létrehozásakor. Abból, hogy az erdélyi demokrácia-központok az EMNM honlapján kaptak helyet, arra gondolhatunk, hogy a szóban forgó képződmények nem tekinthetők önálló jogi entitásnak, hanem az EMNM tevékenységének a részét képezik. Erre utal Toró T. Tibor hivatkozott nyilatkozata is.
Ha ez így van, akkor a Toyoták és kapcsolt részei (irodák, eszközök, számítógépek, telefonok stb.) jogi értelemben vett tulajdonosa nem egy, a román állampolgárok tájékoztatását segítő jótékonysági egylet, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom. Vagyis a magyar kormány a magyar adófizetők forintjaiból megrendelt egy szolgáltatást az egyik romániai civil szervezettől.
Lássuk, mi a feladata a magyar kormány által finanszírozott erdélyi intézményhálózatnak. A választ az egyik legilletékesebbtől, az EMNM ügyvezető elnökétől, Toró T. Tibortól tudhatjuk meg, aki a Szatmárnémetiben létrehozott demokrácia-központ avatásán azt mondta, az iroda legfontosabb feladata a kedvezményes honosítással kapcsolatos tájékoztatás lesz, de ugyanakkor monitorizálni fogja az önkormányzatokat, különösen az azokban dolgozó RMDSZ-es tisztségviselőket is.
Nem láthatunk bele a magyar államérdekek szövevényébe, de legalábbis különös, hogy miért fordít az Orbán-kormány pénzt, Toyotát, szkennert mondjuk a királydaróci RMDSZ-es tanácsosok megfigyelésére – ha egyszer ezt követeli meg a nemzeti összetartozás imperatívusza, akkor meg sem mukkanok.
Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a demokrácia-központokkal azután, amikor már mindenki, aki akar, hozzájut a magyar állampolgársághoz? Nem tudni, hogy az EMNM és a magyar kormány között megkötött szerződés rendelkezik-e erről, de azt érdemes felidézni, hogy az EMNM tevékenysége nem merül ki a demokrácia-központok működtetésében.
A valamikor még az erdélyi magyar parlamentnek indult, s mára civil szervezetté átalakult képződmény jelenlegi legfontosabb feladata az, hogy létrehozza az Erdélyi Magyar Néppártot. A magyar kormány tehát egy olyan szervezetet lát el igen komoly infrastruktúrával, amelyik ezt a pártépítés céljaira akadálytalanul felhasználhatja.
No, látod fiam – fejezi be anyósom, a rá jellemző tisztánlátással zárva le a témát – ehhez kell a Toyota!
Reform vagy zsarolás?
A történet kísértetiesen hasonlít arra a helyzetre, amikor 2006-ban Traian Băsescu akarta megreformálni a PSD-t.
Székely Ervin | 2010-12-20
Mai igémet Tőkés László expüspök szolgáltatta. „Markó Béla ‘visszalépése’ önmagában jelzi, hogy az RMDSZ legújabb kori történetének biztos origója volt az elnök személye – és ilyen szempontból akár párhuzamot is lehetne keresni a Magyar Polgári Párt ‘személyre-szabottságával’. Valószínűleg innen eredeztethető az a riadalom, amely leginkább RMDSZ-es körökben érzékelhető” – így kommentálta a Transindex kérésére az SZKT-n történteket Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) elnöke.
„A személyi természetű kérdéseken túlmenően azonban, mi már régóta hangoztatjuk, hogy egyfajta rendszerváltozásra volna szükség az RMDSZ-en belül is, mert ha az új elnök vezénylete alatt is az eddigi politikai kurzus fog folytatódni, akkor – nagy valószínűséggel – egy erejében meggyengült és továbbra is a többségi nagypolitika foglyaként és kényszerpályáján bukdácsoló RMDSZ-re számíthatunk a jövőben” – vélekedett EMNM elnöke.
Kijelentette, az EMNM kész arra, hogy ha tényleges változások következnek be az RMDSZ életében, akkor az új vezetőséggel tárgyalóasztalhoz üljön, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretein belül megkeressék a konszenzus lehetőségét alapvető, a pártpolitikai csatározások szintjét meghaladó céljaik elérésében.
Eddig az Erdélyi Napló híre, amelyet, javaslom, értelmezzünk jóhiszeműen és keresztényekhez illő lelki alázattal. Itt van mindjárt az információ első tézise, amely szerint azért, mert Markó Béla nem pályázza meg az elnöki tisztséget, riadalom érzékelhető úgy általában mindenütt a világon, de leginkább RMDSZ-es körökben. Jó lett volna, ha Tőkés László példáját is adja az univerzális riadalomnak, mert – hacsak a Wikileaks soron következő kiszivárogtatásai nem fogják dokumentálni – ennek nyomait még RMDSZ-es körökben sem tapasztalni, legalábbis az SZKT-n elhangzott felszólalásokban nehezen lehetett volna észlelni.
A hír második tézise szintén tisztázásra szorul. Nem tudni ugyanis, hogy a volt püspök milyen minőségben nyilatkozik, amikor azt mondja: „mi már régóta hangoztatjuk, hogy egyfajta rendszerváltozásra volna szükség az RMDSZ-en belül”. Ha Tőkés RMDSZ-tag minőségében sürgeti a Szövetségen belüli egyfajta rendszerváltozást, akkor miért a királyi többes? Ha viszont az EMNM elnökeként szólalt meg, akkor miért aggodalmaskodik, ha a konkurens szervezet nem váltja a rendszert, erejében meggyöngül, bukdácsol stb.
Ha jól tudom, akkor az EMNM legnagyobb gondja most egy újabb magyar politikai párt megalakítása (miután Szász Jenő kezéből nem tudták kicsavarni a pecsétet), azért, hogy átvegye a romániai magyarság érdekképviseletét az RMDSZ-től. Nem látom be, hogy miért akarja megújítani a Szövetséget, mielőtt félreállítja. Arra a kis időre igazán maradhatna reformálatlanul, még akkor is, ha egyik tagja egy volt református püspök és annak permanens reformációs kényszere része szolgálati leírásának. A történet kísértetiesen hasonlít arra a helyzetre, amikor 2006-ban Traian Băsescu akarta megreformálni a Szociáldemokrata Pártot, és ezt azzal kezdte, hogy megfosztotta az ellenzéki alakulatot a képviselőház elnöki tisztségétől.
Az igazi truváj azonban csak ezután következik. Ha tényleges változások következnek be az RMDSZ életében, akkor az EMNM színeiben az RMDSZ-tag hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni saját szervezetével. Asztalos legyen a talpán, aki olyan tárgyalóasztalt tud készíteni, amelyik fizikailag is lehetővé teszi, hogy az asztal mindkét oldalán Tőkés László üljön (hiszen feltételezem, hogy az RMDSZ-vezetésnek az RMDSZ európai parlamenti alelnöke is tagja).
De, ha eltekintünk a protokolltól, akkor is fennmarad néhány kérdés. Miben áll az RMDSZ tényleges változása? Ki dönti el, hogy a változás megtörtént és tényleges is volt? Miről tárgyalna Tőkés az RMDSZ-szel (és saját magával)? Azt vélelmezni ugyanis, hogy Tőkés az Erdélyi Magyar Néppárt pecsétjével a zsebében meg akarja zsarolni az RMDSZ-t, reformer elvbarátainak a beejtőernyőzése érdekében a választási listákra, nyilván merőben rosszindulatú feltételezés lenne...
