Tavaly óta léteznek mezőgazdasági kamarák, az új törvény szerint nemsokára ismét meg fognak alakulni – íme egy kis ízelítő a jogszabály anomáliáiból.
Nagy előrelépésként könyvelték el, hogy mezőgazdasági téren is megkezdődött a decentralizáció, és a szaktanácsadást a megyei tanácsokhoz tartozó mezőgazdasági kamarák biztosítják. Igen ám, de az első törvényt visszavonták, miközben már megkezdte tevékenységét az annak értelmében létrejött új intézmény. Decemberben ismét szavazott a Parlament: újabb törvény (283/2010) született a mezőgazdasági kamarákról. Fodor István megyei intézményvezető lapunk kérésére elárult néhány részletet arról, mi várható ezen a téren:
– Hamarosan meg kell jelennie az alkalmazási útmutatóknak, hiszen a törvény kihirdetésétől számított százhúsz napon belül meg kell tartani a kamara vezetősége megválasztásának a procedúráját. A gond csak az, hogy a kamarák esetében egy az egyben a megyei helyhatósági választási rendszert másolták be a törvénybe, azzal a különbséggel, hogy egy körzetben kétszáznegyvenhárom elektor fog választani – az elektorokat megszabott kritériumok alapján fogják kijelölni. A megalakulás minden megyében – szó sem esik arról, hogy már létezik az intézmény – egy héttagú (Mezőgazdasági Minisztérium, környezetvédelmi hatóság, erdészeti igazgatóság, három gazdálkodó) bizottság felügyelete alatt fog történni, amely a választások után automatikusan feloszlik. Változott az eredeti elképzelés: mégsem lesz minden egyes településen mezőgazdasági kamara, a törvény körzeti és megyei intézményekről beszél. Hogy mi történik a jelenlegi Mezőgazdasági Kamarával? Minden bizonnyal a „műszaki osztályt” fogják alkotni a jelenlegi alkalmazottak, amely kisegíti a szerv működését.
Fodor hozzátette, az új törvény szerint a Mezőgazdasági Kamara a következő feladatokat fogja ellátni: – jóváhagyja a szántóterületek mezőgazdasági körforgásból való kivételét, – kidolgozza a telekkönyvi beíratáshoz szükséges dokumentációt, – jóváhagyja az erdőgazdálkodáson kívül eső fakivágásokat, – támogatja a gazdálkodókat az EU-s és országos támogatások megpályázásában, mezőgazdasági képzéseket szervez, – szaktanácsadási tevékenységet lát el , – biztosítja a gazdák érdekképviseletét a helyi és megyei tanácsokban, – osztályozza a mezőgazdasági termelőket. A mezőgazdasági kamarák nagy mértékben önfenntartóak lesznek. Bevételforrásaik a következők lehetnek: tagsági díjak, banki kamatok és egyéb részesedések, direkt gazdasági tevékenységek, adományok és szponzori támogatások, a szaktanácsadás szubvencionálását megcélzó minisztériumi támogatások.
F. I.
