2011. február 10. 06:20
Matolcsy György
Szinte mulatságos, hogy egy volt miniszterelnök és egy volt pénzügyminiszter – Bajnai Gordon és Oszkó Péter – hogyan vallanak a költségvetési számok hamisításának módszereiről, és egy közös cikkben hogyan cáfolják meg saját állításaikat. Ezek után már könnyen eldönthető, hogy kik hazudnak és kik tisztességtelenek.
Nézzük először a tényeket. 2010. június 2-án a Parlamentben letette az esküt az új kormány és azonnal szembe kellett néznie a 3,8 százalékos költségvetési hiány tarthatatlanságával. A kormány úgy döntött, hogy a 7 százalék feletti deficitet három lépésben állítja vissza az IMF–EU-hitelmegállapodásban vállalt 3,8 százalékos szintre. Erre a három szakaszban történő deficitcsökkentésre azért volt szükség, mert a görög pénzügyi válság következtében egy 7 százalék feletti magyar költségvetési deficit szám bejelentése 2010 közepén azonnali pénzügyi összeomlást hozott volna.
A nemzeti ügyek kormánya azonnal szakított a megszorítások kudarcot vallott politikájával, szocialista elődeivel ellentétben nem akart még egy bőrt lehúzni az emberekről, hanem megteremtette a közteherviselés arányosságát. Ennek megfelelően első lépésként a kormány 187 milliárd forint értékű új bankadót vetett ki, valamint végrehajtott egy 120 milliárd forintos költségvetési zárolást. Második lépésben három ágazatra különadót vetett ki, 161 milliárd forint értékben, valamint kéthavi magán-nyugdíjpénztári befizetést az állami nyugdíjkasszába irányított át, ez 60 milliárd forinttal javította a költségvetés helyzetét. Harmadik lépésben további 100 milliárd forint költségvetési kiadást zárolt a kormány és 32 milliárd forint utólagos bányajáradék befizetésre kötelezte a Molt. Ez a 660 milliárd forintos egyensúlyjavító intézkedés (amely végül 646 milliárd forintra teljesült) állította vissza a költségvetés 3,8 százalékos hiányát. Nézzük a számokat egy táblázatban!
A kormány azonban többletkiadásokat is vállalt, amelyek nem szerepeltek a 2010-es költségvetési törvényben. A magyar gazdaság lelkét adó kis- és közepes vállalkozások helyzetének javítása érdekében kis híján felére csökkentett társasági adó bevezetése, és a válságadók miatt csökkenő társasági adóalap 70 milliárd forintos társasági adó bevétel kiesést jelentett, az árvíz és vörösiszap természeti katasztrófák finanszírozása is 10 milliárd forintot meghaladó többlet költséget hozott, valamint a vállalkozások számára indokolatlan bürokratikus terheket jelentő tíz kis adó eltörlése 5-10 milliárd forint adóbevétel kiesést jelentett. Ez 85-90 milliárd forintos extra kiadást hozott az eredeti költségvetéshez képest.
