A Szövetség a "regionális autonómiát" támogatja

http://szekelyhon.ro/szekely-vilag/az-rmdsz-a-regionalis-autonomiat-tamogatja

Szőcs Lóránt 2011. február 23.,

Márton Árpád szövetségi képviselő szerdán, az alkotmányos reformról szóló vitán elmondta, a szövetség a helyi és regionális autonómia által képviselt negyedik államhatalom megjelenését szeretné elérni.

„Az alkotmány felülvizsgálata javulást hozott, de nem elegendőt. Mi úgy gondoljuk, a miniszterelnöknek kell a kormány vezetőjének lennie, és nyilvánvalóan az államelnöknek nem kell egyetlen állami hatalom főnökének lennie. Mi egy negyedik hatalom megjelenését támogatjuk, amelyet a helyi, regionális autonómia, a helyi, regionális önkormányzás, a helyi adminisztráció képviselne, annak függvényében, milyen elnevezést fogadnak el” – emelte ki Márton Árpád. A Szövetség képviselője elmondta, "a parlament és kormány közötti egyensúlynál a szövetség korlátozná a kabinet jogkörét, hogy sürgősségi vagy rendes kormányrendeleteket adjon ki, hogy felelősséget vállaljon bármiért, és más hasonló eljárásokhoz folyamodjék.” Nehezen képzelhető el a jelenlegi politikai helyzetet figyelembe véve az alkotmánymódosítás. „Jelen pillanatban az alkotmány felülvizsgálatának szükségességéről beszélünk, amely egyelőre nem valósítható meg, mert nincs kétharmados többség a parlament egyik házában sem, s a politikai oldalak egyik felén sem.”

Megjegyzés

Általánosan elfogadott, hogy a "negyedik hatalom" a média, így a Márton képviselő úr olvasata nem igen érthető. Vagy nem volt a pártiskolában figyelmes akkor, amikor a 3 + 1 hatalomról tanították vagy úgy gondolja, hogy a sajtó (tágabb értelembe a média) már nem számít, hiszen a szövetségi vezetőknek sikerült azt maga alá tűrnie! De hogy megértse ide másoljuk a worldinmyeyes Hatalom és a média viszonyai cikk utószavát: "Média, értelmiség, hatalom: e három tényező összefonódása nem szükségszerűen hátrányos a társadalom többi része számára, azonban mindenképpen hátrányos, ha korlátozza a véleménykifejezés szabadságát, megakadályozza a kiegyensúlyozott tájékoztatást, és ha egy szűk csoport ezáltal kizárólagos hatalmat szerez a társadalom véleményének orientálására. A média könnyen válhat a diktatúra eszközévé, egy olyan diktatúra eszközévé, aminek nem is érezzük súlyát." Szeretnénk felhívni a figyelmét az utolsó mondatra, ami az Erdélyben dívó jelenlegi helyzetben nagyon is találó. Talán jobb lett volna ha egyszerűen csak az autonómia negyedik változatáról szól. Népközösségünk számára viszont az autonómia csak területi lehet, ellenkező esetben a beolvadás, - erőltetett vagy sem - előbb utóbb bekövetkezik, s erre mint egy ernyőszervezet parlamenti képviselője nem adhatja rá a voksát. De hogy ne essünk hibába idecsatoljuk a Magyar Virtuális Enciklópédia meghatározását is (Erdélyi Polgár) Negyedik hatalom – »Három rend van jelen a parlamentben« – írta a klérusra, a nemességre és a polgárságra utalva Edmund Burke 18. századi angol politikus és író –, »de ott fönn, a Tudósítók Galériáján foglal helyet a Negyedik Rend, mely mindnyájuknál fontosabb.« A negyedik rend (the fourth estate) – magyarul a »negyedik hatalom« – fogalmával Burke arra utalt, hogy az újságírók a demokrácia ellenőrei. Feladatuk az, hogy a választók nevében fel­ügyeljék: a választott politikusok hogyan bánnak az ideiglenesen rájuk ruhá­zott hatalommal. – A negyedik hatalom fogalmát sokszor összefüggésbe hoz­zák Montesquieu elméletével is. A francia Felvilágosodás jeles gondol­kodójának A törvények szelleméről (1748) írott könyve nyomán három hatalmi ágat szoktak megkülönböztetni: a döntéshozó, a végrehajtó és a bírói hatal­mat. Bár azóta újabb hatalmi ágak születtek (például az alkotmánybíróság és az adatvédelmi biztos intézménye), ma is »negyedik hatalomként« emlegetik a sajtót és a médiát, amely a másik három hatalmat számoltatja be a munká­járól. Ez a kifejezés ugyanakkor annyiban félrevezető, hogy – szemben más hatalmi ágakkal – az újságíróknak nem állnak a rendelkezésükre mindazok a források, amelyekkel például a kormány rendelkezik, és legitimációjuk is bi­zonytalanabb, hiszen őket nem a demokrácia formális szabályai szerint vá­lasztják. Az újságíró ellenőrző szerepére újabban gyakran használják a »nyil­vánosság őrkutyája« (public watchdog) szinonimát is.