Multinacionális törekvés van a génmódosított növénytermesztés elterjesztésére, ezért a Kárpát-medence teljes területén tartósan ki kell zárni a génmanipuláció megjelenését – tartalmazza az a 10 pontos megállapodás, amelyet a medence gazdaszervezeteinek vezető képviselői írtak alá szombaton Orosházán.
Az ötödik alkalommal megrendezett Orosházi Hagyományok, Ízek versenyén megtartott konferenciát követően a vajdasági, a bánsági, az aradi és a romániai gazdák, valamint a Magyar Gazdák és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) vezetői megállapodtak abban is, hogy „korlátozni kell a külföldiek földhöz jutását, és ki kell szorítani a mezőgazdasági termelésből a spekulációt, a spekulatív tőkét; termelésen, érték-előállításon alapuló mezőgazdaságot kell teremteni”.
A dokumentum további része szerint a térségben megindult a mezőgazdaságban „egy tőke- és vagyonkoncentráció, amely pénzügyi erejénél fogva politikai befolyást próbál szerezni magának. Emellett az érdekképviseletek párhuzamosan működnek és politikailag elkötelezetté váltak.” Ezért a felek abban állapodtak meg, hogy szövetségek létrehozásával célszerű csökkenteni az érdekképviseletek számát országokon belül és országokat átívelően is. A konferencián bejelentették, hogy a most aláírt megállapodás alapján törekedni fognak arra, hogy megalakuljon a Kárpát-medencei Gazdák és Termelők Szövetsége.
A tanácskozást követően Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta: „Nekünk a kiemelkedő minőségű, magas színvonalú és feldolgozottsági szintű termékek előállítása lehet a célunk. Ehhez a Kárpát-medence ideális terep, termelési hagyományaiban, növényi kultúráiban, minden vonatkozásában egyaránt. Így tudjuk elérni, hogy a gazdák több jövedelemhez jussanak, a vidéki települések vitalitása növekedjen és a megélhetést is biztosítsuk.”
A készülő agrárstratégia szempontjából is a megélhetés biztosítását nevezte a legfontosabbnak. „Minél többen boldoguljanak vidéken, a vidéki tájakat ne hagyják el a fiatalok, és a lakosságmegtartó képességet növelni kell, s ennek a célnak kell alárendelni az eszközöket is” – hangsúlyozta. A miniszter ilyen eszközként említette a különböző pályázati forrásokat, a közös agrárpolitikában rejlő lehetőségeket és a jogszabályi változtatásokat.
Utóbbira utalva kiemelte, hogy a helyi értékesítést, feldolgozást és pálinkafőzést, a falusi vendéglátást és a helyi beszállítást korábban jogszabályok akadályozták, e problémát már elhárították. „Így a termelőnél marad az a haszon, ami korábban másokhoz került” – mondta egyebek mellett Fazekas Sándor.
Az idei Orosházi Hagyományok, Ízek programra, amelyet a helyi gazdakör szervezett, 180 pálinkafajtával neveztek a versenyzők, de több tucat száraz szalámi is indult az elsőségért, közel 20 csapat mérte össze tudását a kolbászkészítő versenyen a helyi Táncsics Mihály Gimnázium tornacsarnokában. (MTI)
