Rendezetlen közbirtokossági ügyek

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4223&Itemid=77

2011. február 09. szerda 15:10

Összefonódások, joghézagok: „elúszik” a közvagyon Kovászna, Hargita és Maros megyében ugyanazokkal a megoldatlan problémákkal küszködnek a közbirtokosságok, mert törvényt kellene alkotni ezek külön könyvelésének szabályozására, felül kellene vizsgálni a vadászati törvény hiányosságait, be kellene választani a magánerdészetek képviselőit az országos vadászati bizottságba, a helyi tulajdonosoknak kellene visszaadni az erdei utakat, épületeket, vadászkastélyokat, de erre eddig nem volt politikai akarat, nyilatkozta lapunknak Nagy István, a gyergyói és az udvarhelyi zónából 28 közbirtokosságot magába foglaló Libán Erdőgondnoksági Unió ellenőrző bizottságának tagja. A 247-es számú tulajdonjogi törvényt 2008-ban az Alkotmánybíróság módosította, amely hatályon kívül helyezte az erdei utak és az erdészeti ingatlanok visszaadására vonatkozó korábbi rendelkezést, emiatt a legelő- és erdőtulajdonosok nem rendelkeznek szabadon a vadászati, horgászati célokra használt tulajdonukkal, vagy az erdei gyümölcsök és a gomba értékesítése fölött. Az eddigi jó kezdeményezések megfeneklettek a törvényalkotási téren, sürgősen ki kellene dolgozni a közbirtokosságok és az erdőtulajdonosok könyvvitelének módját. Nincs világosan szabályozva a nyereségi és az áruforgalmi adó helyzete, veszélybe kerültek a fejlesztések, a hosszú távú befektetések lehetőségei, vagyis az erdő újraélesztése, a medvék védelemi területeinek kérdése, mert ezeket a tulajdonosok megkérdezése nélkül jelölték ki, nem hirdették meg, nem kérték a közbirtokosságok beleegyezését. Olyan területek vannak, amelyeket visszaszolgáltattak, és 4-5 éve kellett volna újratelepíteni, beültetni, de erre nem biztosítanak alapot. Az erdei utak adminisztrálását kormányrendeletekkel az erdészeti hivataloktól az önkormányzatok kezelésébe helyezték át, nagy gondok vannak az utak javításával, karbantartásával, az úthasználati illetékek beszedésével, és ez sincs szabályozva, ahogyan kellene. Sajnos nem látom annak lehetőségét, hogy belátható időn belül megoldódnak a felsorolt problémák. Ezekkel az ügyekkel már a prefektúrához is fordultunk, valamint a visszaszolgáltatást felügyelő országos hatósághoz, eddig eredménytelenül” – közölte Nagy István. A Hargita megyei adóhatóság adatai szerint a megyében bejegyzett közel száz közbirtokosság éves szinten 4,3 millió lejt, azaz szinte egymillió eurónyi adót fizet be az államnak. Még ma sincs lezárva az erdők visszaszolgáltatása Kovászna megyében, ahol 170 000 hektár erdő van és ebből jelenleg 130 000 hektár magántulajdon, de ha sikerül rendezni a vitás tulajdonjogi kérdéseket, akkor az állami erdészet tulajdonában Háromszéken legtöbb 15 000 hektár erdő marad – tájékoztatta a sajtót Tamás Sándor megyei tanácselnök, a Romsilva vezérigazgató-helyettesével folytatott tárgyalás alkalmával. 127 településből állt az Ősmarosszéki Közbirtokosság Ravasz Kálmán szovátai mérnök adatai szerint, a hajdani Ősmarosszéki Közbirtokosságnak összesen 8953 hektár területe volt (7830 hektár erdő, 1115 hektár legelő, a többi szántó és beltelek), amelyet 127 falu birtokolt. A településeket magukba foglaló községek polgármestereinek a segítségével sikerült újra megalakítani az Ősmarosszéki Közbirtokosságot, Maros Közbirtokosság néven. A falvak megkapták külön-külön a részüket, de a fent említett problémák miatt akadályok nehezítik a tevékenységet. Bölön – Familia Kft. A Kovászna megyei Bölönben a polgármester engedélyével törvénytelenül kivágtak negyven szál cserefát az unitárius egyházközség erdejéből. A polgármester elérhetetlen, mert nemrég került haza a székelyudvarhelyi kórházból, ahol agyérgörccsel kezelték. Maga a pisztrángos melletti terület visszaszolgáltatása, tulajdonba helyezése is zavarosan ment, a terület nagysága nem egyezik a telekkönyvi kivonatokban megjelöltekkel. Innen vágták ki a cserefákat még tavaly szeptemberben. Az egyház az esetről feljelentést tett a Kovászna megyei rendőrségnél, az erdőfelügyelőségnél, és elkezdődött a kivizsgálás. Megtalálták a tettest, aki bevallotta, hogy a polgármester engedélyével történt a kivágás. Ekkor léphetett közbe a politikum, mondja ifj. Kozma Albert unitárius lelkipásztor, mert a polgármestert rokoni szálak fűzik egy Kovászna megyei szenátorhoz – a felügyelőségtől visszahelyezték az ügyet a községhez. Az üzenet világos. A rendőrség nem vizsgálódik. Az egyház törvényszéken pereli a polgármestert, a rendőrséget és a magánerdészetet, amely bélyegzett. A község 1300 hektáros közbirtokossági vagyona romokban hever, a tartozások miatt még az erőgépeket is árverezésre bocsátották. Bölönben a polgármester testvére a közbirtokosság elnöke, e mellett még önkormányzati képviselő, egyszóval minden családias, nagy az összefonódás. Minden községben találkozhatunk hasonló esetekkel, nagyon sok helyen családi, baráti körök igazgatják, prédálják a községek vagyonát, a szövetség polgármesterei egyben helyi kiskirályok, akiket nem tud felelősségre vonni senki. A jelek szerint nem is akar. Alfalu bebetonozva Tavaly tavasszal Gyergyóalfaluban közel háromszáz közbirtokossági tag gyűlt össze tiltakozni a tíz éve regnáló vezetőség munkája ellen, hiába nem fogadták el a beszámolót, nincs költségvetés, de azért minden maradt a régi. Az alapszabályzat értelmében hiányos a vezetőség, de ez őket nem zavarja. Öt helyett három vezetőségi tanácstag van, három cenzor helyett csak kettő, az egyik alelnök Marosvásárhelyre költözött, ettől függetlenül Alfaluban olajazottan megy minden. Gyergyóalfaluban 2000-ben alakult meg a közbirtokosság, azóta volt már két választás, de egyiknek sem volt a végeredménye. A közbirtokossági elnök Mihálydeák Imre RMDSZ-es önkormányzati képviselő. Egyszóval a kapun belül mindent el tudnak intézni, egymásnak adják a tanácsot. Tíz évvel ezelőtt a jelenlegi 70 hektáros tulajdonosok alig másfél hektárt tudhattak magukénak, tíz év alatt az erdőjogok száma látványosan megszaporodott. Mihálydeák Imre az alapítástól elnök, esély sincs a leváltására, hiszen az alapszabályzat kimondja, hogy a tagság fele plusz egy személy kell ehhez hozzájáruljon, de a közbirtokosságnak 2511 tagja van, ennek fele sosem fog összegyűlni választásra. Ezen kívül a közbirtokossági tagoknak alig van belelátása a folyó ügyekbe, a regnáló vezetőség azt csinál, amit akar. Nincs elfogadott évi beszámoló, a vezetők erdőjoga egyre szaporodik, eközben a tagság felé óriási hiányokról panaszkodnak. Tavaly májusban a saját otthonában megvert ellenzéki elnökjelölt tettesei a mai napig nem kerültek kézre. A tét nagy: több mint 8000 hektár erdő birtoklása. Balázs Árpád, Fülöp D. Dénes