Nem rég olvastuk a Marosi Polgár weblapba az egyik legjobban megfogalmazott leírást az Erdélyi Mezőségről amely annak ellenére, hogy szinte egy országnyi területrész mindeddig elhanyagolta a politikai és a gazdasági szféra is. Szegedi Csanád EP tagja honlapján több olyan erdélyi probléma is felmerült, amire eddig a megválasztottjainknak csak hébe-hóba jutott eszükbe. E cikk hiánypótlóként adjuk közre a Marosi "unokának" megköszönve.
13 február 2011.
Nem véletlen a címbeli megfogalmazás Erdély eme nem kellő figyelmet kapó tájegységével szemben. Ahogy Wass Albert, a talán leghíresebb mezőségi magyar író megfogalmazta, mintha a tenger hullámai megfagytak volna, hogy aztán benője őket az erdő, dombjai között pedig gyönyörű tavak alakuljanak ki. Holt, mert talán itt figyelhető meg leginkább az erdélyi magyarság pusztulása, úgy számbelileg, mint kulturális értelemben is.
Közhely, hogy a “megfáradt civilizációkat” elsöprik az újonnan érkezők, akik rendszerint alacsonyabb civilizációs színvonalon állnak, mint az őslakosok. Ez a folyamat Mezőségen ma a szemünk előtt figyelhető meg.
Mit nevezünk Mezőségnek?
Erdély középső részén elterülő, mintegy Somogy-megyényi területet nevezzük Mezőségnek. A régió határait a különböző szakterületek kutatói enyhén ellentmondva határozzák meg. A legközérthetőbb és a valóságnak is leginkább megfelelő meghatározás szerint Kis-Szamostól keletre kezdődik Mezőség, majd a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos keríti körbe. Régiós szomszédai északon Máramaros, nyugaton Szilágyság és Kalotaszeg, délnyugaton Aranyos-szék, délen Küküllő-mente, keleten Maros-szék, északkeleten Beszterce vidéke. Területe mintegy 6000 négyzetkilométer. Bár földrajzi szempontból nehéz meghatározni, kulturális, történelmi és mentális szinten nagyon is elkülönül Erdély többi régióitól, a soknemzetiségűség történelmi okoknál fogva itt alakult ki a leghamarabb. Éltek itt a magyarokon kívül szászok, örmények, zsidók, különböző szláv ajkú népek és a tatár meg a török elleni küzdelmek során elesett magyarok helyére beköltöző románok. A Nyugati-havasokban élő mócok után ide hozzák be őket a magyar urak, hogy földjeiket legyen ki megművelje.
Az említett soknemzetiségűség a trianoni diktátum után alaposan megbosszulja magát. Bár Mezőség kicsiben működhetett volna úgy is, mint Erdély nagyban, azaz egyfajta mini-Svájcként, az újonnan megszülető román királyságban vezető szerephez jutott román ajkú lakosság nem sok megértést tanúsít a magyarokkal szemben. A második világháború után berendezkedő román kommunisták aztán nekiláttak felszámolni mindent, ami kulturális örökség volt, természetesen a magyar értékekkel kezdték a munkát. Kastélyok tűnnek el egyik napról a másikra, mint például a mezősámsondi Rhédey-kastély, vagy – miután a bennük élő magyarokat elűzik – valamely román állami hivatal költözik bele. Ezek ma már a teljes eltűnés és a turistalátványosságnak is beillő romos állapot között léteznek, jó példa erre Rákóczi egykori Mezőörményesen felépített kastélya, ami ma is látható, a pincéből nyugodtan ki lehet tekinteni a csillagos égre.
Mezőzáhon kissé más a helyzet, az egykori Ugron-kastélyból árvaházat csinált a román kommunista állam, amit a mai napig nem akar feladni. Avatott szem felfedezi, hogy egykoron milyen gyönyörű udvarra, kerttel rendelkezhetett az épület környéke, ma ebből már nem sok maradt meg. A kastély oldalán tábla hirdeti építtetőjének Ugron Istvánnak a nevét, ám fotózni – érthetetlen oknál fogva -nem szabad, a kastélyba sem engednek be senkit. Mezőzáhon pedig már egyértelműen Wass Albert szűkebb hazájában járunk, jelzi ezt az is, hogy a helyi református templom harangját Wass Albert nagymamája, Wass Albertné adományozta az egyháznak. Észak-nyugati irányba haladva érjük el Gyeke és Katona nevű településeket, amelyek minden Kard és Kasza olvasó számára ismerősek. (Buzátnak, a Kard és Kaszában az elsők közötti letelepedőnek nevét talán a Buza nevű település őrzi). Itt egyébként még látható az a tornácos udvarház, amely a regénybeli Erőss Miklós nagypapájáé lehetett.
Dióhéjban talán ennyi elég is, hogy érzékeljük, a Mezőség több mint pusztán egyike azon régióknak, ahol szórványban él a magyar. Kulturális öröksége felbecsülhetetlen, a megmaradt kastélyok, a jellegzetes népzene- és néptánc-kultúra, a gótikus templomok mind hirdetik: itt egy nép várja feltámadását. A valamikori honfoglaláskori várainkra utaló helységnevekből kikövetkeztetve (például Bálványosváralja, vagy a mezősámsondi Tündérvár, amelynek falait Orbán Balázs még láthatta) pedig a régészetnek is lenne mit kezdenie a környéken. Itt található a magyarság egyik legszebb névvel megáldott települése, Szépkenyerűszentmárton, itt játszódik Wass Albert Kard és kasza című regénye. Halastavai, a mocsaraiban megbúvó békák, tücskök zenéjétől varázslatossá váló mezőségi esték, a néprajzi látnivalók a csonka magyarországi turisták számára is sok látnivalót kínálhatnak.
Miként lehetne megmenteni a mezőségi magyarságot?
Először is, jó lenne, ha Magyarország Kalotaszeg és Székelyföld után Mezőséget is felfedezné magának. A falvak megmaradt magyarjaira támaszkodva könnyen és gyorsan kiépíthető lenne a faluturizmushoz szükséges infrastruktúra, az odalátogató anyaországi turistáknak puszta látványa, a magyar szó is nagy segítség lehet ebben a munkában.
Komolyabb feladatokat csak akkor lehet tervezni, ha Budapest is melléjük áll, és az utóbbi húsz év tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy erre most, a Jobbik parlamentbe jutásával nyílt meg a lehetőség. Uniós pályázatokkal fel lehetne újítani a templomokat és kastélyokat, a falusi turizmus kihasználásával pedig a helyi magyarokon segíthetünk.
A marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör olyan jellegű pályázatokkal próbálkozik, amelyekkel ki lehet emelni egy-egy tehetséges magyar diákot, akinek egy évre vállalják az egyetemi tandíját. Érdemes lenne ezt a folyamatot is kibővíteni, akár helyi a tanerők bevonásával egy mezőségi magyar oktatási rendszert kidolgozni.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom meggyőződése, hogy a Kárpát-medencén belül Erdélyt csak egységes egészként szabad kezelnünk, a Jobbik támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely lépéseket tesz a mezőségi magyarság megmentése, gyarapodása érdekében. szegedicsanad.eu
