[ 2011. február 15., 17:18 ]
Három óriási űrobjektum száguld a Föld felé, és ha minden a számítások szerint alakul, be is csapódik bolygónkba – állítják a SETI kutatói.
Úgy tetszik, nagyon a vesztét érzi az emberiség; az utóbbi időkben mondhatni túlkínálat állt elő a Földünket megsemmisítő csillagászati események előrejelzéséből. Kezdődött az Aphophis nevű kisbolygó vizionált támadásával, ami ugyan csupán egy 350 méteres kozmikus kődarab, de mégis elég nagy ahhoz, hogy 2029-ben a bolygónknak ütközve súlyos pusztítást okozzon. Folytatódott a „két nap az égen” látomásával, ami egy bizonyos égitest, a Betelgeuse nevű szupernova fölrobbanásának lesz a következménye.
A három Föld felé száguldó azonosítatlan repülő tárgy (ufó) vízióját közreadó amerikai földönkívüli intelligenciát kutató intézet (SETI) tudósai szerint a nemkívánatos kozmikus objektumok érkezése 2012 decemberére várható. Azaz, éppen a maja naptár szerinti időszámítás lezárulása idején.
Mivel pedig ezek a tárgyak akkorák (több tíz kilométeres átmérőjűek), hogy külön-külön is totális pusztítást okoznak, szemernyi kétségünk nem lehet afelől, hogy a hármas becsapódás után kő kövön nem marad a Földön, és elpusztul minden élet. Craig Krasnov, a SETI kutatója fölhívta a figyelmet: ne neki higgyenek, hanem a Sky Map weboldalának, ahol ki-ki megtekintheti mindhárom tárgyat. A tudós azért is érezte szükségesnek a veszélyt idejében közölni a világgal, mert szerinte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) fontos információkat titkol el. Így például azt is, hogy az emberiségnek már csak két éve van arra, hogy itt a Földön felhőtlenül élvezze az életet.
Az úgynevezett Fermi-paradoxon
Ez egy látszólagos ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magasra becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között. Az univerzum életkora és hatalmas számú csillaga azt feltételezi, hogy ha a Föld tipikus bolygó, akkor a földön kívüli élet általánosan elterjedt kellene, hogy legyen. Miközben 1950-ben kollégáival ebéd közben erről beszélgetett, a fizikus Enrico Fermi azt kérdezte: „Hol van mindenki?” Fermi felvetette a kérdést: hogyan lehet az, hogy ha számos fejlett földön kívüli civilizáció létezik a Tejútrendszerben, még nem találtunk olyan bizonyítékokat, mint idegen űrszondák, idegen űrjárművek vagy rádióadások. A téma szélesebb körű vizsgálata 1975-ben, Michael Harttal kezdődött el, és az elméletre néha úgy hivatkoznak, mint a Fermi–Hart-paradoxon.
Voltak és jelenleg is folynak kísérletek a Fermi-paradoxon feloldására. Az ellenvélemények azt feltételezik, hogy nem létezik intelligens földön kívüli élet, vagy csak olyan ritkán fordul elő, hogy az emberek soha sem léphetnek kapcsolatba ezekkel az életformákkal. A problémához kapcsolódó különböző kérdésekkel olyan változatos terülteken foglalkoznak, mint a csillagászat, biológia, ökológia és a filozófia. Valló László mindennapi.hu
