Az alábbi cikk még a tavaly folyamán jelent meg a Székely Újság-ban, de azóta sem veszített aktualitásából, így közreadjuk
http://www.szekelyujsag.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=1246:mezogazdasag-az-eu-ban&catid=36:orszag-vilag&Itemid=37
A mezõgazdaság egész Románia, így vidékünk lakossága számára is a megélhetés egyik legfontosabb forrása. Számos alkalommal vetõdik fel a kérdés: milyen az ország, ezen belül vidékünk mezõgazdasága? Ez alkalommal a kérdés európai uniós vonatkozásaival foglalkozunk, azaz néhány olyan szempontot vizsgálunk, amelyet az EU az agrárium szempontjából fontosnak tart. A mezõgazdaság Háromszéken számos család esetében egyetlen, néha bõséges, néha mostoha forrása a mindennapi létnek, de hogy az itt mûvelt gazdaság olyan-e, amilyennek lenni kellene, arra nehéz választ adni. Az évszázadok során formálódott gazdálkodási és megélhetési modell valószínûsíthetõen életképesnek bizonyult eddig, de a mezõgazdaság számára is elérkezni látszik a változás ideje.
A hazai mezõgazdaság problémái
Az ország EU-s csatlakozásával párhuzamosan megkezdõdött annak rendszerezett vizsgálata, hogy jelenleg milyen az agrárium helyzete Romániában. Ezen felméréseknek részét képezte az az elemzés is, amelynek eredményeire építve alakították ki a Nemzeti Vidékfejlesztési Program intézkedéseit. Ebben a hazai mezõgazdaság legnagyobb problémájának azt tekintik, hogy túlsúlyban vannak azok a gazdaságok, amelyek szinte kizárólag saját fogyasztásra termelnek, kis mértékben gépesítettek, ezért nem hatékonyak. Szintén hátrány az is, hogy kevés az olyan gazdaság, amely túllépi a családi keretet, valamilyen jogi formára is szert tett, és amelyben a gépesítés is megoldott. A szakterület általánosan jellemzõ hátránya más EU-s államokkal szemben a gépesítés hiánya: sajnálatos módon kevés gazdaság rendelkezik teljes, a legújabb technológiának is megfelelõ gépparkkal. Szintén az elemzés világít rá arra, hogy a hazai agrárszektor hátrányait az is növeli, hogy nem megfelelõek az öntözési feltételek, és a késztermékek, például a gabona tárolása is problémás.
Versenyképesség az EU-ban
Az EU elképzelései szerint a hazai mezõgazdaságnak a versenyképesség felé kellene haladni, ami azt jelenti, hogy fokozatosan növelni kellene a gazdaságok méretét, a csak saját fogyasztásra termelõ gazdaságokat rá kell bírni arra, hogy részben piacra is termeljenek. Azonkívül fontos lenne termelõi csoportosulások létrehozása, valamint a környezetkímélõ, de hatékony technológia alkalmazása a nem hatékony kézi mûvelés helyett.
Környezetkímélõ gazdaságok
Az Unió kiemelt hangsúlyt fektet környezetkímélõ gazdaságok támogatására, ami nálunk gyermekcipõben jár még. Például 2005-ben a megmûvelt mezõgazdasági területek kevesebb mint 1%-a volt környezetkímélõ, ami, egyértelmûen, messze elmarad attól az aránytól, ami itt kívánatos lenne. Az utóbbi idõben szerencsére javulni látszik ez a helyzet, de bõven akad még tennivaló a környezettudatosság érdekében számos gazdaságban.
Hogy mennyit kell várni a napelemes traktorból katicabogárral permetezõ gazdák megjelenéséig, még nem tudhatjuk, annyi biztos, hogy az EU-ban az ilyen megoldásokra mindig lesz finanszírozás.
Felszállni az EU agrár-vonatára
A helyi idõs és fiatal gazdáknak azon kell gondolkodni, hogy miként lehet felszállni a EU agrár-vonatára, mert e nélkül a gazdaságok nehezen léphetnek át a megélhetést hellyel-közzel biztosító gazdaságokból az EU versenyképes, jövedelmezõ agrárvállalkozásaiba. Azok, akik nem mezõgazdaságból kell megéljenek, annyit tehetnek az ágazat felemelkedéséért, hogy a paprikáshoz magyar paprika, kínai fokhagyma, török paradicsom, holland tejföl és egyebek helyett hazai, lehetõleg székelyföldi termékeket tesznek kosarukba.
drd. Gábos Edit, projektmenedzser
