[ 2011. február 17., 00:10 ] [3]
Az elmúlt húsz évben a kelet-európai szocialista rendszerek összeomlását követően, de főként az elmúlt években tanúi lehettünk annak, hogy elcsatolt területek magyar közösségei egyre hangosabban, egyre világosabban követelik jogaikat. Jogos a részükről, és minden tekintetben támogatandó a magyar állam részéről az, ha az elcsatolt területek magyarsága használni akarja minél szélesebb körben az anyanyelvét, ápolni akarja nemzeti kultúráját, hagyományait, meg szeretné ismerni valós történelmét, és az élet minél több területén szeretné az önigazgatást saját kezébe venni, saját kebeléből választott személyekre bízni.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom megalakulásától kezdve feladatának és programjának tekinti az elcsatolt területek magyar közösségeinek támogatását. Mind a 2003-as alapító okiratunkban, mind a 2006-os választási programunkban, mind a 2010-esben szerepeltek erre vonatkozó kitételeket. Engedjék meg, hogy a 2010-es Radikális Változásból idézzek: „A szülőföldön maradást és az anyanyelvű oktatást támogató nemzetpolitikai programunk középpontjában a magyar állampolgárság megadása a jelenlegi határainkon kívül élő magyarok számára, a nemzeti önrendelkezések elérése és a hatékony magyar politikai és pénzügyi támogatás terve áll.”
Az elmúlt fél év vonatkozó kormánypárti nyilatkozataiban sokszor találkozhattunk azzal a kifejezéssel, hogy nemzetpolitikai fordulat valósult meg Magyarországon. Ebben mi is megpróbáltuk a részünket kivenni. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ennek, az úgynevezett nemzetpolitikai fordulatnak egyfajta módon az új magyar alkotmányban is meg kell jelennie. Egész konkrétan azt szeretnénk, és azt fogjuk javasolni, hogy az új magyar alkotmány tartalmazzon egy olyan részt, hogy Magyarország támogatja a határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit.
Azért is bízunk abban, hogy e javaslatunk a kormánypártok részéről is támogatásra lel, hiszen vezető kormánypárti politikusok az elmúlt fél évben számos ilyen nyilatkozatot tettek. De hadd kezdjem az Európai Parlament részéről egy nagyon fontos, ide vonatkozó jelzéssel, Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament néppárti elnöke mondta 2008. 10. 11-én: „Mindig hangsúlyozni kell, hogy az autonómia nem olyan önállóság, amely a kiváláshoz vezet. Ellenkezőleg: ez biztosítja az etnikai kisebbségnek, hogy saját kultúrája szerint, anyanyelvét az élet minden területén használva éljen, és én ezt személyesen mindenkor támogatom.” Tehát van egy ilyen jellegű támogatás is e mögött a törekvés mögött.
A kormánypárti képviselők közül engedjék meg, hogy három nyilatkozatot idézzek. Kövér László elnök úr 2010 augusztusában ezt mondta: „A magyar kormány számára elfogadhatatlan, ha egy magyar párt vezetője azzal kérkedik, hogy számára az autonómia nem aktuális.”
Németh Zsolt államtitkár úr 2010 augusztusában ezt nyilatkozta: „Egy közösség nem lehet egyenjogú az autonómia biztosítása nélkül.” Végül pedig Semjén miniszterelnök-helyettes úr 2010. 07. 26-án tett nyilatkozatát engedjék meg, hogy a figyelmükbe ajánljam, amelyet a Duna Tv idézett: A miniszterelnök-helyettes szerint az autonómiához legalább három feltétel szükséges: a helyi közösség politikai akarata egyfelől. Másfelől olyan politikai szervezetek létrehozása, amelyek az adott nemzet parlamentjében ezt az akaratot érvényre tudják juttatni. Szükséges továbbá az anyaország teljes támogatása. Nos, ezt a teljes támogatást, ezt a kötelezettséget, ezt a feladatot szeretnénk, ha az új alkotmány is megjelenítené, méghozzá abban a formában, hogy „A magyar állam támogatja a határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit.”
És engedjék meg, hogy még egy dologra felhívjam a szíves figyelmüket, illetve még egy javaslattal éljek az Önök irányába. Egy nagyon kedves, köztiszteletben álló, volt egyetemi oktatóm hívta fel a figyelmem egy dologra, amit először nem akartam elhinni, hogy ilyen passzust sem a korábbi alkotmány, sem a következő tervezete nem tartalmaz, de valóban így van. Sem a most érvényben lévő, sem a most készülő alkotmány nem utal a magyar nyelvre. Nem utal arra, hogy a Magyar Köztársaság hivatalos nyelve a magyar nyelv.
Mindenképpen fontosnak tartanánk, hogy a következő alkotmány ezt tartalmazza. A nyelvvel kapcsolatban egyébként ebben a koncepcióban csupán a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvhasználata kapcsán van kitétel. Ezt természetesen mi támogatjuk, eddig is támogattuk, ezentúl is támogatni fogjuk a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni kollektív jogait és parlamenti képviseletének a megteremtését. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezért azt fogja javasolni, hogy az új alkotmányba kerüljön be szövegszerűen is az, hogy a Magyar Köztársaság hivatalos nyelve a magyar nyelv. Ezt a két javaslatunkat ajánlom szíves figyelmükbe, és kérjük hozzá a megtisztelő támogatásukat!
barikad.hu
