Virágvasárnap

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/56785
2011.ápr.16

Elkezdődött a nagyböjt utolsó hete

Az ünnep arra emlékeztet, hogy szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be Jeruzsálembe. A nép ujjongásának közepette pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről. Erről a diadalmas bevonulásról mind a négy evangélium megemlékezik. Az egyházi liturgiában már az első századoktól fogva gyökeret vertek a jeruzsálemi bevonulást felelevenítő szertartások. 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások. A hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap.

Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság. A katolikus egyházban ez a nap Ifjúsági Világnap is egyben, amelynek rendszeres megtartását II. János Pál pápa vezette be 1985-ben.

Vatikánvárosban tegnap több tízezer ember gyűlt össze a Szent Péter téren, hogy emlékezzen Jézus jeruzsálemi bevonulására a keresztre feszítés előtti héten. A pápa beszédének gondolatmenetét az ember és az Isten közötti kapcsolat köré fonta, és figyelmeztetett, hogy ezt a kapcsolatot időnként veszélyezteti a technika.

 „A férfit és a nőt kezdettől fogva eltöltötte, és mind a mai napig eltölti a vágy, hogy olyan legyen, mint az Isten, hogy saját erejével elérje a Teremtő hatalmasságát. Az emberiség sok mindent képes volt megvalósítani: tudunk repülni, láthatjuk, hallhatjuk egymást a Föld legtávolabbi sarkaiból. Mégis, a gravitációs erő, amely lehúz bennünket a földre, hatalmas” – mondta a katolikus egyházfő. Miközben a nagy technikai vívmányok könnyebbé tették az ember életét, tágították a gonosz lehetőségeit is. A közelmúltban történt természeti katasztrófák pedig emlékeztettek bennünket arra – ha egyáltalán volt szükség emlékeztetőre –, hogy az emberiség nem mindenható. Ha az ember jó kapcsolatot akar Istennel, akkor „először le kell mondania arról, hogy Isten akarjon lenni” – jelentette ki virágvasárnap XVI. Benedek, aki az előző nap töltötte be 84. életévét. MTI, Szabadság