http://www.nagybanya.ro/reszletes-cikkid-11583.htm
2012-03-07
2012. márciusának első hétvégéjén megrendezésre került Nagyváradon a Regionális Ifjúsági HÁLÓ találkozó.
2012-03-07
A rendezvénynek a nagyváradi Posticum nyújtott helyet, itt voltunk elszállásolva és a programok nagy részét is itt szervezték meg. Ezen a találkozon a nagybányai haló csapat öt fiatalja is részt vett így képviselve a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyét és a nagybányai plébániákat.
Március 2-án megérkezésünket követően a szervezők köszöntettek bennünket, majd ismertették a programokat és a szabályokat. A legfontosabb szabály pedig az volt, hogy „Mosolyogj” mert egy szívből jövő mosoly ajándék mindenki számára, akire rá mosolyogsz és számodra is ha rád vissza mosolyognak. Miután a szervezőket, szabályokat és a programokat megismerhettük rövid ismerkedős játékkal, folytattuk esténket.
Ezt követően kiscsoportra osztottak minket és a csoporton belül is különböző ismerkedős játékokkal és beszélgetéssel folytattuk.
Nagy lelki feltöltődést jelentett számunkra az est fénypontja a rendhagyó de annál inkább szívhez szóló keresztút melyet az egyik váradi plébánia fiataljai adtak elő. Ezt követően szabad program következett mely idő alatt számos új ismeretségre, barátokra tettünk szert.
Március 3-án került sor Pakot Géza SJ előadására melynek címe: „Szól-e az Isten? Ha szól hogyan?” és mi hogyan válaszolhatunk rá. Előadásában kiemelte, hogy a mai rohanó világban az emberek vagy már nem imádkoznak vagy ha imádkoznak akkor is úgy hogy egy kettő vége legyen, nem szánunk elég időt Istenre és amit pedig rászánunk nem vesszük komolyan. De ez ugyan úgy van embertársainkkal való kapcsolatainkban is, nem tudunk egymásra figyelni, képtelenek vagyunk a mellettünk levő szenvedését, örömét felismerni. Előadásának központjába így az ember és embert, illetve Isten és ember közötti kapcsolattartás volt. Számos értékes gondolatot, személyes tapasztalatot osztott meg velünk és bíztatott, hogy merjünk időt fektetni a imáinkba és kapcsolatainkba mert megéri.
Az előadást követően a kis csoportunkkal összeültünk és baráti légkörben megbeszéltük az előadásban elhangzott dolgokat. Az ebédet követően a kis csoportunkkal „családlátogatáson” vettünk részt. Volt aki a Mária Rádió szerkesztőségével találkozott és élő adásban imádkozhatott, volt aki a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővéreket látogatta meg, volt aki Ft.Németh László nyugalmazott atyával beszélgetett és voltak olyanok akik családokat látogattak meg. A látogatás központi témája az „Ima” volt, vagyis hogyan élik meg családjukban az Istennel való kapcsolatot, vagy a megszentelt életben az Istennel való mindennapos találkozást az imában. Mindenki nagy lelkesedéssel tért haza, lelki örömmel meséltek a látogatásokról. Nem sokkal később Szentmisével adtunk hálát Istennek azért, hogy megajándékozott bennünket azzal a nagy kegyelemmel, hogy különböző emberek imában átélt tapasztalatikat megismerhettük.
A napot pedig egy feloldott hangulatban eltöltött vetélkedő zárta melynek témája „Ima és Facebook” volt. Feladat pedig az volt, hogy minden csapat készítse el, a megadott eszközöket felhasználva Jézus Facebook adatlapját. Mindenki nagyon jól tejesített és megállapítottuk, hogy a Facebook nem csak arra jó, hogy ismerkedjünk a világgal, hanem arra is, hogy eljuttassuk Krisztus örömhírét azokhoz akikhez másképp nem jutna el.
Március 4-én mindenki az általa kiválasztott műhelymunkán vett részt. Lehetőségek: „Ima iskola” melyben az Ignáci imával ismerkedtünk meg, „Értékes vagy?” című önismereti játék, kézműves foglakozás melyben húsvéti díszeket lehetett készíteni és dráma feldolgozás, melyben „A Tékozló fiú” történetét dolgozhattuk fel.
Ezt követően Szentmisét hallgatunk az Olaszi templomba (Barátok templomában) melyet Nm.Ft.Böcskei László nagyváradi püspök celebrált a visitatio canonica befejezése alkalmából a plébánia közösségében.
A Szentmisét követően lett volna a kiértékelés és plénum de mi már nem tudtunk maradni de úgy búcsúztunk el az új barátainktól, hogy nem sokkára találkozunk.
Nagyon jó volt a találkozó és reménykedünk benne, hogy a legközelebbin is részt tudunk majd venni. Mindenki visszatért a plébániájára számos élménnyel, tapasztalattal és feladattal, hogy példával járjon minden ember előtt. Soraimat pedig Loyolai Szt. Ignác gondolatával zárom: „Kevesen tudják, mit hozhatna ki belőlük Isten, ha egészen az Ő gondviselésére bíznák magukat”
Daly Attila (Szentháromság templom) és Fekete Csaba (Szent József templom), Nagybánya
