Krónika | 2013.05.09.
Két erdélyi tudóst Arany János-díjjal tüntetett ki, kettőt pedig külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia a hét elején megtartott 184. közgyűlésén.
Amint arról korábban már beszámoltunk, Weszely Tibor marosvásárhelyi matematikus, Bolyai kutató az MTA 184. közgyűlésének nyilvános ünnepi ülésén vehette át az Arany János-életműdíjat, öt külhoni tudósnak pedig a Külső Tagok Fórumán adta át a kitüntetéseket Pálinkás József, az MTA elnöke. Köztük Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal tüntették ki Tánczos Vilmos néprajzkutatót, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagját, a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagját, az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága Néprajzi Szakbizottságának elnökét, több magyarországi egyetem vendégprofesszorát. „A tudós, akinek szűkebb kutatási területe az archaikus népi imádságok, a moldvai csángók népi vallásossága, a moldvai magyarok kultúrájának és nyelvének leghitelesebb kutatója, hírvivője: kellően közeli ahhoz, hogy megértse és megértesse másokkal, amivel foglalkozik, és kellően távoli is egyben, hogy megőrizze tisztánlátását” – áll a tudós testület közleményében.
Az MTA külső tagjává választották az intézmény közgyűlésén az erdélyiek közül Kántor Lajos irodalomtörténészt, kritikust, a Korunk folyóirat volt főszerkesztőjét (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya) és Salat Levente politológust, egyetemi tanárt, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettesét (Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya). Az akadémikusok létszáma összesen 18 külső, 26 levelező, 31 rendes és 20 tiszteleti taggal bővült kedden.
Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjban részesült továbbá L. Juhász Ilona, szlovákiai néprajzkutató, Arany János Fiatal Kutatói Díjjal ismerték el Dudás Attilát, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének adjunktusát, Arany János-érmet pedig Tóth János matematikus, a komáromi Selye János Egyetem rektora, valamint Záborszky László Amerikában élő agykutató, egyetemi tanár vehetett át.
Az Arany János-díj célja olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése, akik jelentős tudományos életművet tudhatnak magukénak, kiemelkedő tudományos eredményt értek el, illetve fiatal kutatóként jelentős teljesítménnyel büszkélkedhetnek. Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előmozdításában – a tudományos közélet szervezésében, irányításában, a felsőoktatásban, a tudományos könyvkiadásban, a muzeológiai, levéltári, könyvtári munkában, a tudományos ismeretterjesztésben – szereztek kiemelkedő érdemeket. Az Arany János-érmet 2002, az Arany János-díjakat 2004 óta ítélik oda.
