MNO Forrás: 2013. május 07.
A kormány elmúlt hároméves teljesítményének értékelése mellett a következő egy év feladatairól is beszélt Orbán Viktor kedden, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének győri jubileumi kerekasztal-beszélgetésén. Kiemelte, hogy az 1997-ben indult rendezvénysorozat nélkül nem sikerült volna megnyerni a következő évben a választásokat.
Ráadásul a rendezvénysorozat olyan korszakban kezdődött, amikor a feladat az volt, hogy össze kell rendezni a keresztény-nemzeti tábort, másrészt be kellett bizonyítani, hogy nem igaz, amit Hornék mondanak, hogy a politika a profik dolga. „A kormányzás lehet, de a politika mindannyiunké. Ezt kellett bebizonyítani 1997-ben” – idézte fel Orbán Viktor a KÉSZ 200. kerekasztalán elmondott előadása bevezetőjében.
Hozzátette: ez a ma természetes gondolat akkor igazi forradalomnak számított. Az 1998-as meglepő választási győzelem nem jött volna létre a keresztény értelmiségiek összejövetelei nélkül. Ez volt a siker záloga – emelte ki a kormányfő.
Nem kamikaze kormány
„Antall József egyszer azt mondta, hogy kamikaze kormányt alakított. 1998-ban eldöntöttem, hogy én nem fogok, mert az nem biztat jó végkifejlettel: a végén a vereség vagy a megsemmisülés áll – fogalmazott Orbán Viktor. – Mi nem keresztény kamikazék vagyunk, hanem sikeres állampolgárok.”
Orbán Viktor mellett Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője, Harrach Péter, a párt frakcióvezetője és Mráz Ágoston Sámuel politológus
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Amikor 1998-ban azzal a feladattal szembesült, hogy kormányt kell alakítani, sikeres kabinetet akart. A jelenlegi ciklusban 25 olyan dolgot ért el miniszterelnökként, amire feltétlenül büszke: említette egyebek mellett a rezsicsökkentést, a nyugdíjak reálértékének emelését, a minimálbér emelését, az országgyűlési képviselők számának megfelezését, a szülés után visszatérő anyák munkavállalásának segítését, a munkahelyvédelmi akciótervet, az újra hároméves gyest, az államadósság csökkentését, a hiány mértékének leszorítását, a családi adózást, a horribilis végkielégitések megadóztatását, az Erzsébet-programot, az őstermelők támogatását, a három csapás törvényét, az önkormányzati adósság átvállalását, a devizahitelesek megsegítését, a magyar föld védelmét és az uniós költségvetésből nyert 51 ezer forinttal nagyobb fejkvótát a 2014 és 2020 közti költségvetési időszakra.
„Lehet vitatkozni, hogy ez kevés vagy sok, de hogy nem csináltunk volna semmit, azt nem lehet a fejünkhöz vágni” – hívta fel a figyelmet Orbán. Az általa felolvasott 25 pontra utalva hozzátette: „egy fideszes kereszténydemokratának ezekből elég lenne öt pont is, de ha meg akarjuk nyerni az előttünk álló éveket, több kell”.
Számadás Isten előtt
„Keresztény értelmiségiként érdekel minket a dolgok mögöttes tartalma is – folytatta –, így írtam egy beszédet. Ez egy töredékes beszéd, május 29-én lesz három éve, hogy megalakult a kormány, addig kell végleges formába hozni majd. Azokra a kérdésekre, hogy milyen rendezőelv áll a kabinet lépései mögött, azonban így is választ lehet adni.” Arról, hogy mi a különbség egy keresztény és nem keresztény politikus között, azt mondta: előbbi négyévente, utóbbi naponta kell számot adjon munkájáról. „Keresztény politikus alatt nem valami humánus elvekhez való ragaszkodást értünk, hanem számadást Isten előtt.”
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
„A pénzügyi és gazdasági váláságban fel kellett tennünk az a kérdést, mit örököltünk. Két választási lehetőségünk volt, megvárjuk, míg a problémákat más megoldja, vagy megpróbáljuk megtalálni a cselekvés lehetséges útját. Mi a cselekvést választottuk” – utalt a kabinet 2010-től napjainkig elvégzett munkájára a kormányfő.
Elmondta, Magyarország számára a hit, a bizalom azt jelentette, hogy lehetséges egyszerre csökkenteni az államadósságot, a költségvetési hiányt és a fogyasztói árakat, valamint meg lehet nyerni a harcot Brüsszelben. Rámutatott: a számok alapján még ebben az évben beindulhat a gazdasági növekedés, ami mutatja, töretlen a bizalom. Példaként Orbán Viktor ismertette az aktuális számadatokat: „ma 98 431-gyel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, a mai napon közmunkán 201 721 ember vett részt.”
Újszerű politika és önbecsülés
Orbán Viktor kiemelte, a kormány politikájának újszerűsége szempontjából a családok pénzügyi helyzetének javítása is fontos dolog volt. „A rezsicsökkentéssel és a devizahitelesek kimentésével azt szerettük volna elérni, hogy a magyar családok pénztárcájában több maradjon; 300 ezer devizahiteles család helyzete jelentősen javult. Ez volt a célunk a minibálbér megemelésével is – amely el fogja érni nemsokára a 100 ezer forintot –, és a nyugdíjak reálértékének emelkedése is ide tartozik.”
Amikor a kormány hivatalba lépett, nem másoknál kilincselve akarta kiemelni az országot a válságból, ez az önbecsülés miatt nagyon jelentős – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: az önbecsülés nemcsak az embereknek, hanem a nemzeteknek is fontos. Mindenkinek hozzá kell járulnia a válság elleni küzdelemhez, a politikusoktól a multinacionális cégekig. Egy erős középosztály megerősítését szolgálták a kormány lépései – közölte.
Kemény küzdelem indult Magyarországon
Hazánk – mint mondta – jobban teljesít, de még nem elég jól. Mikor fog jól teljesíteni? – tette fel a kérdést. „Akkor, amikor mindenki képes arra, hogy a családját saját munkájából eltartsa.” Felidézte, három éve, a gazdasági válság közepén kemény küzdelem indult. Az eltelt időszakban az ország példátlan teljesítményt nyújtott, s mára a nemzetközi pénzpiacról képes finanszírozni magát.
Orbán azt mondta, bár Magyarország 2008-ban beleesett egy segélyprogramba, mára egyetlen európai országként kijött belőle, ráadásul a leglényegesebb mutatókat tekintve jobb képességre volt képes, mint Európa legtöbb országa – példaként az exportot, az államadósság és a hiány csökkentését említette egyebek között. Ezért úgy véli, az unió jóslásai a televíziós jósdák hitelességével egyenértékűek, mégis ezen múlik, hogy megszüntetik e hazánk ellen a kötelezettségszegési eljárást.
„Ebben az évben, nézzék meg, lesz gazdasági növekedés, 1 százalék körüli, aztán tovább fog bővülni, s a választás előtt előállhat az a helyzet, hogy a régióban a magyar gazdaság fog a legjobban növekedni. Minden mutató, amellyel mérnek minket, a baloldal legnagyobb bosszúságára a legjobb minálunk lesz” – mondta.
Középpontban a család és a gyermekvállalás
„Több gyermek jött világra, senki sem tudja, pontosan mi ennek az oka, talán ez egy jele annak, hogy az életkedv és a jövőbe vetett bizalom visszatér az emberekbe. Azért, hogy a magyarok ne mondjanak le a tervezett második, harmadik gyerekről, ezt intézkedéseivel segítheti a kormány – fejtette ki a miniszterelnök. – Ha beindul a gazdasági növekedés, demográfiai programot is meg fogunk indítani, hogy a fiatalok több gyermeket vállaljanak.”
„Itt van egy válságtól meggyötört, kudarcokat szenvedő Európai Unió és egy jól teljesítő Magyarország. Miért nem kérnek ebből az unióban? Sikertörténet helyett a fekete bárány szerepét akarják ránk erőltetni. Európa fúj ránk, szálkának számítunk majd az európai elit szemében a következő időkben is – fogalmazott a miniszterelnök. – A vita középpontjában a család áll. Nyugatról azt mondták, a család fogalmának értelmezése ellentétes a modern európai fejlődéssel. Mi lesz a fogalmainkkal, ha addig tágítjuk őket, amíg minden és annak ellenkezője is belefér? A mi álláspontunk sziklaszilárd, egy négyezer éves szokást nem adunk fel. Nem nekünk kell magyarázkodnunk az alkotmányban a család fogalmáról leírtak miatt, hanem a minket bírálóknak.”
Aki azt hiszi, választhat a hullámok között, meg fog fulladni
Egy teoretikus a család kapcsán korábban azt hirdette, túl kell rajta lépni, mert nem választhatjuk meg magunknak a családtagokat. „Érdekes gondolat, akik így érvelnek, azok pont arról feledkeznek meg, hogy magukat sem ők választották meg, az ember saját magát sem választhatja meg” – emelte ki a miniszterelnök.
Orbán hangsúlyozta: a családban pont az a vonzerő, hogy testvérinket, utódainkat nem mi választjuk. Beszédében úgy fogalmazott, „a család ezért minden életképes társadalom erőforrása; aki azt hiszi, választhat a hullámok között, meg fog fulladni. Európa ezt nem érti, ezért fuldoklik a válságban.”
A kormányfő utalt rá, hogy Európa képtelen saját biológiai fenntartására, „elfogy az energia, majd jön a válság”. A krízis válság lett, s a jövőbeni tartalékok felemésztéséhez vezet – tette hozzá. „Mi ellentétes felfogást képviselünk, egy munkaközpontú társadalmat.”
Nem lehet folytatni Orbán szerint azt, amit eddig tett Európa, a válság utáni unió nem is lesz többé olyan, mint eddig volt. Félreértés szerinte, ha valaki azt gondolja, visszatérhetünk ahhoz az élethez, ami a válság előtt volt. „Egy dolgot biztosan mondhatok, akármilyen is lesz az európai világ, az csak a családra épülhet. Aki a családot támadja, a jövőt dobja ki az ablakon” – szögezte le.
Keresztények nélkül nincs győzelem
Úgy látja, bármilyen jól is működjön a kabinet, a kormányzati teljesítmény nem lesz elég a választási győzelemhez, „még az ellenfeleink is elismerték, hogy 2002 előtt jól kormányoztunk”. Szerinte ezt le kell tudni fordítani politikai teljesítményre, ami azt jelenti, hogy a munkát át kell tudni fordítani arra a huszon-egynéhány pontra, amit elmondott beszéde elején. „Ha ezt nem tesszük meg, nem fogjuk megnyerni a választásokat.”
„Bátorság kell ehhez, odamenni az emberekhez, elmondani, hogy tartani kell az irányt” – tette egyértelművé a Fidesz elnöke. Szerinte ezenkívül kell önbizalom és kell szembesítés is, amihez viszont mindkét előbbi dolog. „Az ellenfeleinket szembesíteni kell, hogy mit műveltek a hazánkkal, amikor ők voltak kormányon” – fejtette ki. Nem most kell bátornak lenniük, fedezékből – tette hozzá. „Csak a személyes példa és bátorság segít, önöknek ehhez nagy erőforrás áll rendelkezésükre, keresztények nélkül nincs győzelem” – zárta szavait a miniszterelnök.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a 200. kerekasztal-beszélgetését rendezte kedden Győrben „Mit? Miért? Hogyan? – Magyarország jobban teljesít” címmel.
Orbán Viktor kedd délelőtt a Cigányügyi Egyeztető Tanács alakuló ülésén vett részt. Elmondta:Magyarország jobban teljesít, de még messze van attól, hogy az ember elégedett lehessen vele.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
