Négy megye – Fehér és Beszterce, Hunyad és Szeben – RMDSZ-es képviselői találkoztak Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban.
Megjelent a Szabadság napilapban 2010 ápr.02
Ez tulajdonképpen a második ilyen jellegű tanácskozást az elsőt Bihar megyében tartották. A rendezvény kisebb késéssel kezdődött, annak ellenére, hogy Takács Csaba ügyvezető elnök szerint Nagyenyed mindenkinek közel van. Ezt rövidesen bebizonyította a tanácskozás szelleme is, hiszen négy magyar szempontból hasonló sorsú és helyzetű megye képviselete jött el, akik sikereikkel, próbálkozásaikkal, nehézségeikkel valóban közel kerültek egymáshoz. Takács Csaba, aki büszke arra, hogy nagyenyedi véndiák, elhozta fiatal munkatársait – Kovács Péter ügyvezető alelnököt és Bodor Lászlót, MIÉRT-elnököt – is. Ugyanakkor részt vett a tanácskozáson Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Besztercéről a megyei elnök hiányában Szakács Bálint jött el, aki szintén Nagyenyeden végezte a tanulmányait, itt kezdte az újságírói pályafutását, s jelenleg helyi lapot szerkeszt Besztercén.
Ez tulajdonképpen a második ilyen jellegű tanácskozást az elsőt Bihar megyében tartották. A rendezvény kisebb késéssel kezdődött, annak ellenére, hogy Takács Csaba ügyvezető elnök szerint Nagyenyed mindenkinek közel van. Ezt rövidesen bebizonyította a tanácskozás szelleme is, hiszen négy magyar szempontból hasonló sorsú és helyzetű megye képviselete jött el, akik sikereikkel, próbálkozásaikkal, nehézségeikkel valóban közel kerültek egymáshoz. Takács Csaba, aki büszke arra, hogy nagyenyedi véndiák, elhozta fiatal munkatársait – Kovács Péter ügyvezető alelnököt és Bodor Lászlót, MIÉRT-elnököt – is. Ugyanakkor részt vett a tanácskozáson Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Besztercéről a megyei elnök hiányában Szakács Bálint jött el, aki szintén Nagyenyeden végezte a tanulmányait, itt kezdte az újságírói pályafutását, s jelenleg helyi lapot szerkeszt Besztercén.
Takács Csaba ügyvezető elnök bevezetőjében a szervezetépítésre, pontosabban az újjáépítésre helyezte a hangsúlyt, ami az elmúlt években hiányzott. Kiderült: négy év kormányzás után 200 000 szavazatot vesztett a szövetség. Ennek ismeretében kell újra alkotni a szervezet alappilléreit, mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a közösségépítést tartja az első számú prioritásnak. „Számításba kell azonban venni a mai realitásokat, hogy időközben megjelent a magyar és a többségi pártok konkurenciája. Erős szervezetekre van tehát szükségünk, mert az elkövetkező két évben, pénz sem lehet, ha munka sincs” – hangoztatta Takács Csaba.
Kovács Péter alelnök pontosította azokat a teendőket, amelyekkel a szervezetépítést meg lehet valósítani két évvel a választások előtt. Winkler Gyula szerencsésnek tartotta a tanácskozás megszervezését, és hasonló regionális csoportosítást javasolt a községek szintjén is, ahol hasonló gondokkal küzdenek. Véleménye szerint először ezeknek a településéknek a felmérését kell elvégezni, meg kell tartani a tisztújításokat, és tartalommal kell feltölteni a székházak tevékenységét. Foglalkozni kell a tanácsosok és a polgármesterek felkészítésével is, hogy hozzáértő emberek irányítsák falvaink életét, vélekedett.
A megyei elnökök és ügyvezető elnökök érdekes példákat közöltek szervezeteik munkájáról, gondjairól. Különösen gazdagnak bizonyult Kerekes Hajnal, Fehér megyei ügyvezető elnök beszámolója és Kováts Krisztián elnök hozzászólása, ami azt igazolta, hogy a Fehér megyei magyar embereket immár hagyományossá vált rendezvényekkel mozgósítják és kapcsolják össze egy hasznos közösségi életbe. A beszélgetés során kiderült: a többi megyében is hasonló próbálkozások, megvalósítások és gondok vannak. Szóba került a sajtó kérdése és szerepe is, mint például a Szabadság napilap jelenléte Fehér megyében.
Megjegyzés
Úgy tűnik a szövetségi vezetőség megértette, hogy az az 200.000 szavazó, akiket az elmúlt években "elveszített"-nek könyvelhetnek el, valamiért nem érzi, hogy őket reprezentálják.
Az is elhangzott ezen a találkozón, hogy "számításba kell azonban venni a mai realitásokat, hogy időközben megjelent a magyar és a többségi pártok konkurenciája. Erős szervezetekre van tehát szükségünk, mert az elkövetkező két évben, pénz sem lehet, ha munka sincs"
Ide kapcsolódik, hogy a régi-új ügyvezető elnök érzi, hogy a konkurenciával kell majd kiegyezzenek, ha nem erősítenek... De hát mivel akarná ezt elérni? Felmérésekkel, tisztújításokkal és a székházakban tevékenységekkel kellene számolni. Egy pillanatra sem akarják a sajtót kiengedni a kezükből, értsd más szervezetet (főleg politikait) továbbra sem szabad "beengeni" a sajtó hasábjaira!
Meglepő volt viszont az a felfedezés, hogy szükség van a polgármesterek és a tanácsosok felkészítésére azért, hogy felkészűlt egyének vezessék a falvainkat... Vajon miért, eddig tudatlanok vezették?
Valószínű, ha csak arra gondolunk, hogy majdnem két éves késést tudhatunk be a kistérségi csoportosulásokat illetően! Még a tömbmagyar székelységnél is mind a mai napig nem lettek a kistérségek minden téren hivatalosítva, bejegyezve. Sokuknál pedig nincs kialakítva a gelyi fejlesztési terv vagy stratégia?Nincsenek elkészítve tartalék pályázatok, nem alkalmaztak megfelelő szakembereket(pályázatíró, környezeti felelős,stb). Nincsenek megkötve az előszerződések a magasabb képesítésű intézményekkel, stb.
Igy az egyes szorványban élő magyarajkú polgármesterek és tanácsosok még most sem értik mit is kellene erőltetniük a tanácsi űléseken.
Helyi Fejlesztési Terv vagy Stratégia sokuk számára olyan mintha a Holdról szólnánk.
A Helyi Akció Csoportokba (GAL-ok) pedig eddig szinte senki sem jelentkezett be, akik valamilyen formában ezáltal pályázati alapokhoz tudnának jutni!
Érdekes, hogy a szövetségiek révén nagyon sok olyan magán kezdeményezés alakult ki, amelyek eddig is sok pénzt tudtak megszerezni, de egy pillanatra sem akarják az információkat kiadni!
Szinte minden megyében találni olyan magán céget, amelyik ezen a téren "jól tájékozott", de nekik nem érdekük a vidékfejlesztés támogatása! Azzal még "megbarátkozhatunk", hogy ezek a cégek pénzért csinálják meg a fejlesztési terveket, de csak úgy tudjuk elfogadni, hogy ezt úgy tegyék mint, aki a népközösségünk tagja és segítsék azt is, akinek nincs elég ideje, pénze vagy tudománya. Úgy is jól járnának!
Ami a dr. Szász Pál nevét viselő intézményt illeti, meg kell jegyeznünk, hogy a szászpáli szellem nem nagyon hatotta át a megszólalókat, mert közülük egyik sem akart együttműködést keresni!
Az együttműködés elhanyagolása pedig annál rosszabb, minél jobban "lefele csúszik" a szövetségi szekér, mert annál nehezebb lessz majd "igazi" szövetségest találni.
Mikor megemlítjűk a Szász Pál szellemét, emlékeztetjük a kedves olvasót, hogy egy olyan emberről van szó, aki a királyság legnehezebb éveiben úgy épített fel egy országos szervezetet, hogy több éven át lemondott a jövedelmeiről(lévén nagybírtokos) a gazdaegyesületete (EMGE) javára, hiszen tudta ha népnek van akkor neki is akad... (Erdélyi Polgár)
